Zöldség-gyümölcs: a lehetőségekről

A kertészet adja a magyar mezőgazdasági termesztés húsz százalékát, s itt állítják elő a teljes mezőgazdasági kivitel majdnem egynegyedét, ezen belül is kiemelkedő a zöldség-gyümölcs kivitelünk. Mivel e termékekre nincsenek kvóták az Európai Unióban, jó esély van arra, hogy megfelelő áron kínált, jó minőségű áruval bővíthető a piac. Előny, hogy a magyar zöldség, gyümölcs íze, aromája és beltartalmi értéke kiváló.
{p}Zöldség-gyümölcs termesztésünk a kertészeti termelés hetven százalékát teszi ki, háromszázmilliárd forint az értéke. A 170 ezer hektár termőterületből százezer hektáron folyik zöldség-, hetvenezer hektáron pedig gyümölcstermesztés, ami 100-120 ezer családnak ad megélhetést. A nagy szakértelemmel előállított, kiváló minőségű termékek, a közeli piacok (Németország, Csehország, Lengyelország, a Baltikum, a szovjet utódállamok), a jó termelési adottságok és a piacépítés szempontjából kedvező uniós zöldség-piacszabályozás (nincsenek kvóták) zöld utat adnak a termelés bővítésére, a fejlesztésekre.
Két fontos alapra épül az uniós zöldségpiac-szabályozás: a szervezeti átalakításra és a minőségi áru-előállításra. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (MZGYSZT) ügyvezető igazgatója szerint elengedhetetlen, hogy a termelők létrehozzák termelői értékesítő szervezeteiket, a tészeket, mivel csak ezeken keresztül juthatnak piacszabályozási támogatáshoz. Így közösen tudják megoldani az értékesítést is, és nem kérdés, hogy szervezetten komolyabb esélyekkel tárgyalhatnak az áruházláncokkal, a kereskedőkkel. Ezért továbbra is támogatni kell a zöldség-gyümölcs tészek megalakulását, működését és megerősödését. Jelenleg nyolc véglegesen elismert, kilencvenhat előzetesen elismert és 10-15 elismerésre váró tész működik hazánkban.
Termesztési lehetőségeinkből adódóan a mediterrán és déli zöldség-gyümölcsök kivételével szinte mindent meg tudunk termelni, de nem biztos, hogy valamennyi fajt érdemes azonos intenzitással előállítani. Az MZGYSZT uniós csatlakozási tanulmányában felvázolta a fontosabb zöldség- és gyümölcsfajták prioritását, vagyis elsőbbségi sorrendjét. Ennek megfelelően a paprika, a termesztett gomba, a csemegekukorica, a görögdinnye, valamint a körte, a cseresznye, a meggy, a málna és a dió élvez előnyöket. A görögdinnye esetében érdemes megjegyezni, hogy a déli konkurencia miatt főleg a közép- és kései érési időszakra érdemes összpontosítani a kínálatot.
Az ügyvezető igazgató nézete szerint Magyarországnak valószínűleg az úgynevezett réspiacokban kell majd jó üzletet keresni. Abban tehát, hogy egy adott helyre megfelelő időszakban kellő mennyiséget, jó minőségben tudjunk szállítani. Tehát nem akkor kell rázúdítanunk a termékeinket a piacra, amikor a mediterrán országokból is ömlik az áru, hanem amikor ott csökken a termelés. Mi több, érdemes megfigyelni, hogy egy-egy fajtát mely időszakban nem tudnak előállítani a mediterrán éghajlat alatt, hiszen ilyenek termesztése nekünk kifizetődő lehet. A réspiac persze magasfokú szervezettséget és nagyon pontos szállítást igényel, ami újfent a tészek létjogosultságát igazolja.