Priamosz a homokdomb alatt

A kambodzsai dzsungelben található Angkor-Vat kilencszáz éves romjaiból a szemünk láttára újraépül Isten Király Városa és életre kel Perszepolisz, illetve a hatalmas Perzsa Birodalom. Trója az ókori világ egyik rejtélye: itt küzdöttek életre-halálra a világszép Helénáért, itt döntötte el egy fából ácsolt ló a tízéves ostrom végkimenetelét.

{p} Sokáig talány volt, létezett-e Trója városa a valóságban, vagy csak a legendája él? A Letűnt világok stábja Északnyugat-Törökországban, minden idők legnagyobb régészeti expedíciója helyszínén igyekezett kideríteni, mit árulnak el az itt talált leletek a csodálatos város fennállásáról és arról, mi játszódott le itt a pusztulás után. Trója történetét hosszú évszázadokon át homály és intrikák övezték. Egy régészcsoport most megkísérli lefejteni az elmúlt századok alatt a leletekre rakódott rétegeket, hogy feltárja és életre keltse az ókori várost. A lelőhely ma korántsem lenyűgöző: egy nagy homokdomb és néhány kőhalom az egész a forró síkságon. A régészek sokáig mindhiába iparkodtak a végére járni, van-e alapja Trója legendájának. A XIX. század közepén Heinrich Schliemann régészkedésre adván a fejét azt bizonygatta az említett romokról, hogy azok Trója maradványai. Állítását eleinte kétkedve fogadták. A laikusokat meggyőzte a felfedezés híre, a szakértők váltig hitetlenkedtek, mondván: a feltárt leletek ellentmondanak a legendának. Régészek egy csoportja mindezek után visszatért a helyszínre a kérdés tisztázására. A Manfred Korfmann irányítása alatt dolgozó Trója-projekt szakemberei tizenöt éven át megfeszítetten dolgoztak. A Letűnt világok bemutatja a nagy vállalkozás eredményeit. A bronzkori város méretét és elhelyezkedését illetően új bizonyítékot szolgáltattak az ásatások, a fegyvermaradványok egykori harcok létezését bizonyítják. A Letűnt világok az ókori világ leghíresebb városának eddig legteljesebb képét mutatja be a technika segítségével. A fő kérdés azonban változatlan: nyomára bukkannak-e az elveszett Trója városának? Múltra nyíló ablak Hisarlik Törökország északnyugati részén, a Dardanellák közelében fekszik, pár kilométernyire az első világháborús gallipoli hadjárat helyszínétől.

