Tovább tart a zavar a tejpiacon

A legtöbb kistermelő már túladott a teheneken, hiszen a tej ára már egy ideje nem fedezi a tartási költségeket. Krajcsovicz Andrást, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának elnökét arról faggattuk: uniós tagságunkra vajon hogyan reagált a tejpiac?

Egyéb2004. 06. 04. péntek2004. 06. 04.
Tovább tart a zavar a tejpiacon

- Május elseje után zavaros helyzet alakult ki; egyébként ez várható is volt. Szlovákiából és Lengyelországból hoznak be tejet feldolgozásra, illetve Auszriából és Németországból feldolgozott tejet és gyengébb minőségű tejtermékeket, főleg sajtokat és joghurtokat. Ezeket a hazai áruknál olcsóbban adják. Nem nagy mennyiség érkezik a magyar piacra, de ezzel arra kényszerítik a feldolgozókat, hogy részt vegyenek az árversenyben, és így leszorítják az árakat. Nálunk egyértelműen az árverseny határozza meg a piacot, az osztrákok és németek olcsóbb, de silányabb termékekkel akarják megvetni a lábukat a magyar piacon. Ezzel a fogyasztó is rosszul jár, mert gyatra minőségű terméket vásárolhat. Ma már kilencszáz forintért is kapható a trappista sajt kilója, persze ez nem kellően érlelt, sebtében gyártott és piacra dobott termék.

{p} - A megváltozott piaci helyzet hogyan érinti a tejtermelőket?- Egyértelműen hátrányosan, mivel a feldolgozók is taktikáznak, nem emelik a tej felvásárlási árát, így a termelők nem jutnak hozzá az önköltséghez sem. Ugyanis a legtöbben nem kapják meg a minisztérium által szorgalmazott 68 forintos alapárat. A különféle támogatásokkal együtt ez már megközelítené az önköltséget.- A hazai feldolgozókon kívül az unióban vásárolnak-e magyar tejet?- Egyelőre az olaszok és a görögök érdeklődnek, de a görögök részéről ez csak időszakos, a nyári turistaidényre vennének tőlünk. Olaszország folyamatosan vásárol tejet a német termelőktől, de ott viszonylag kicsik az üzemek, így nagy területről kell összeszedniük a kamionra való több tízezer litert. Azért próbálkoznak Magyarországon, mert az itteni nagyüzemek képesek egyszerre megtölteni tejjel egy kamiont. Ezek egyelőre puhatolózó tárgyalások, konkrét üzletet még nem kötöttek.

{p} - Egyáltalán hogyan alakul a hazai tejtermelés?- Az állami felvásárlás során közel százmillió liter tejnek megfelelő kvótát vásárolt fel a kormány. A tavalyi szárazság miatt most takarmányhiány van, így az első negyedévben a tavalyihoz képest tíz százalékkal csökkent a tejtermelés. Ebből adódóan eljuthatunk oda, hogy Magyarországon nem lesz tejfelesleg. Ha ezt tényleg elérjük, akkor a külföldről behozott gyenge minőségű, olcsó tejek is drágulnak. Tehát az államnak el kellene érnie, hogy a termelés ne csökkenjen tovább, illetve a hazai tejtermelés javára korlátozni kellene a behozatalt. Erre az unióban is van eszköz, például mikrobiológiai, bakteriológiai vizsgálatok segítségével szabályozható, milyen legyen az ideszállított tej beltartalma.- Hosszabb távon mi várható a tejpiacon?- Valamennyi idő után a mostani, zavaros helyzet letisztul. A fogyasztók rájönnek, hogy a silány portékát nem érdemes megvenniük, de ez időbe telik. Kérdéses, hogy az olaszok és a görögök mennyi tejet visznek ki.

{p} A behozatal vélhetően csökken, a kivitel nő, a belföldi fogyasztás várhatóan tovább stagnál. Reménykedünk benne, hogy előbb-utóbb piaci egyensúly alakul ki. Abban nem bízhatunk, hogy a tej felvásárlási ára viharos gyorsasággal emelkedik. Fontos lenne, hogy érje el azt a szintet, amelyen visszatérül az önköltség, s mellette maradjon egy icipici nyereség. Ez 72 forintos alapár esetében lenne elérhető.- A termelők anyagi helyzete meddig teszi lehetővé, hogy az önköltségnél olcsóbban adják el tejet?- Éppen emiatt tavaly csökkent a tejtermelés, és az idén tovább zsugorodott. Mára csak azok a gazdaságok tudtak fennmaradni, amelyek más tevékenységgel is foglalkoznak, és abból tudják finanszírozni a tehenészetet. Míg tudnak, áldoznak rá, hiszen ott vannak az állatok, az épületek, a fejőház, ezeket nem tudják másra használni. Ha változatlan marad a felvásárlási ár, nem sokáig bírja egyik gazdaság sem.

Ezek is érdekelhetnek