Lelkesedéstől a valóságig

Sokak számára az új év a változás és az ígéretek időszaka: a statisztikák szerint a felnőttek 40–60 százaléka tesz újévi fogadalmat. A leggyakoribb célok a fogyás, az egészséges életmód, a pénzügyi fegyelem, új készségek elsajátítása és a dohányzásról való leszokás. A valóság azonban az, hogy az önmagunknak tett ígéretek mindössze 8–20 százaléka marad tartós, és sokan már februárban feladják az elhatározásaikat. 

Éva ma már komplex egészként szemléli az egészséges életmódot, de ez az út nem volt mindig ilyen egyértelmű. Fiatalabb korában egyáltalán nem tartozott a sportos emberek közé, a rendszeres mozgás sokáig nem volt része az életének. Egy dolog azonban már akkor is világos volt: lisztérzékenysége révén korán megtapasztalta, milyen meghatározó szerepet játszik az étkezés a közérzet és az életminőség alakulásában. Ez a személyes élmény terelte a dietetika irányába. A mozgás később, szinte észrevétlenül épült be a mindennapjaiba, akkor, amikor nagyobb energiaszintre, jobb közérzetre és belső egyensúlyra volt szüksége. 
Háromgyermekes édesanyaként pontosan tudja, milyen kihívást jelent időt és teret találni önmagunkra, és azt is, mennyit ad, amikor a mozgás már nem kötelező feladat, hanem a mindennapok természetes, feltöltő része. 

– A teljes szakmai utamat végigkíséri egy gondolat: „A mozgás a király, a táplálkozás a királyné.” Vagyis a táplálkozás adja az alapot, ebből születik az energia, az egyensúly és a stabilitás. A mozgás pedig segít abban, hogy valóban jól érezzük magunkat a testünkben. Egyik sem fontosabb a másiknál, és egyik sem működik igazán önmagában. Amikor ez a két terület összhangba kerül, nemcsak a test változik meg, hanem a gondolkodásmód, az önbizalom és végső soron az életminőség is – magyarázza. 
De vajon miért történik meg újra és újra, hogy január elején még tele vagyunk lendülettel, néhány hét elteltével pedig sorra dőlnek meg az újévi fogadalmak? 
Az év eleji lelkesedés gyakran egy erős érzelmi hullám eredménye. Az ünnepek után vágyunk az újrakezdésre, a gyors változásra. Emellett sokszor irreális elvárásokat állítunk magunkkal szemben, és amikor nem látunk azonnali eredményt, csalódunk. A megszokások ereje is erősebb, mint gondolnánk, hiszen a régi rutinok biztonságot adnak. Tartós változáshoz nem elég az akarat, tudatosságra, fokozatosságra és önmagunk megértésére is szükség van. 

– A kihívás ott kezdődik, hogy ez a kezdeti motiváció ritkán társul tudatos tervezéssel – mutat rá Éva. Amikor megérkezik egy fárasztóbb hét vagy egy stresszesebb időszak, a lelkesedés könnyen elillan. Ilyenkor nem az akaraterő hiányzik, hanem az a rendszer, amely akkor is megtart, amikor nincs kedvünk, időnk vagy energiánk. A leggyakoribb hiba, hogy egyszerre mindent meg akarunk változtatni. Drasztikus diétákat, mindennapos edzéseket, hosszú tiltólistákat vezetünk be. Ezek rövid távon látványosnak tűnhetnek, hosszú távon azonban kimerítőek és fenntarthatatlanok. Egy cél akkor reális, ha illeszkedik az életünkhöz. Ha dolgozunk, gyermeket nevelünk, háztartást vezetünk, akkor nem egy tökéletes életmódra van szükségünk, hanem egy olyan váltásra, amely a valóságban is működik, akár egy nehezebb napon is. 

– Sokaknál még mindig a gyors fogyás a fő motiváció, a mérleg azonban csalóka – magyarázza. – Egyetlen számot mutat, de nem meséli el a teljes történetet. Nem tesz különbséget a vízvesztés, az izomtömeg-növekedés vagy a zsírcsökkenés között. Ráadásul a testsúlyt számos tényező befolyásolja: hormonális változások, a női ciklus, a stressz vagy az alváshiány. Éppen ezért sokkal fontosabb visszajelzés a közérzet javulása, az energiaszint, az erőnlét, vagy az, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Az egészséges életmód nem egy számról szól, hanem arról, hogyan élünk nap mint nap. Egy átlagosan elfoglalt család számára már heti két-három edzés is kiváló alapot jelent. Nem hosszú, kimerítő programra kell gondolni, hanem rendszeres, jól beilleszthető mozgásformákra. Táplálkozás terén a fokozatosság a kulcs: rendszeres étkezések, megfelelő fehérjebevitel, több zöldség és kevesebb feldolgozott élelmiszer. Éva arra is rávilágít, hogy nagyon fontos elfogadni: a motiváció nem állandó. Lesznek olyan napok, amikor nincs kedvünk semmihez, és ez teljesen rendben van. Ilyenkor nem feladni kell, hanem alkalmazkodni, egy rövidebb edzés vagy egy egyszerűbb étel is számít. A folyamat nem attól lesz sikeres, hogy soha nem billenünk ki, hanem attól, hogy mindig vissza tudunk térni. 

– Az újrakezdéseket nem kudarcként kell megélnünk, hanem tapasztalatokként. Érdemes ilyenkor megvizsgálni, mi volt túl sok, hol vált túl szigorúvá a módszer. Az életmódváltás nem egyenes út, hanem egy tanulási folyamat. Ezért ha csak egyetlen tanácsot adhatnék az újévi fogadalmak kapcsán, akkor azt mondanám, hogy ne a tökéletességre törekedjünk, hanem a fenntarthatóságra. A kicsi, következetes lépések hosszú távon mindig erősebbek, mint a nagy, rövid fellángolások. Éva mindennapjai sok szempontból hasonlítanak más elfoglalt szülők életéhez. A gyerekek körüli teendők, munka, szervezés, felelősségvállalás, miközben fontos számára, hogy valóban jelen legyen a család életében. Többnyire minden gördülékenyen alakul, máskor pedig csak a legszükségesebbek férnek bele, és ezt ma már teljesen természetesnek tartja.