Füst nélkül egészségesebben
Sokan még emlékeznek arra az időre, amikor egy éttermi vacsora vagy egy kávézói beszélgetés után szinte kötelező volt kimosni a ruhákat, mert annyira beivódott a dohányzás füstje. A cigarettázás évtizedeken át a vendéglátóhelyek természetes velejárója volt, ma azonban már elképzelhetetlennek tűnik, hogy zárt térben bárki rágyújtson és ennek a jótékony hatása mára már tudományosan is igazolt.
Fotó: steph photographies, Forrás: Shutterstock
Fotó: steph photographies Forrás: Shutterstock A dohányzás káros következményire való számos figyelmeztetés és a zárt terekből való kitiltása nem csupán a komfortérzetet javította: egy friss magyar kutatás szerint a füstmentes vendéglátóhelyek bevezetése jelentős egészségügyi eredményeket is hozott.
A HUN-CANCER EPI kutatócsoport vizsgálata szerint a 2012-ben életbe lépett dohányzási tilalom óta látványosan visszaesett a dohányzással összefüggő daganatos megbetegedések száma. Az eredmények arra utalnak, hogy a passzív dohányzás visszaszorítása több tízezer ember egészségét óvhatta meg az elmúlt bő egy évtizedben.
Amikor 2012-ben betiltották a dohányzást a zárt vendéglátóhelyeken, sokan attól tartottak, hogy a kocsmák és éttermek forgalma visszaesik. Mások munkahelyek megszűnését jósolták. Az idő azonban nem igazolta ezeket a félelmeket. A vendéglátás alkalmazkodott az új szabályokhoz, a vendégek pedig gyorsan megszokták a füstmentes környezetet. Ma már sok dohányos is természetesnek veszi, hogy egy étteremből vagy kávézóból úgy távozik, hogy a ruhája és a haja nem veszi át a cigarettafüst szagát.
A legnagyobb nyertesek azonban azok lettek, akik korábban akaratuk ellenére voltak kitéve a passzív dohányzásnak. A pincérek, szakácsok, pultosok és vendégek naponta órákon át lélegezték be a füstöt, amelyről régóta tudjuk, hogy ugyanúgy növeli számos betegség kockázatát, mint az aktív dohányzás.
A füstmentes vendéglátóhelyek bevezetése csak egy állomása volt a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedéseknek. Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen emelkedett a dohánytermékek jövedéki adója, egységes csomagolási szabályok léptek életbe, megjelentek az elrettentő egészségügyi képek és figyelmeztetések a cigarettásdobozokon, miközben a dohánytermékek értékesítését a nemzeti dohányboltok rendszeréhez kötötték. Emellett szigorodtak a fiatalkorúak védelmét szolgáló szabályok is, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a leszokást segítő egészségügyi programok.
A kedvező eredmények ellenére a szakemberek szerint korántsem dőlhetünk hátra. A hagyományos cigaretták mellett egyre népszerűbbek a hevített dohánytermékek és az elektromos cigaretták, különösen a fiatalok körében. Sokan ezeket kevésbé károsnak tartják, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek sem tekinthetők veszélytelennek – írta az euronews.
A dohányzás továbbra is a daganatos betegségek egyik legfontosabb, megelőzhető kockázati tényezője. A becslések szerint a rosszindulatú daganatok kialakulásának mintegy ötödéért felelős, de jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus tüdőbetegségek és számos más egészségügyi probléma esélyét is. A rizikófaktorok között a dohányzást az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás követi.
A most közzétett kutatás fontos üzenete, hogy egy jól megtervezett népegészségügyi intézkedés hosszú távon is mérhető eredményeket hozhat. A füstmentes vendéglátóhelyek ma már természetes részét jelentik a mindennapoknak, miközben egyre több adat támasztja alá, hogy a szabályozás nemcsak kellemesebb környezetet teremtett, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy kevesebben betegedjenek meg súlyos, dohányzással összefüggő betegségekben.
Beszédes számok
A kutatók 2011 és 2023 közötti adatokat elemeztek, és arra jutottak, hogy a középkorúak körében csaknem a felére csökkent a dohányzással összefüggő daganatos betegségek előfordulása. Az 50–59 éves korosztályban ennél is kedvezőbb változás látszik: a halálozás több mint 60 százalékkal mérséklődött. Nem csupán a tüdőrák előfordulása esett vissza. Jelentősen ritkábban diagnosztizálnak olyan fej- és nyaki daganatokat, gégerákot vagy nyelőcsődaganatot is, amelyek kialakulásában a dohányzásnak meghatározó szerepe van – olvasható a Országos Korányi Pulmonológiai Intézet oldalán. A szakemberek szerint ezek az eredmények jól mutatják, hogy a jogszabály nemcsak a dohányzókat érintette, hanem azokat is, akik korábban nap mint nap kénytelenek voltak belélegezni mások cigarettafüstjét munkahelyükön vagy szabadidejükben.
