Medgyessy és Orbán közös célért lobbizott

A jelenlegi szabályok szerint külföldi állampolgár - néhány kivételtől eltekintve -  Magyarországon csak engedély alapján foglalkoztatható, és az engedélyt akkor lehet kiadni, ha a munkakör betöltésére nincs megfelelő magyar munkaerő. A csatlakozást követően a harmadik országbeli (tehát nem EU-tag) állampolgár esetében ez a szabály annyival egészülhet ki, hogy a munkaügyi központoknak nem csak azt kell vizsgálniuk, hogy az adott munkakörre van-e magyar jelentkező, hanem azt is, hogy az Európai Unió valamelyik állampolgárával betölthető-e az állás.
{p} Ez tehát azt jelenti, hogy a várható magyar szabályozás nemcsak a jelenlegi, hanem a most csatlakozó államokat előnyben részesíti harmadik ország állampolgárával szemben. Tehát például a szlovák, cseh, szlovén, lengyel, angol, vagy éppen ciprusi munkavállaló előnyben van egy román, ukrán, szerb állampolgárságú munkát kereső emberrel szemben.
Ez már átvezet ahhoz a problémához, amelyet a múlt héten a brüsszeli uniós állam- és kormányfők tanácskozásán Medgyessy Péter miniszterelnök is újra előhozott.
{p} A magyar kormányfő egy levelet adott át Romano Prodi bizottsági elnöknek, amelyben felkéri a testületet, hogy közösen szólítsák fel a jelenlegi tagállamokat arra, a csatlakozási szerződésben vállalt feltételeket alkalmazzák, amikor eldöntik, milyen szabályok mellett engedik dolgozni az új tagállamokból érkező munkavállalókat. Biztosítani kell, hogy a magyarok előnyt élvezzenek a nem uniós munkavállalókkal szemben, s hogy a 12 hónapos folyamatos foglalkoztatás után a továbbiakban szabadon vállalhassanak munkát az új tagállamokból érkezők, és azonos feltételekkel juthassanak hozzá a szociális juttatásokhoz - áll a levélben. A szabad munkavállalás és a munkaerő mobilitása az unió egészének érdekében áll - hangsúlyozta Medgyessy.
{p} A tagállamok által aláírt csatlakozási szerződés szerint 2004 és 2006 között minden tagállam saját jogrendszerét alkalmazza a külföldi munkavállalókra, így az Magyarországra is ez vonatkozik majd. Ezért a magyar kormány is kikötötte: munkavállalási korlátozások esetén viszonosságot alkalmazhat más tagországokkal szemben.
{p} A kormányfő Brüsszelben kifejtette: nem sikerült megnyugtatóan rendezni a viszonyt több harmadik országgal. Példaként említette, hogy az uniós tagságot követően Magyarország Oroszországgal, Romániával, Bulgáriával és Horvátországgal kötött megállapodásai érvényüket vesztik, és helyüket uniós megállapodások veszik át, mellyel nem minden fél elégedett. A tavalyi adatokból egyébként kiderül, az érvényes munkavállalási engedélyek egyharmadát szlovák állampolgárok kapták.
{p} A brüsszeli csúccsal párhuzamosan rendezett európai néppárti találkozó is a munkavállalás kérdésevel foglalkozott. A megbeszéléseken részt vevő Orbán Viktor volt miniszterelnök elmondta: elfogadtak egy határozatot, amely leszögezte, ahhoz, hogy 2010-re valóban az unió lehessen a legfejlettebb térség, az elmúlt három évinél sokkal jobb teljesítményre van szükség. Hozzátette: ennek alapja a kedvezőbb munkaerőpiac, a kisebb munkanélküliség.