Nem sors, lehetőség

Riasztó adatokra hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT): a hazai lakosság jelentős részénél az erek állapota alapján számított „szívéletkor” akár évtizedekkel is megelőzheti a biológiai életkort.

EgészségünkHabik Erzsébet2026. 02. 23. hétfő2026. 02. 23.

Kép: Egészségi állapotunktól és életmódunktól függően akár még az édesanyánkénál is „öregebb" lehet a szívünk


Nem sors, lehetőség
Egészségi állapotunktól és életmódunktól függően akár még az édesanyánkénál is „öregebb" lehet a szívünk
Forrás: Shutterstock

Hazánkban továbbra is kiugróan magas a szív- és érrendszeri ha­­lálozások száma. Ennek egyik oka, hogy Magyarország az európai prevenciós besorolás szerint a magas kockázatú régióba tartozik. Ez azt jelenti, hogy egy magyar páciens esetében ugyanaz a vérnyomás- vagy koleszterinérték sokkal na­­gyobb veszélyt hordoz, mint egy nyugat-európai országban élőnél, mivel a hazai környezeti tényezők és a népegészségügyi adatok kedvezőtlenebbek. A magyar felnőttek jelentős részénél a „szívéletkor” akár 10–15 évvel is meghaladhatja a biológiai életkort, ami megnöveli az idő előtti infarktus és stroke kockázatát. 

Rizikómatek

Az Európai Kardiológiai Társaság által fejlesztett SCORE (Sys­te­matic Coronary Risk Evalua­tion) modell egy komplex algoritmus. Nem azt mondja meg, hogy valaki most beteg-e, hanem azt kalkulálja ki: mekkora az esélye annak, hogy a következő 10 évben szívinfarktus vagy stroke érje. A modell olyan változókat vet össze, mint az életkor és a nem, a szisztolés vérnyomás, a teljes koleszterinszint, a dohányzási státusz. Ez a „rizikómatek” lehetővé teszi, hogy még azelőtt közbelépjünk, mielőtt a baj megtörténne. A kockázatbecslés során az orvos meghatározza a szívéletkort. Előfordulhat, hogy valaki 45 éves, de az erei állapota alapján a szíve már 60 éves – és ha ez kiderül, akkor az állapotnak megfelelő egészségmegőrző stratégiát szükséges felépíteni. 

– A szívbetegségek továbbra is a vezető halálokok között szerepelnek nálunk, annak ellenére, hogy ezeknek a tragédiáknak a 80 százaléka megelőzhető lenne. A probléma gyökere a láthatatlan rizikó: a magas koleszterinszint, a fel nem ismert érfali gyulladás és az enyhe, de tartós magas vérnyomás évekig nem okoz panaszokat, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz az érrendszerben – mondja prof. dr. Gellér László, az MKT elnöke. – Kiemelt célunk, hogy a diagnosztikában alkalmazzuk a legfrissebb kutatási eredményeket. Ilyen a SCORE számítási modell, amit az Európai Kardiológiai Társaság már beépített a prevenciós irányelveibe. A magyar adaptáció lényege, hogy mi a SCORE2 algoritmust a magas kockázatú régióra érvényes szorzókkal alkalmazzuk. Ami Berlinben még sárga jelzés, az Budapesten már piros. Ezzel a szigorúbb megközelítéssel évente több ezer magyar ember életét menthetnénk meg – hangsúlyozza Gellér professzor. 

Sokan gondolják, hogy amíg nincs mellkasi fájdalom vagy légszomj, a szívükkel minden rendben van. A modern kardiológia azonban már nem jósol, hanem számol. 

A SCORE-modell feketén-fehéren megmutatja a jövőt – és elárulja, mikor jött el az a pont, amikor tünetmentesen is orvoshoz kell fordulni. Az MKT kezdeményezi, hogy a SCORE2-alapú digitális kockázatbecslés a háziorvosi és szakorvosi ellátás kötelező eleme legyen. Az a cél, hogy a páciensek ne csak egy laboreredményt kapjanak, hanem ismerjék meg a saját rizikószázalékukat is. A professzor szerint rendkívül fontos, hogy minden 40 év feletti magyar állampolgár tisztában legyen a saját rizikópontszámával. A statisztika nem sors, hanem lehetőség a beavatkozásra. Ha ismerjük a kockázatot, még van időnk megváltoztatni a jövőt. 

Mikor menjen orvoshoz tünetmentesen? 

Válaszoljon magának őszintén a kérdésekre. 
∗ Férfiként idősebb-e 40 évnél, nőként pedig 50 év feletti-e? 
∗ Van-e a családban korai szív-ér rendszeri betegség? (Szülőnél vagy testvérnél 55–60 éves kor előtt.) 
∗ Dohányzik-e, vagy az elmúlt egy évben szokott-e le? 
∗ Nem ismeri a koleszterinszintjét, vagy több mint két éve nem volt mérése? 
∗ Előfordul, hogy a vérnyomása 140/90 Hgmm fölé emelkedik? 
∗ Esetleg nem mérték a vérnyomását már több mint egy éve? 
∗ Volt-e súlyos Covid-fertőzése, és azóta tapasztal-e tartós fáradékonyságot, terhelhetőség­csök­ke­nést? 
∗ Mozgásszegény életmódot él-e, vagy ki van-e téve tartós stressznek? 
Ha legalább két igen válasza volt, ütemezzen be egy találkozót a háziorvosával, aki a SCORE2 program segítségével pontos képet alkot a veszélyről. 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!