Zöld a környezetvédelemnek

A hét elején a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani Egyesület, a Védegylet és a WWF Magyarország közös közleményben tiltakozott az ellen, hogy a mezőgazdasági tárca állítólag az agrár-környezetvédelmi intézkedések előkészítetlenségére hivatkozva negyedére kívánja csökkenteni az e célra fordítható forrásokat. {p}Sőt a sajtónyilatkozatból az is kiderült, hogy a gazdákkal korábban megkötött agrár-környezetvédelmi szerződések fedezetéül szolgáló forrásokat már el is vonták, "fittyet hányva az állami kötelezettségvállalás törvényi garanciáira". Tar Ferenc érdeklődésünkre megerősítette: a civil szervezetek által felvetett hivatalos intézkedésekről nem tud, sem a főosztályt, sem a helyettes államtitkárságot nem keresték meg ilyen előterjesztéssel. Azt azonban elismerte, informális csatornákon keresztül maga is értesült arról, hogy egy ilyen tervezetnek léteznie kell a tárcánál. {p} A főosztályvezető szerint, bár nem látja indokoltnak a forrásszűkítésnek ezt a módját, a tiltakozás okafogyottá vált azzal, hogy Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár hétfő délután aláírta az eredetileg benyújtott programokhoz tartozó hivatalos költségfelosztást. Ennek értelmében az idén 19 milliárd forintos támogatást kapnak az agrár-környezetgazdálkodással foglalkozó gazdák (az öszszeg nyolcvan százaléka uniós forrásból származik). Két éve működik a nemzeti agrár-környezetvédelmi program Magyarországon, és eddig majdnem 8 milliárd forinttal támogatta a környezetkímélő gazdálkodást. Az Európai Unió által vidékfejlesztésre biztosított ötvenmilliárd forintos keretből azonban az idén a tavalyinál négyszer többet fordítunk környezetkímélő módszerek elterjesztésére. A 19 milliárd forintos támogatás legalább tízezer gazda gondjait oldja meg.

{p} Az új támogatási rendszer a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében ugyanis a korábbiaknál sokkal jobban preferálja azokat a gazdálkodókat, akik a biogazdálkodás, az integrált növénytermesztés, a gyepgazdálkodás, a legeltetéses állattartás vagy a vizesélőhely-program mellett döntenek. Az említett célra fordított minden budapesti költségvetési forinthoz négyet tesz hozzá Brüsszel. A szaktárcánál nagyon fontosnak ítélik, hogy a társadalom legszélesebb köre értesüljön a lehetőségről: mint megtudtuk, már tart az országos tájékoztatási kampány előkészítése. A pályázati kiírást lehetővé tevő miniszteri rendelet tervezetének kidolgozása ugyancsak folyamatban van már. Az Európai Unió és Magyarország között várhatóan két héten belül tető alá kerül a megállapodás, így március végén, legkésőbb április elején kiírhatják a pályázatot.

{p} A tervek szerint minden, a tárcával korábban kapcsolatba került gazdát írásban értesítenek majd, megjelölve a pályázati feltételeket. Emellett a következő napokban az interneten és a sajtón keresztül nyilvánosságra hozzák a részletes pályázati feltételeket, s minden kistérségi menedzser és települési önkormányzat is megkapja az ezzel kapcsolatos írásos anyagokat.
Az Európai Unióban egyébként az elkövetkező esztendőkben az agrárpolitikai reform keretében teljes mértékben átcsoportosítják a közvetlen támogatásokat. Az uniós vidékfejlesztési költségvetés révén az említett célokra fordítható keretösszeg a mai 12 százalékkal szemben eléri majd a teljes költségvetés 30-35 százalékát, és csak a költségvetés kétharmada jut a klasszikus első pilléres agrártámogatásra.