EURO-levelek

A közelgő európai uniós csatlakozás több száz kérdést vet fel a mezőgazdaság szabályozásával kapcsolatban. A gazdálkodók felkészülését segítendő e kérdésekből és a válaszokból közlünk hétről hétre egy csokorra valót. (A válaszok megfogalmazásában nagy segítséget nyújtottak a Magyar Agrárkamara szakemberei.)

Egyéb2004. 04. 22. csütörtök2004. 04. 22.
EURO-levelek

{p}
Kié a cukorrépa-termesztés joga: az országé, a gyáré vagy a termelőé?
- Cukorrépát bárki termeszthet (nincs szabályozva, a cukorfeldolgozáson keresztül érvényesül a szabályozás a termelésére), a cukorkvóta az országé, amit a feldolgozókra arányosan leosztanak. A feldolgozók azok, amelyek a cukor előállításra szolgáló cukorrépára szerződést kötnek. A répára kötendő szerződéssel kapcsolatos közös szabályokat minden nemzet a szakmaközi megállapodásban rögzíti, a megállapodást a hatóság hagyja jóvá.
{p}
Hogyan biztosítható a pihentetett területen augusztus 15-ig a zöldborítás, ha az adott növényt történetesen június végén kell betakarítani (például nyár elején leszántandó zöldtrágya termesztése esetén)?
- Az egyszerűsített területalapú támogatási rendszerben nincsen területpihentetés!
{p}
Hogyan alakul a mustár vetőmag támogatása?
- A mustár és vetőmagja nem tartozik a közösségi szabályozás hatáskörébe, de az egyszerűsített rendszerű területalapú támogatásból származó pénz megkapható rá, amennyiben az igény jogos.
{p}
A volt zártkertek művelésének kérdése: egy-egy település esetében száz vagy több száz hektár összefüggő terület részaránytulajdonban több ezer tulajdonos kezében van, így egy-egy tulajdonos száztól ezer-ezerötszáz négyzetméterig terjedő területet birtokolhat, ami nem művelhető gazdaságosan, gyakran gyomtenger borítja. Hogyan lenne rendezhető a helyzet a Nemzeti Földalap jóvoltából vagy egyéb módon, hogy elnyerhető legyen a területalapú támogatás?
{p}- A zártkert fogalmát a földről szóló 1987. évi I. törvény és a végrehajtásáról szóló 26/1987. (VII. 30.) MT-rendelet pontosította: az a település külterületének nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan része, amelynek rendeltetése, hogy magánszemélyek termőföldtulajdona és -használata állandósuljon rajta. A zártkerti ingatlanok azonban jellemzően nem képezik, nem képezhetik több száz vagy több ezer személy tulajdonát. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) 89. §-a szüntette meg a zártkert fogalmát: "Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni."
{p}A hatályos jogszabályok szerint a zártkert a külterület része. Kétségtelen azonban, hogy speciális tulajdonságokkal rendelkezik. Kiemelhető közülük, hogy a volt zártkert önálló helyrajzi számú és viszonylag kis (800-1500 négyzetméter) területtel rendelkező földrészletek összessége, amely földrészleteknek jellemzően egy-két konkrét, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa van. A földhivatali szervezet a Tft. 36. §-a alapján határszemle keretében évente ellenőrzi a volt zártkerti ingatlanok esetében is a hasznosítási kötelezettség betartását. "A használó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani (hasznosítási kötelezettség)."
{p}A határszemlék tapasztalatai alapján valóban megállapítható, hogy számos zártkertben jelentős a parlagterületek aránya. A földhivatalok a Tft. vonatkozó rendelkezései szerint megteszik a mulasztókkal szemben a szükséges intézkedéseket (felszólítás, teljesítés hiányában földvédelmi bírság kivetése). A második bekezdésben említett száz vagy több száz hektáros termőföldek a földkiadási eljárás során kerültek nagy számú részarány-tulajdonos közös tulajdonába. A Fkbt. 9. §-a alapján lefolytatott sorsolás keretében osztatlan közös tulajdoni forma alakul ki. Az így előállt helyzet ezen földrészletek használatát jelentősen megnehezíti. Haszonbérleti szerződések megkötése a nagy számú tulajdonossal valóban nehézségekkel jár, azonban a szerződés megkötése a használat jogcímének a feltétele. Jogcím hiányában támogatás nem vehető igénybe.
{p}A termőföldnek az állam által, életjáradék fizetése ellenében történő megvásárlásáról szóló 255/2002. (XII. 13.) számú kormányrendelet alapján az NFA az állam javára a nyugdíjas tulajdonostól pályázat alapján külterületi termőföldet úgy vásárol meg, hogy ellenértékeként életjáradékot fizet. A tulajdonközösség megszüntetésének egyik hatékony megoldása lehet a NFA fenti programjának tervezett kiterjesztése a földkiadási eljárás során keletkezett és osztatlan közös tulajdonban lévő földek felvásárlásával. Az erre irányuló előkészületek már megkezdődtek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek