Génbank és a haszon

{p} A tízéves születésnapját ünneplő, állami tulajdonban lévő Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. ügyvezető igazgatója, Gencsi Zoltán érdeklődésünkre elmondta:
- Az Európai Unióban nagy jelentősége van annak, hogy fennmaradjon a vidék népességmegtartó ereje. Ezért olyan programokat indítanak, ahol a helyi környezeti viszonyoknak megfelelő ősi gazdálkodási formák életben maradhatnak. Lassan azt is jó lesz megtanulnunk, a vendég nem azért látogat el hozzánk, hogy külföldi ételt és italt fogyasszon. Az ideérkezők olyan jellegzetes termékekkel szeretnének megismerkedni, amelyekben a magyar föld üzenete fedezhető fel, és amilyenekhez máshol nem juthatnak hozzá, csak nálunk. Itt találkozik össze az unió érdeke és a régi hazai háziállatok fenntartásának az ügye.
{p} - Miként lehet ehhez igazítani a fővárosközpontú szemléletet?
- Gondolkodásmódunkban valóban nehezen alakul ki a vidékközpontúság, pedig az európai unió számtalan támogatási programja épül rá. Ha ez tudatosul bennünk, talán a szemléletmódunk is változik majd - szögezte le Gencsi Zoltán, aki nem titkolta, hogy a Kht. uniós forrásból több százmilliós támogatást remél a jövőben.
A társaság fennállása óta jelentős mértékben fejlesztette génbanki állatállományát, a magyar természetvédelem génbanki állatállományának több mint a felét birtokolja. Benne kétezer-hatszáz szürke marha - az ország első számú törzstenyészetének számít -, kétezer rackajuh, száznyolcvan bivaly, hatvan nóniusz törzskanca és kétszáz mangalica sertés. A hazai szürkemarha-állomány örvendetes gyarapodása lehetővé tette, hogy a génmegőrzésen túl a kht. megtalálja az állatok kiváló minőségű húsának hasznosítási lehetőségeit. A bio minősítésű szürkemarha-hús nyolc éve a HIPP bébiétel alapanyagául szolgál, öt esztendeje pedig a Pick Hortobágyi bioszalámiját is megismerhették a fogyasztók. Tavaly a Hortobágyi ízes pásztorfalatok termékcsalád került az üzletek polcaira, amely a szakemberek reményei szerint mielőbb hungarikummá válik. A piacon megjelent a biotőkehús, a Hortobágyi Csárda konyhájának meghatározó alapanyaga.
{p} Gencsi Zoltán a múltat idézve elmondta, a Hortobágyi Állami Gazdaság ménesét 1992-ben úgy privatizálták, hogy a nóniusz törzskancaállomány állami tulajdonban maradt. Az igavonó lovak és a magyar sportlóállomány a hozzátartozó épületekkel és infrastruktúrával együtt magántulajdonba került. Két és fél évvel ezelőtt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága visszavásárolta a mátrai ménest, és az üzemeltetéssel a Hortobágyi Kht.-t bízta meg. A cég tulajdonában lévő nóniuszállományt súlyos csapásként érte ugyanakkor a 2002-es tűzeset, melyben csaknem húsz tenyészállat veszett oda. Az ezt követő tenyésztési munkát segítette a NAGISZ Rt.-től megvásárolt törzsállomány.
A hortobágyi racka, a magyar juh ugyancsak különleges állatfajtája e vidéknek, sehol a világon nem tenyésztenek hasonlót. Magyarországon is az egyetlen jelentős tenyészet a hortobágyi. A szőke mangalica fajtát ma több törzskönyvezett koca képviseli, a fecskehasú és a vörös színváltozatok még mindig a veszélyeztetett kategóriákba sorolhatók. A Hortobágyi Kht. jelenleg a két utóbbit tenyészti. A házi bivalyt hazánkban mint genetikai tartalékot, illetve kultúrtörténeti emléket őrzi a társaság.
{p} Az ügyvezető büszkeséggel szólt a hat esztendővel ezelőtt megnyitott Pusztai Állatparkról, amelynek fő feladata a Magyarországon jogszabályi védettséget élvező régi háziállatfajták bemutatása és népszerűsítése; ez lett a Hortobágyra látogató turisták egyik kedvelt időtöltése.
- Ennek a parknak a létjogosultsága nem választható el egyik legfontosabb tevékenységünktől, a régi magyar háziállatfajták megőrzésétől - folytatta Gencsi Zoltán. - Természetvédelmi célból a Hortobágyi Nemzeti Park gyepterületéből több mint tizenkétezer hektárt legeltetünk ezekkel a jószágokkal. A génbanki állatállomány minőségi és mennyiségi fejlesztése így kerül összhangba a nemzeti park legeltetési elveivel, ami a terület klasszikus hasznosítása mellett természetvédelmi érdekeket szolgál.
A társaság jelenleg több mint 2200 hektáron folytat szántóföldi ökológiai növénytermesztést a hazai tanúsító szerv ellenőrzése és a svájci Bio Suisse követelményeinek betartása mellett. Két évvel ezelőtt pedig a Biokontroll Hungária Kht. ajánlása alapján, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. kiérdemelte Az Év Biogazdasága címet.
{p} - Társaságunk a nemzeti park védőzónájában a szántóföldi ökológiai gazdálkodást fogja össze, jó hatszáz hektáron folytatnak biotermelést a környező kistermelők és magánvállalkozók- magyarázta Gencsi Zoltán, hozzátéve: - Mindez javítja a térség lakosságának megélhetését, lehetővé teszi a nemzeti parki területek és a védőzóna kíméletes használatát, és nem utolsósorban segíti a természetvédelem ügyének kedvező megítélését. A Kht. egyébként a természetvédelmi fenntartási megállapodás keretei között átvett összes gyepterületen átállt a biogazdálkodásra.
Gencsi kiemelte azt is, hogy Hortobágy község legnagyobb munkáltatójának számítanak. Az alkalmazottak hetven százaléka a településen él, harminc százaléka Tiszacsegén, Egyeken, illetve Balmazújvárosban lakik. A kht. ezen felül harminc-negyven család megélhetését segíti különféle munkalehetőségekkel. A ráfordítások tavaly hatvan százalékban saját forrásból, negyven százalékban közhasznú támogatásból származtak.
{p} Gencsi Zoltán beszámolt arról, hogy reményeik szerint az idén is parádés rendezvénynek bizonyul majd a pünkösd szombati gulyásverseny. Az országos szintű megmérettetésen a rideg marhatartást folytató pásztorok, gulyások mérik össze szakmai tudásukat, ügyességüket, a pásztorételek főzésében szerzett tapasztalatukat. A Hortobágyi Lovasnapokat pünkösd vasárnapján és hétfőjén rendezik meg, a rendezvényen tavaly tizenötezer látogató csodálta meg a világörökség hortobágyi puszta egyedi látnivalóit.