Hat agrártársaság 15 milliárdért

A sikeres pályázatokon teljesültek a kitűzött célok. Az el nem kelt társaságok magánosítására őszszel új pályázatot ír ki az ÁPV Rt. Tízük közül az Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt. meghirdetett részvénycsomagjára névértékének 130 (220 millió forint), a Bólyi Mezőgazdasági Részvénytársaságéra a névérték 157,7 százalékán (4750 milliárd forint), az Enyingi Agrár Rt. részvényeire a névérték 2,9-szeresén (1350 milliárd forint), a Hód-Mezőgazda Rt. részvénycsomagjára a névérték 82,9 százalékán (1700 milliárd forint), a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. részvényeire a névérték 108 százalékán (2010 milliárd forint), a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. részvénycsomagjára névértékének csaknem háromszorosán (1965 milliárd forint) tettek befektetői ajánlatot. Közbeszerzés keretében választották ki a társaságok vagyonértékelőit. A hat agrárcégnél a befektetők ajánlata összhangban volt a társaságok vagyonértékelésével, megfeleltek a pályázatban kiírt szakmai és kötelezettségbeli feltételeknek: a vevők vállalták az előírt, összesen 3,1 milliárd forintnyi tőkeemelést, ami húszszázalékos tőkenövekedést eredményez az agrártársaságoknál.

{p} Harmincan vették meg a pályázati kiírást tartalmazó dokumentumokat. A nagyobb társaságok iránt többen is érdeklődtek, a kisebb cégek kevesebb befektetői csoportot vonzottak. A meghirdetett tíz társaság közül kilencre jeleztek vételi szándékot. A Szolnok melletti Alcsiszigeti Mg. Rt., a Bácsalmási Agrár Rt., a Komáromi Mg. Rt. és a Tokaj Kereskedőház Rt. nem kelt el. Közülük két esetben azonban nem felelt meg az ajánlat a kiírásban meghatározott feltételeknek, ezért érvénytelennek kellett minősíteni. Egy társaságra vásárlási szándékot nem jeleztek, a másikra benyújtott vételár pedig nem érte el az ÁPV Rt. által meghatározott értékhatárt, így eredménytelen lett a pályázat. A kormány 2004 márciusában döntött az agrártársaságok privatizációjáról. A célok között szerepelt a hazai vállalkozók, beszállítók, alapanyag-termelők és a dolgozók tulajdonszerzésének támogatása. hangsúlyt kapott hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése, a nemzetközi egyezményekkel összhangban álló termelői és iparvédelem, a munkahelyek megőrzése, illetve a munkahelyteremtés, valamint a munkavállalók szociális szempontjainak figyelembevétele. A kormány döntött a tőkehiány pótlására felvehető hitelek kamattámogatásáról is. Az agrártársaságok magánosításához hozzájárult a földhaszonbérleti szerződések meghosszabbítása húsz évre.