Anyanyelvi őrjárat

Kiknek szól?

EgyébGrétsy László2004. 08. 13. péntek2004. 08. 13.
Anyanyelvi őrjárat


Az elektronikus levél (e-mail), amelyből idézek, Svédországból érkezett hozzám Simon Endrétől, a Magyar Televízión keresztül. Írójának röviden már válaszoltam is, azonban a kérdést olyan érdekesnek, olyan tanulságosnak vélem, hogy itt, az Anyanyelvi őrjárat rovatban részletesebben is foglalkozom vele. Remélem, olvasóink úgy ítélik, érdemes volt.
Most pedig idézek a villámpostából! "A minap hallottam a tv-híradóban, hogy a Malév elviszi az utasait a sztrájk ellenére oda, ahova kinek-kinek a jegye szól. Helyes ez a fogalmazás? Odavisszük, ahova a jegye szól, nem oda, ahova a jegye érvényes? Azóta is vitatkozunk a nejemmel, de nem tudunk dűlőre jutni. Szerintem a jegy nem szól, hanem érvényes valahova. Kérem, döntse el a vitát!"
Azért tartom módfelett hasznosnak ezt a kérdést, mert igen jól szemlélteti, hogy szavainknak nem csupán egy jelentésük lehet, hanem kettő-három vagy akár még több is, mégpedig olyanok, amelyek természetes, szabályos jelentésváltozással egymásból fejlődtek ki. Ebben a példában, amely Svédországban élő honfitársunkat kérdése föltevésére késztette, történetesen tizenötnél is több jelentéssel számolhatunk. Ezeket nincs módom itt egyenként felsorolni, de az érdembeli válaszadáshoz szükségeseket mindenképpen bemutatom.
Szól szavunknak, amely egyébként a szó főnévnek l igeképzővel alakult származéka, három nagy csoportra oszthatók a jelentései. Az elsőbe azok a jelentések sorolhatók, amelyeknek lényege az, hogy 'szót vagy szavakat hallat'. Tehát például rövid megbeszélést folytat valakivel (hadd szóljak veled erről pár szót!), figyelmeztet valakit (szólt, hogy nyitva van a kézitáskám), vagy éppen rövid beszédet intéz valakihez. Ez utóbbira a legszebb példa Kazinczy Ferencnek Írói érdem című remekműve: Szólj! s ki vagy, elmondom. - Ne tovább! Ismerlek egészen,/ Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés. / Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés; / Íz, csín, tűz vagyon a versbe', ha mesteri mív.
A második jelentéscsoport alapjelentését leginkább így fogalmazhatjuk meg: 'hangokat hallat; hangzik'. Vagyis például valamilyen madár a rá jellemző hangot hallatja (szól a kakukk, a csalogány, a kuvik), valamilyen hangszer a rá jellemző hangok sorát adja (szépen szól a hegedű), továbbá (most már csak példákat sorolok) szól az ágyú, misére szól a harang, muzsika szól stb.
Ezeken kívül van egy harmadik jelentéscsoport is, amelynek a központi jelentéstartalmát nagyjából így írhatjuk körül: 'tartalmával, jelentésével közöl valamit; irányul, vonatkozik vagy érvényes valamire, valakire'. Ilyenféle értelemben találkozunk a szól igével a népmesékben, amikor azt olvassuk, hogy a mese ifjú hősei hét országra szóló lakodalmat csaptak. Ez az értelme a szól-nak a szívhez szóló muzsika, világra szóló győzelem kifejezésekben, s 'valakire irányul, valakire érvényes' értelme van a szól-nak Arany János Akadémiai papírszeletek című költeményében is, amelyben a költő Jókai Mórt ösztönzi novellaírásra a következőképpen (a versből csak a témánk szempontjából legfontosabb részt idézem): "Itt vagyon október, hűvösebb a cella, | Még sincs a kezemben az ígért novella. | Tudod pedig, tudod, a cigány adomát, | Mégse szánod a te kollégádat s komád'. | Én rám szól keserves tanulsága ládd-é: | Mikor haldokolva vacogott a dádé..." Ebbe a csoportba tartozik az a kifejezés is, amely a Svédországból érkezett kérdésben szerepel. Jó-e nyelvi szempontból, hogy a Malév odaviszi mindegyik utasát, ahova a jegye szól? Igen, kifogástalan, bár természetesen hibátlan volna az ahova a jegye érvényes forma is. És kifogástalan az a kérdés is, amelyet cikkem címéül írtam: Kiknek szól? Mindjárt válaszolok is rá. Elsősorban természetesen a kérdés feltevőjének, de rajta kívül minden olvasónknak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek