Tűzelhalás okozza a birshiányt

Mi a titka a gazdaságos birstermesztésnek? Miért tapasztaljuk azt, hogy hiány mutatkozik a piacon, miközben a gazdák nem tudják eladni a termést?

EgyébBozsik József2004. 06. 04. péntek2004. 06. 04.
Tűzelhalás okozza a birshiányt

Mintha "elátkozott" növény lenne a birs, legalábbis nálunk. Egyes kutatók szerint Parisz királyfi "aranyalmája" birs volt. Tudjuk, a három istennő közül csak egy nyerhetett azon a "szépségversenyen". A három grácia közül kettő meg is haragudott, és a trójai háború lett a dolog vége. Ám ez a "kozmikus" összefüggés nem valószerű, ha a hazai birstermesztés gondjaira gondolunk. Sokkal prózaibb magyarázata van a birs virágzásának és romlásának. A legfrissebb és legnagyobb csapás, a tűzelhalás, az Erwinia amylovora nevű baktérium megjelenése hihetetlen károkat okoz. E sorok írója saját szemével látta azt a csodálatos alföldi birsültetvényt, amely az utóbbi évtized legnagyobb és legszebb birsgyümölcsöse volt hazánkban, és a tűzelhalás áldozata lett. Kiváló növényvédő szakmérnökök, kertészek mindent elkövettek, hogy megállítsák betegséget, de nem sikerült. Ez pedig óvatosságra kell hogy intse a termesztőket, hiszen a birs növényvédelme eszerint nehezebb, mint az almáé vagy a körtéé.A másik nagy ellenség a monília, amely már virágzáskor elértékteleníti az ültetvényt, mert nemcsak virághalált okoz, hanem hajtáshervadást is.

{p} A kifejlődő gyümölcsöket ismét támadja a monília. Nem beszélve az almamoly és a keleti gyümölcsmoly támadásairól. Ezenkívül egy sor aknázómoly is felüti fejét a leveleken.Az ókori birslegendából annyi igaz, hogy a szakírók szerint a gyümölcs Kréta szigetéről származik, és a görögök, majd a rómaiak terjesztették el Európában; a távolabbi géncentrumok is mediterrán jellegű földrajzi helyek. Ez az alapja annak a tapasztalatnak, hogy a birs érzékeny a téli fagyra, jelentős fagykárokat szenvedhet.További nehézség, hogy korábban öntermékenynek hitték a birset. A szakirodalmi adatok ellentmondásosak. És az is, hogy a házikertekben magányosan álló birsfák többsége rendszeresen és bőven terem, viszont a hetvenes, nyolcvanas években létesített "fajtatiszta", vagyis egyetlen fajtát tartalmazó birsültetvények rendre terméketlenek maradtak.Az egyik megoldás a talányra Mády Rezső fajtakutatótól ered, aki bebizonyította, hogy a Bereczki nevű birsfajta önmeddő. Az igazi Bereczki birset, amely öntermékeny, átkeresztelték Bereczki bőtermőre. A fajtaválasztáskor nagyon kell figyelni erre, mert óriási különbség van a két birs között, mondhatni: ég és föld.Hazánkban tizenöt-húsz évvel ezelőtt mintegy százötven hektár birsültetvény volt. A szakírók ötezer tonnára becsülik az akkori termést. A rendszerváltozás óta számottevő, nagy birsültetvény nem létesült. Az említett alföldi birsgyümölcsös tízhektáros, de a tűzelhalás miatt az elkeseredett gazdák a kivágást sem tartják elképzelhetetlennek.

{p} Ugyanakkor a birs értékes gyümölcs, majdhogynem gyógynövénynek számít. Keresztes Ferenc kertészmérnök szerbiai szakkönyvet fordíttatott magyarra, amelyből kiderül, hogy a birs magas pektintartalma megköti a sugárzó anyagokat a szervezetben, tehát méregtelenít. A daganatos betegségek kockázatát csökkentheti a rendszeres birsfogyasztás. Virágjából szemgyulladást csökkentő teát készítenek, magjából, sőt a nemezes szőréből is kivonatokat állítanak elő. A gyümölcsök C-vitamin-tartalma eléri a harminc milligrammot száz grammonként, vagyis megközelíti a citromét.A birs elsőrendű ipari gyümölcs, a belőle készült tükrös ivólé valódi csoda, nemes ital. Rostos ivóleve úgyszólván gyógyszer. Nektár, zselé, gyümölcsíz, sajt, kandírozott gyümölcs, kompót, sőt pálinka is készíthető belőle. A legutóbbi bécsi Destillata nevű párlatversenyen, idén márciusban, az egyik magyar birspárlat, amelyet Somogyi József készített, bronzérmet nyert.Európában számos ország jelentős birstermesztőnek számít: Bulgária, Románia, Szerbia, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, továbbá Törökország, az Egyesült Államok és a Dél-afrikai Köztársaság is birsnagyhatalomnak számít.Az európai uniós csatlakozás megváltoztathatja e gyümölcs piaci helyzetét is, hiszen a dél-európai országokból akadálytalanul behozhatják.

{p} Amennyiben a Romániában, Szerbiában, Bulgáriában termett birs olcsóbb lesz, akkor az sem zárható ki, hogy a magyar üdítősdobozban levő birs eredete külhoni lesz.Egy azonban biztosnak tűnik. Ha valaki rendszeresen és bőven termő birsültetvényt akar, akkor több fajtát termesszen. Angersi, Bereczki bőtermő, Champion, Konstantinápolyi, Leszkováci, Portugál, Vranja, hogy csak néhány fajtanevet említsünk. És egy fontos tény: május 1-je után az Európai Unió fajtajegyzékén szereplő birsfajták is ugyanabba a kategóriába esnek, mintha a magyar nemzeti fajtajegyzéken szerepelnének. Ez is új távlatot nyithat.

Ezek is érdekelhetnek