{p} Első ránézésre nem egyéb, mint egy eldugott farmok közt a mediterrán napfényben fürdőző kis homokdomb. Valójában ez a homokdomb az ősi múltra nyíló ablak. Évente több ezer turista látogatja Hisarlikot abban a hitben, hogy az ókori világ egyik híres városát, Tróját látják. Sok szakértő másképp gondolja: szerintük kétséges, létezett-e Trója egyáltalán. S ha igen, akkor sincs rá bizonyíték. A legújabb kutatások talán végleges választ adnak a kérdésekre. Az ásatásokon emberi települések nyomainak sok-sok rétegét kellett feltárniuk a korai bronzkor (Kr. e. 3000 körül) és a kései római kor (Kr. u. 600 körül) által behatárolt időszakból. A feltárás izgalmas feladat. Manfred Korfmann, a kutatásért felelős német régész így beszél róla: "Munkánk tulajdonképpen egyfajta operáció. Leginkább szív- vagy agyműtéthez hasonlíthatnám. Trója igen nehéz ásatási helyszín, ráadásul a világ számos tudósa nagy várakozással tekint a fejlemények elé, és persze folyamatosan tanácsokkal ostromolnak bennünket."Korfmann Hisarlikban folytatott régészeti munkáját azért övezte ekkora figyelem, mivel az európai irodalom egyik legrégebbi és legismertebb történetéhez kapcsolódik.
{p} Trója történetét először az Iliász említi 2700 évvel ezelőttről. A dramatikus-énekes hőskölteményt színészek adták elő.Tróját Priamosz király uralta, fia, Parisz beleszeretett a világszép Heléna görög hercegnőbe. Amikor a trójai öregek megpillantották Helénát, azt suttogták egymásnak: "Nem csoda, hogy a trójaiak egy ilyen nőért a legnagyobb csapásokat is készek elviselni, hiszen Heléna olyan, akár egy halhatatlan istennő." Heléna azonban Menelaosz hitvese. Parisz elrabolja, és magával viszi Trójába. Tettének következménye ismert: a trójai háború.A hadakozás tíz éven át tartott anélkül, hogy valamelyik fél fölébe tudott volna kerekedni a másiknak. Az ostromlók visszavonulást színlelve egy túlméretezett falovat hagynak Trója kapujánál. A faló belsejében egy csapat katona lapul - s ami ezután következik, az talán a világtörténelem legfurfangosabb és legvalószínűtlenebb ostroma. A gyanútlan trójaiak bevonszolják a városba a hadi trófeát. A katonák éjnek idején kitörnek belőle és megnyitják a város kapuit a visszaözönlő görög seregek előtt. Helénát megmentik, és Trója sorsa megpecsételődik.
{p} Az Iliász részletesen leírja a nagy rombolást és vérfürdőt. A görög csapatok lekaszabolták a trójaiakat. A halálhörgések közepette úgy tűnt, hogy egész Trója lángokban áll.Homérosz a Kr. e. VII. században élt, mintegy ötszáz évvel azután, hogy az általa leírt események a feltételezések szerint megtörténtek. Ennek megfelelően valóban lehetséges, hogy az Iliász csupán a képzelet szüleménye. Folyt-e egyáltalán háború Trójáért? Valóban tíz éven át ostromolták-e a görög csapatok a kis-ázsiai várost? Alan Greaves, a Liverpooli Egyetem munkatársa így ír erről: "A homéroszi eposzok a szájhagyományból táplálkoznak. Azokban az időkben számos háborút vívtak, és a világnak azon a részén számos, Trójához hasonló megerősített település létezett. Nem hiszem tehát, hogy valaha is meg lehetne győződni az Iliászban leírtak igazáról." A kalandor régész aranykincseiHomérosz az Iliászban részletesen leírta a várost, méreteit, kincseit, a környéket.
{p} A tudósok és a történészek sokáig hiába keresték a leírásnak megfelelő helyszínt. 1871-ben bukkant fel a kalandor, Heinrich Schliemann - aki egyébként régésznek vallotta magát -, azt állítva, hogy az északnyugat-törökországi Hisarliknál Trója nyomaira bukkant.Schliemann a brit Frank Calvet amatőr régésztől vette az ötletet. Utóbb szemére is vetették, hogy idegen tollal ékeskedik. Donald Easton régész öt évet töltött a hisarliki ásatások helyszínén, és külön tanulmányban dolgozta fel Schliemann életét és munkásságát. "Sokan azt állítják - von mérleget -, hogy Schliemann sokat ártott a tudománynak, s a kritikusoknak bizonyos szempontból igazuk van. A munka aprólékosságot igénylő részét elnagyolta, hatalmas függőleges földdarabokat hasított ki, az ásatás során feszítővasat és zúzóprést használt." Schliemann a domb lábánál kezdett hozzá a feltáráshoz, és hatalmas vájatokat ásott a térség közepébe, ami ugyancsak megfontolatlanságra vall. Easton kimutatja: "A hatalmas észak-déli árkot átvezette a dombon, kimélyítette és kiszélesítette, ezzel feltárva az egész területet azért, hogy felfedje Priamosz városát."
{p} A következő évben Schliemann nem egy várost, hanem kilenc olyan települést tárt fel ásatásaival, amelyek több mint ötezer évvel korábbi időtől kezdve egymásra épültek. Az ásatások közben Schliemann aranyleletekre bukkant. A kincset a trójai háború idejéből származtatta. Azt állította, hogy a Homérosz történetében szereplő trójai uralkodóé, Priamosz királyé lehetett. Schliemann számára kétség nem férhetett hozzá, hogy a trójai legenda valóság volt, és Hisarlik településhez köthető. A kincset kiállították a Berlin Múzeumban, óriási feltűnést keltett. Schliemann olyannyira büszke volt rá, hogy feleségét velük ékesítve fényképeztette le a sajtónak. A Schliemann kollégái által összeállított szövegelemzés kapcsán felvetődött, hogy a kincs sokkal korábbi időszakhoz, a korai bronzkorhoz köthető, teljes ezer évvel megelőzi Homérosz történetét. A kincsnek nem lehetett köze a trójai legendához, egyszerűen sokkalta régebbi annál.
{p} Donald Easton kijelenti: "A nevezett kincs semmit nem árult el a Kr. e. 2. évezredről, amikor a feltételezések szerint a trójai háború zajlott. Nem volt kapcsolatban Priamosz királlyal, ha élt egyáltalán ilyen király, s nem lehetett kapcsolatban a trójai háborúval sem, ha az valaha is megtörtént."Schliemann 1890-ben meghalt, ekkorra rávették, hogy ismerje be: Trója megtalálásáról alkotott elmélete összedőlt. Halála után az aranyleletek kalandos utatat jártak be. Schliemann kincse pazar ékszergyűjtemény a kora bronzkorból, de nem fedi fel Trója létezését.Dárdák, nyilak, csontokManfred Korfmann Trója-projektje a legdrágább régészeti ásatások közé tartozik: hetvenfős csapat buzgólkodott a terepen. Ugyanazzal a problémával kellett megküzdenie, mint Schliemannak: mi módon fejthetné meg Trója rejtélyét úgy, hogy az eredmények kiállják a legalaposabb vizsgálatokat is.Hisarliknál kilenc kor rétegeződik egymásra. Elsőként a hatodik réteggel, a háromezer éves késő bronzkori településsel foglalkoztak. Ez a réteg felel meg a trójai háború feltételezett idejének.

