Növényvédelem

A legjelentősebb betegség, a körte ventúriás varasodása ellen is védekeznünk kell.A körtemoly fejlett lárvái telelnek át a talajban. Tavasszal bábozódnak, majd az imágók (kifejlett egyedek) rajzása júniusban indul meg. A szürkületi órákban repülő hím egyedek a nőstények szexferomonját követve találják meg az ivarérett példányokat, majd párosodnak. A megtermékenyített nőstény lepkék tojásaikat a gyümölcsök felületére helyezik. A kártevő rajzását körtemoly-szexferomoncsapda kihelyezésével követhetjük nyomon. A csapda a faj nőstényeinek szexferomonját tartalmazza, valamint egy cserélhető ragadós lapot. A csapda által fogott első hím egyedek jelzik a rajzás megindulását. Amennyiben a ragadós lap már nagyszámú lepkét fogott, ki kell cserélni. A tojások lerakását 7-8 nappal követően várható a lárvakelés. A fiatal lárvák azonnal berágnak a gyümölcs belsejébe, majd a magházba hatolva elfogyasztják a magvakat. Fejlődésük befejeződése után kirágják magukat a gyümölcsből, és a talajra ereszkednek. Pergamenszerű gubót készítenek és ebben áttelelnek.

{p} Az almamoly kártétele megegyezik a körtemolyéval. A két faj életmódja annyiban tér el egymástól, hogy míg a körtemolynak egy évben egy nemzedéke fejlődik ki, addig az almamolynak kettő. Az almamoly második nemzedékének imágói általában júliusban kezdik meg rajzásásukat. A rajzáskezdet idejét almamoly-szexferomoncsapda kihelyezésével határozhatjuk meg pontosan. Mindkét gyümölcsmoly esetében fontos a kezelés időzítése, ugyanis a gyümölcs belsejében károsító fejlett lárvák már nagyfokú védettséget élveznek. Ezért a rajzás alatt több kezelésre is szükség lehet, hogy a fiatal lárvák kelése idején a gyümölcsök felületének permetlé-borítottsága biztosítva legyen. A körte ventúriás varasodásának kórokozója egy gomba, amely a lehullott leveleken kialakult termőtesteken, illetve a beteg vesszők felületén telel át. Az utóbbi telelési mód jelentősége azért nagyobb, mert a vesszők felületén kialakuló konídiumok (ivartalan szaporítóképletek) már rügypattanás után fertőzhetnek, míg a lehullott leveleken fejlődő spórák fertőzése csak később indul meg.

{p} A fertőzött leveleken 5-10 milliméter átmérőjű, sárgászöld foltok jelennek meg, amelyeken később sötétbarna, bársonyos bevonat képződik. A levélfolt végül elszárad. Hasonló tünetek jelentkeznek a hajtásokon és a virágokon is. A gyümölcs is fertőződik, de a foltok itt elparásodnak, a termés deformálódik és repedezett felszínű lesz. A varas folt alatt a gyümölcs húsa kövecses lesz.A körtemoly és az almamoly fiatal lárvái ellen eredményesen használható a Runner 2F 0,05 százalékos töménységben. A készítmény környezetbarát, a hasznos rovarokat kíméli. Csak lárva stádiumban hatékony, ekkor kezelve a fiatal lárvák a táplálkozást abbahagyják és egy korai vedlés során elpusztulnak, így nem rágnak be a gyümölcs belsejébe. Körte-levélbolhák ellen használjuk inkább a Dimilin 25 WP 0,05 százalékos oldatát, amelyet a Bio-Sect vagy a Vektafid R 1 százalékos oldatával egészítsünk ki. A fent említett növényvédő szerek nemcsak a gyümölcsmolyok, hanem az almalevél-sátorosmoly lárvái ellen is hatásosak. Amennyiben a kaliforniai pajzstetű megtalálható a fás részeken és a télvégi, lemosó permetezést a kártevő ellen elmulasztottuk, akkor a gyümölcsmolyok ellen az említett rovarölő szerek helyett az Insegar 0,05 vagy a Zolone 35 EC 0,2 százalékos töménységű oldatának használatát javasolom, mert ezek a készítmények a pajzstetű június közepétől rajzó lárvái ellen is hatásosak. Az utóbbi készítmény az almalevél-sátorosmoly már aknát kialakított és az epidermisz alatt táplálkozó lárvái ellen is hatékony. A kiválasztott készítményt egészítsük ki az Efuzin 500 FW 0,08 százalékos vagy a Folpan 50 WP, illetve a Merpan 50 WP 0,3 százalékos oldatával, hogy a körte ventúriás varasodása ellen is hatékony legyen a kezelés.