Túl korán túl magas
A magas vérnyomás (hipertónia) elsősorban felnőttkori problémaként ismert, azonban ijesztő adat, hogy az érintett gyermekek száma az ezredforduló óta a duplájára emelkedett. A kedvezőtlen helyzet odafigyelést igényel, mivel a betegség az életkor előrehaladtával megmaradhat, hosszú távon károsíthatja a szív- és érrendszert, és egyéb szerveket is.
Kép: Gyakran életmódváltozással is leküzdhető a betegség: sószegény diétával, fogyással és rendszeres mozgással
Korábban a gyermekkori hipertónia ritka megbetegedésnek számított, és a serdülőkor előtt jelentkező probléma kialakulásának hátterében többnyire valamely alapbetegség (leggyakrabban vesebetegség, fejlődési rendellenesség) állt. Az utóbbi tíz-tizenöt évben, a kamaszkorúaknál a túlsúllyal összefüggésbe hozható emelkedett vérnyomás lényegesen gyakoribbá vált. Manapság Magyarországon a gyerekek 15-30 százaléka elhízottnak számít, s körülbelül egyharmaduk hipertóniával érintett. Mivel az elhízás és az ehhez kapcsolódó szövődmények – beleértve a hipertóniát és a cukoranyagcsere-zavart –, megfelelő egyéni és társadalmi beavatkozás nélkül végigkísérik az egyént élete során, már gyermek- és serdülőkorban kiemelten kell foglalkoznunk ezzel a kérdéssel – mutat rá a téma aktualitására dr. Reusz György egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermeknefrológusa.
Az esetek jelentős részében a magas vérnyomás kialakulásáért az életmódbeli tényezők tehetők felelőssé: a túlzott energiabevitel, a feldolgozott ételek gyakori fogyasztása és a mozgásszegény mindennapok olyan komplex egészségügyi problémákat indítanak el, amelyek már gyerekkorban felborítják a vérnyomás szabályozását. A túlsúly és magas vérnyomás közötti kapcsolat évtizedek óta ismert: az elhízott férfiaknál több mint kétszer, a nőknél háromszor gyakrabban fordul elő a hipertónia. A gyermekkorban jelentkező probléma miatt azért is kell a vészharangokat kongatni, mert nehéz belőle a kilábalás, s hosszabb távon negatívan befolyásolhatja a szív és az verek állapotát, jelentősen növelheti a szívroham, a stroke, a veseelégtelenség, sőt a demencia kockázatát is.
– A magas vérnyomás sokáig tünetmentes, szűrés (óvodai, iskolaorvosi, háziorvosi vizsgálatkor vérnyomásmérés) nélkül valójában lehetetlen felismerni, vagy csak előrehaladottabb állapotban lehetséges. Gyermekeknél az érfal még rugalmas, a szemfenéki elváltozás általában még enyhe, a szívmegnagyobbodás csak később jelentkezik. Fejfájással, orrvérzéssel szoktak a fiatalok orvoshoz kerülni. Ezek utalhatnak a betegségre is, de nem tekinthetők a hipertónia elsődleges jeleinek. Például az orrvérzést okozhatja az orr-nyálkahártya kiszáradása, s ennek következtében az ott található apró vénáinak elpattanása.
Súlyos esetben a hipertóniát fejfájás, szédülés, tudatzavar, vagy akár eszméletvesztés is kísérheti, ekkor már sürgősségi, illetve intenzív osztályos ellátás is szükségessé válik. Szerencsére a serdülőkori magas vérnyomás betegségre ez nem jellemző, ilyen súlyos következményekkel járó hipertónia általában valamilyen elsődleges betegséghez (vesebetegség, endokrin betegség) társul. Mindezek mellett azonban a tartósan fennálló, kezdetben mérsékelt és jól kezelhető probléma az életkor előrehaladtával „rögzül”, szövődményekhez vezet, ezért fontos a korai felismerés és a megfelelő beavatkozás – hangsúlyozza dr. Reusz György.
– A magasvérnyomás-érték a felnőttkori hipertóniában is sok kérdést vet fel, gyermekkorban pedig még több tényező szükséges a diagnózis felállításához. A vérnyomás az életkortól és a testmagasságól is függ. Az aktuális európai gyermekhipertónia-ajánlás alapján 16 éves korig a kilencven percentil alatti értéket tekinthetjük normálisnak, kórosnak pedig a 95 percentilis értéket. Ezen irányelv 16 éves kor felett, az amerikai útmutató 13 éves kor felett a felnőttkori vérnyomásérték alkalmazását javasolja, ami 130/80 Hgmm-es értéknél húzza meg a határt.
– Fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen rendelői mérés eredménye nem tekinthető mérvadónak. Legalább három mérés átlagát kell alapul vennünk. Amennyiben ezek alapján felmerül a gyanú a betegség fennállására, az izgalom okozta, úgynevezett fehérköpeny-hipertónia kiszűrésére gyakran elengedhetetlen a 24 órás vérnyomás-monitorozás elvégzése. Az így kiszűrt magas-normál vérnyomásnál, amikor szervkárosodás nem mutatható ki, 3–6 hónap múlva javasolt a mérés megismétlése – részletezi a klinikai főorvos a felnőttkorban alkalmazottakkal lényegében megegyező vizsgálati módszereket.
Súlyosabb esetben, szervi elváltozásnál (szemfenéki kiserek eltérése, szívizom-túltengés) gyógyszeres kezelés szükséges. Emellett azonban a gyermekkori magas vérnyomás ellen életmódváltást sürgető komplex terápiával tehetünk a legtöbbet. Törekedni kell a testsúly csökkentésére, de mivel növekedésben lévő szervezetben a fogyás a fejlődést negatívan befolyásolhatja, ezért kisebb gyerekeknél a testsúly szinten tartása, serdülőknél a fokozatos súlytöbbletmérséklés javasolt.
Szakemberek a gyümölcsökben, zöldségekben, gabonákban gazdag étrend kialakítása mellett szorgalmazzák a heti 3-5 alkalommal végzett, 40 percet meghaladó, közepes intenzitású fizikai aktivitást, a napi két óránál hosszabb ülő elfoglaltság kerülését. Mindezen kitűzött célok lényeges, hogy megvalósíthatóak, egyénre szabottak legyenek, a család szokásaihoz és lehetőségeihez alkalmazkodjanak. A hosszabb távú változás csak a szűkebb szociális környezet összefogásával, elköteleződése, támogatása által lehetséges.