{p} A hatodik réteg azonban nem úgy nézett ki, mint ahogy az Homérosz Iliász című eposzában megjelenik. Ez sarkallta a szkeptikusokat arra, hogy azt állítsák, a hatodik réteg egyszerűen nem elég kiterjedt ahhoz, hogy összeköthető lenne Trója leírt szerepével. Trója valójában alig lett volna nagyobb ez esetben a londoni Towernél. Ámde Korfmann, mint korábban Schliemann is, sejtette, hogy a város nagyobb lehetett. Az alatta lévő rétegben Korfmann csapata egy fokkal előbbre jutott Schliemann-nál. Mágneses detektort is alkalmaztak, s az tárgyak jelenlétét mutatta ki.  Megvolt tehát a bizonyíték, hogy Hisarlik valamikor nagyobb volt, mint korábban gondolták.Radar módjára a műszer képeket generált a város bronzkori és római kori utcáiról. Már ez is meghaladta a várakozásokat. Feltártak továbbá egy építményt is, amely a város bronzkori részét vette körül. Alapján széles árok halad át az eredetinél sokkal nagyobb területet körülhatárolva. Talán épp a nagyszerű város fekszik itt, amelyet Schliemann annyira keresett. Mert ez valóban megfelelhet Homérosz leírásának.

{p} Elképzelhető, hogy a hisarliki romok a mitikus Trója részei voltak egykoron. Nemcsak méreteik, de fejlettségi szintjük is alátámasztja ezt a feltételezést. A kutatásokat folytatva további bizonyítékokra is bukkantak. Az Iliászban Homérosz egy trójai háborúról ír, amely tíz évig tartott, s amelyben csak a trójai faló hadicselével győzhettek a görögök. Hisarlik romjai között a Trója-projekt csapata ezt igazoló leletek után kutatott. Az expedíció a város falaiban bronzdárdákra és nyílhegyekre bukkant. A talajban pedig még többet fedeztek fel belőlük. Valóban Trója falainál lezajlott hatalmas csatának az emlékei, amelyet Homérosz megénekelt? Elképzelhető. A kutatók a háború ennél is drámaibb bizonyítékára leltek: csontmaradványokat találtak. A lovak és lovasaik csontvázai feltehetőleg egy Kr. e. 1250 környékén lezajlott háborúból származnak, s ez pontosan a trójai háború feltételezett időpontja.Trója kutatói közül Korfmann és csapata jutott a legközelebb ahhoz, hogy kiderítse a tudományos igazságot.

{p} Először mondhatjuk teljes bizonyossággal, hogy háromezer évvel ezelőtt itt egy nagy város terült el, a tengeri kereskedelem stratégiai központja. Átélt háborút és pusztítást, s pogány szent helyként született újjá az eposzi múltidézésben. Sok turista keresi fel ma is Hisarlikot, a legendás Trója feltételezett helyszínét. Nincs mód megállapítani, Homérosz hősei valóban élő személyek voltak-e, a trójai faló valóban létezett- e. Ám, a régészeknek hála, a város, melyben Homérosz története játszódik, Trója elveszett városa valószínűsíthető része az emberiség közös múltjának.

Letűnt világok - Trója. A film május 7-én 7 és 13 órakor, május 8-án 4 és 10 órakor látható.