Hormonok hullámvasútján
A petesejtfagyasztás régóta alkalmazott megoldás a termékenység megőrzése érdekében. A korábban csak orvosi indokkal elvégezhető eljárás a jogszabályi módosítást követően most szociális alapon, egyéni élethelyzet alapján válik elérhetővé. A tudatos döntés érdekében azonban alaposan körbe kell járni az orvosszakmai kérdéseket, a folyamat gyakorlati, valamint lelki vonatkozásait.
Kép: Idén júliusban hirdették ki azt a rendeletmódosítást, amely lehetővé teszi, hogy szociális célból, nem kizárólag orvosi indokkal is lehessen petesejteket lefagyasztani. Az eljárás nem ingyenes, de még így is a piaci ár alatt maradnak a költségek
Riasztó az a tapasztalat, hogy a húszas-harmincas korosztályból sokan keresnek fel bennünket termékenységi problémával, s az egyre inkább a férfi oldal felé tolódik el. Meggyőződésem, hogy a rohanó életmódunk, a rossz táplálkozás, a minket körülvevő stressz, a szűk ruhák, a zsebben hordott mobiltelefon vagy gyakran ölben tartott laptop mind hozzájárulhatnak a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Megdöbbentő továbbá, hogy a párok gyakran úgy vesznek részt egy óriási megterhelést jelentő lombikprogramban, hogy nem tudják egyértelműen, mi az oka a vágyott gyermekáldás elmaradásának – fogalmazza meg lapunknak Sevcsik-Magyar Anna, az Élet.Érzés Egyesület vezetője.
– A szociális alapon járó petesejt-lefagyasztás egy lehetőség a fiatalok számára a jövőbeni családalapításra. De tájékozódni kell arról, hogy mivel jár az eljárás: a stimuláció egy jókora hormonbeavatkozást jelent, testileg hathat ránk (például hangulatingadoz formájában), a kezelés kimenetele pedig nagyban függ az egészségügyi állapottól. A folyamat lelki vetületeket is hordoz. Önmagában azt is fel kell dolgoznunk, ha nem sikerül természetes úton a foganás – hívja fel a figyelmet.
Szerinte egyre inkább a mesterséges megtermékenyítésre kerül a hangsúly, mintsem az egymással való őszinte kapcsolódásra. S az egész folyamat egy szörnyű hullámvasút: látva, hogy a védekezés nélküli együttlétek ellenére hónapról hónapra megjön a menstruáció, egyre reményvesztettebbé, kétségbeesettebbé válunk. Ovulációs naptárat követünk, vitaminokat szedünk, vajákolunk és minden módszert latba vetünk, csak hogy megérkezzen a kisbaba. Közben pedig épp a legfontosabb maradhat el: szeretetben kapcsolódni a társunkkal, és élvezni az együttlét örömét. Hónapok múltán már motoszkálni kezd fejünkben a kudarc okának a felkutatása. Lehet, már a kezdetektől kapunk orvosi segítséget, a kérdés, hogy az mennyire megfelelő számunkra, mert lelkileg ez is okozhat elakadást.
– Az esetek kilencven százalékánál a részletes vizsgálatok során fény derül a magyarázatra, ami szerencsésebb esetben egy egyszerű kezeléssel áthidalható. Az örökletesség kevésbé játszik szerepet, ámbár genetikai betegség is járhat termékenységi problémával. Például azoknál a nőknél, akiknél korai petefészek-kimerülés áll fenn, anyai ágon öröklődhet a hajlam – kapcsolódik be a beszélgetésbe dr. Imre Ruben szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista.
Amikor petesejtfagyasztatás szándékával jelentkezik valaki a meddőségi központban, az eljárást megelőzően végig kell mennie a standard kivizsgálási folyamaton, akárcsak a lombikprogramnál. Ennek részeként történik hormon- és (az altatás miatt) általános laborvizsgálat, szűrés a nemi úton terjedő fertőző betegségekre, illetve a 45 év alattiaknak kötelező emlőultrahangot végeztetnie.
Természetes körülmények között minden ciklusban megérik egy petesejt, azonban lefagyasztani legalább 10-15-öt érdemes. Ez utóbbi mennyiséget gyógyszeres kezeléssel vagy hormoninjekciók adásával lehetséges elérni. A petesejt-stimuláció a menstruáció második-harmadik napjától kezdődik, és két héten át tart. Azt követően tüszőérlelő injekciót adnak be, majd a rá követő 36 órán belül leszívják a petesejteket. Laboratóriumi körülmények között mélyfagyasztási eljárással (-196 Celsius-fokos hőmérsékleten, folyékony nitrogénben) történik a termékenységmegőrzés.
– A leszívás során nyert érett petesejt a számfelező sejtosztódás vége előtti utolsó lépésben van. A megtermékenyülés tenné teljessé az osztódási folyamatot, de ez ilyenkor nem történik meg, hanem a petesejt lefagyasztásra kerül. Ezért sérülékenyebb ez az eljárás, mint az embriólefagyasztás, és beszélhetünk csak ötvenszázalékos felébredési arányról. A számarányokat tekintve azt mondhatjuk, hogy 20-30 petesejt lefagyasztása fogja garantálni a gyermekfoganást, egy jó egészségi állapotú, 35 év alatti hölgy esetén – részletezi a szülész-nőgyógyász.
– Azonban az alapállapotot negatívan befolyásolhatják a különféle betegségek, úgymint az inzulinrezisztencia, a pajzsmirigy-alulműködés, előzményi kemoterápia, gyógyszerszedés és számos környezeti faktor. A policisztás ovárium szindróma (PCOS) – ami magas hormonszintet, de gyenge minőséget jelent – vagy az endometriózis ötvenszázalékos petesejtromlást okoz. S erre legtöbbször csak a felébresztéskor derül fény. Éppen ezért, mielőtt egy nő a szóban forgó orvosi eljárást kéri, szükséges megbeszélnie egy meddőségi szakemberrel, hogy az esetében melyek a valós, várható eredmények.
Dr. Szimon Petra pszichológus, egyetemi oktató a vonatkozó lelki oldalt boncolgatja lapunknak. Előtérbe helyezi, hogy a kémiai beavatkozás tudata az édesanyában gyakorta vált ki olyan érzéseket, mint a szorongás, diszkomfortérzet, meginoghat a nőiségbe, az ősi teremtő erőbe vetett hite. Ugyanúgy letörheti a férfi önbizalmát, és vállára még pluszteherként az is rárakódik, hogy félti a párját. Ami a párkapcsolatra való hatást illeti: számít, hogy ebben a nehéz élethelyzetben mennyire figyelünk a másikra, halljuk meg és fogadjuk el az érzéseit. A mesterséges folyamat mellett mindinkább törekedni kell az intimitás megőrzésére.
– Az a tény, hogy a kicsi lélek talán tíz év múlva kerül csak az édesanya testébe, nemcsak fizikailag, hanem térben is jelentős elszakadást jelent – taglalja a szakember. – Akkor is valószínű, hogy mesterséges eljárás útján, vagyis lombikprogram során fog megfoganni a gyermek. Ennek tudatában kell ránéznünk a saját belső attitűdünkre, hogyan érzünk az egésszel kapcsolatban. Gondolni kell arra, hogy a megterhelő folyamat kudarccal is végződhet, amivel szintén veszteségélmény maradhat bennünk. Nem utolsósorban rendszerint megjelenik egyfajta tárgyiasítás és elvárás úgy az eljárás felé, mint a születendő gyermekünkkel kapcsolatban, mondván „annyit küzdöttünk érte”.
