A pályázó falu

Községünk, Zsámbok, 1986-ban népszavazáson úgy döntött, hogy különválik évtizedekkel korábban rákényszerített társaitól. A szavazást az akkori pártállam szigorú tekintete követte. Akik az elokészítésben részt vettek, saját állásukat, megélhetésüket is veszélyeztették. De a falu ritkán tapasztalható egységben állt ki a kezdeményezés mellett.

EgyébBalázs Gusztáv2004. 05. 14. péntek2004. 05. 14.
A pályázó falu


A lépés legfobb oka az volt, hogy a Valkóval és Vácszentlászlóval kötött kényszerházasság veszteséget hozott a falunak: a téeszközpont Szentlászlón volt, a központi tanács Valkón. Így aztán kevés fejlesztés jutott Zsámboknak.
Azóta csaknem húsz év telt el, és bizony alaposan megváltozott a helyzet. Falunk Vácszentlászlóval összefogva nyugat-európai színvonalú hulladékkezelo telepet létesített, s Valkóval közösen szennyvízcsatorna kiépítésére pályázik. Ha ezt valaki akár csak tíz éve megjövendöli nekem, hát én akkor kinevetem. Ma viszont mindez realitás.
A falvak összefogását ma a puszta pénzügyi logika kényszeríti ki: az unióba lépett hazánk közösségi támogatásainak nagyobb része kistelepülések közös pályázatával érheto el. Magyarán: aki külön úton akar járni, megteheti, de arra saját pénzébol költhet. A sokat emlegetett "kistérségi társulások" szerepe a közeljövoben megnövekszik. Ha valaki támogatásra is alapozó beruházáson töri a fejét, annak gyakorlatilag egyetlen útja marad, a közös pályázat. Erre van pénz, a különutas próbálkozásokra alig.
A magyar falunak mostanság újra meg kell tanulnia az együttmuködés egyszeregyét, az alkalmazkodást másokhoz. Nem könnyu feladat ez, annyi biztos. De más lehetoség nincs. A parlament éppen a héten szentesítette azt a törvényt, amely szerint a kistérségi együttmuködés kiemelt támogatásban részesítheto. Ezt kikerülni nagyon nehéz lesz akár csak egyetlen falunak is.
{p} Ugyanakkor szólnunk kell arról is, hogy bármiféle fejlesztést is tervez - közösen vagy külön - a község, ahhoz saját erore, magyarán milliókban, tízmilliókban mérheto pénzre is szükség van. És ebben viszont igencsak "karcsú" a magyar falu: sok helyen még annak is örülnek, ha a puszta muködési költséget (az iskola, az óvoda, a polgármesteri hivatal fenntartását) ki tudják valahogy gazdálkodni. Nekik elvileg segítséget nyújthat az a belügyminisztériumi alap, amely kamatmentes hitelt tud nyújtani a saját ero kiváltására, de a gyakorlatban kevesen felelnek meg a feltételeknek.
A polgármesterek mostanában izgatottan böngészik a pályázati értesítoket - ez a kép is olyan, amit néhány éve még feltételezni sem mertem volna. Márpedig úgy tunik, a jelenlegi viszonyok között a túlélés szinte legfontosabb feltétele, hogy ki milyen ügyesen talál elnyerheto pénzt a minisztériumi értesítokben. S ami talán a legfontosabb: a mai lehetoségek futamideje öt-tíz év, vagyis a mindenkori kormányok regnálásán túl ér. Fordítsuk ezt a helyzetet magyarra: végre a kistelepülések is elszakadhatnak a napi politika sodrásától, pályázataikat a szükségszeruség, és nem a "hovatartozás" alakíthatja - tulajdonképpen így kellett volna kezdeni a rendszerváltást.
Nem így történt, most már spongyát rá. De hogy a mindegyre változó politikai szelek milyen károkat okoztak a magyar falu elmúlt tizenöt évében, azon azért érdemes elgondolkodni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek