A pékségek harmada bezárhat

A pékek folyamatos lépéshátrányban vannak a hipermarketekben működő pékségekkel szemben, amelyek a termelési költségeknél jóval olcsóbban árusítják termékeiket - jelölte meg tájékoztatóján a kialakult helyzet legfőbb okát Králik Béla, a nemrégiben megalakult, 461 sütőipari vállalkozást tömörítő Magyar Pékszövetség alelnöke. Ilyen körülmények között, ha nem akarnak kiszorulni a piacról, a pékek kénytelenek akciókkal csökkenteni áraikat, miáltal tovább nő a veszteségük.
A szövetség álláspontja szerint a hipermarketekben működő pékségekre is érvényesíteni kell az agrárpiaci rendtartási törvény azon előírásait, amelyek az áruk átadására vonatkoznak. Elvégre e rendelkezések betartását a szövetség tagjaitól is szigorúan megkövetelik a hivatalok és a hatóságok. Különösen vonatkozik ez egyebek mellett arra a gyakorlatra, hogy a pékségből az üzletbe történő áruátadásról bizonylatot kell kiállítani, amely tartalmazza az átadási árat is. A hipermarketekben alkalmazott árak nyilvánvalóan nem fedezik az önköltséget sem.
Az sem lendít a hazai pékségek helyzetén, hogy a hatóságok gyakran megyénként, illetve régiónként más-más mércével ellenőrzik a vállalkozásokat, és a hipermarketekben működő pékségeknek is eltérő követelményeknek kell megfelelniük. Nem azonosak hát a versenyfeltételek, holott a vállalkozó pékek és a lakosság hosszú távú érdekeit csak az egységes jogszabály-alkalmazás és -ellenőrzés szolgálja. Vagyis az egyenlő bánásmód.
{p}A szövetkezésben rejlő előnyöket felismerve, rövidesen beszerző és értékesítő társaságot hoznak létre a szövetségbe tömörült pékségek, amelyek a hazai sütőipari kapacitás hetven százalékát adják. Kurdi András alelnök elmondta, hogy a költségek csökkentésére kezdetben az élesztőt és a margarint szerzik be kedvezményesen, majd az egyéb adalékanyagokat, a liszteket vásárolják meg közösen.
Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy tavaly 130 milliárd forint volt a sütőipar árbevétele. Mivel 12-ről 15 százalékra emelkedett a kenyér áfája, a pékek komoly adótételt fizetnek be az állam kasszájába, ám úgy érzik, alig kapnak vissza valamit. Nagy gond, hogy a vállalkozások árbevétel-arányos nyeresége jelenleg nulla és három százalék között mozog, és nem marad pénz a fejlesztésre. Így fennáll a veszély, hogy sokan képtelenek lesznek megvalósítani az élelmiszer-biztonsági követelmények teljesítéséhez szükséges beruházásokat, és a pékségek harminc százaléka rövid időn belül akár be is zárhat. Az iparágban foglalkoztatott 21 ezer dolgozóból akár 8-10 ezer embernek a munkahelye megszűnhet ennek nyomán.
Ma egy kiló kenyér átadási ára 110-120 forint körül mozog, ami nagyjából azonos az előállítási árral, miközben például Budapesten átlagosan 169 forintot kérnek érte a boltokban. A kereskedők 25-30 százalékos árréssel dolgoznak országszerte. Ha tehát az iparág jövedelmezőségét nézzük, Ilonka Boldizsár számításai szerint 55 százalékot elvisz a kereskedő, míg a gabonatermelő, a malom és a pék osztozik a maradék 45 százalékon. Hogy tisztességes megélhetése legyen a pékeknek, a szövetség kezdeményezte ugyan a hatósági minimálár bevezetését - ami a mindenkori önköltséggel lenne egyenlő -, de javaslatukra még nem kaptak érdemi választ. Annyi viszont már most bizonyos, hogy a kenyér átadási árának csökkentésére nem gondol a szövetség, a költségek növekedésének ellensúlyozására viszont várhatóan 10-15 százalékos áremelésre lesz szükség.