Gyógynövényeink becsülete

Nos,  ginszengből és a ginkgóból készült termékek a hazai gyógynövénytermékeknél jóval ismertebbek és lényegesen jobb áron értékesíthetőek. László-Bencsik Ábellel, a Gyógynövénykutató Intézet Rt. szakemberével arról beszélgettünk, hogy valóban csodanövények-e a ma divatos növények, és a mi vadon élő és régóta termesztett gyógynövényeink között vannak-e hozzájuk hasonló, sokoldalú gyógyhatással rendelkezők, amelyek legalább ennyire érdemesek lennének a szélesebb körű felhasználásra és a sokkal nagyobb ismertségre?
- Először is szögezzük le, hogy minden betegséget gyógyító csodanövények nincsenek. Hogyha ilyenről hallunk, inkább reklámfogást sejthetünk mögötte, mint tapasztalati úton megalapozott tényeket. Valóban vannak olyan fajok, amelyek hatóanyagai sokféle betegséget gyógyíthatnak, de az egyéni érzékenységet figyelembe véve a leghatásosabb gyógynövény is okozhat allergiás tüneteket. Az értékes gyógynövények közé sorolhatjuk az említett exotikus fajokat is, de a hazai őshonos és régóta meghonosodott, illetve termesztésbe vont fajok között is számos olyan van, amelynek sokféle gyógyhatása van, és rendszeres fogyasztása egészségesebbé teszi az embert. Közülük elsőként említjük a nálunk is őshonos homoktövist, amelynek termése vitaminokban gazdag, hatóanyagai erősítik az immunrendszert, a magok zsírosolaj-tartalma kedvezően hat a szív- és érrendszeri betegségekre, és külön érték a bőrregeneráló, hámvédő szerepe. A belőle készült kenőcsök és más gyógykészítmények gyógyítják az égési sérüléseket, a külső és belső fekélyeket, és nem utolsósorban védelmet nyújtanak az ózonpajzs vékonyodása következtében erősödő ultraibolya sugárzás bőrkárosító hatásával szemben. A gyümölcs fogyasztható nyersen vagy lekvárnak, szörpnek és befőttnek feldolgozva. Sajnos a termés gyűjtése és feldolgozása elég körülményes, munkaigényes folyamat, ezért drágák a homoktövistermékek. A fogyasztás és az export növekedésével, esetleg az egészségügy támogatásával azonban olcsóbbak lehetnének.- Szintén nagyon értékes, világviszonylatban is egyre elismertebb növény az orbáncfű, amely hatékonyan gyógyítja a depressziót, emellett kiemelkedő a hámvédő, sebgyógyító és vírusölő hatása is. Nálunk vadon is tömegesen előfordul, de a természetből begyűjtött tételek hatóanyag-tartalma nagyon változékony. Termesztésben a hatóanyag-állandóságra nemesített fajtáit ültetik, amelyek ipari feldolgozásra keresettebbek. A drogot a növény virágos hajtásai adják, amelynek hatóanyag-tartalma általában teljes virágzásban a legmagasabb, kivéve a feltételezhetően antidepresszáns hatóanyagokat.
Immunerősítő, hámvédő és gyulladáscsökkentő hatóanyagai miatt a körömvirág elismertsége is felfutóban van. Hazai nemesítésű, állami elismerésben részesített fajtánk is van belőle, amely nagy virágú, állandósult hatóanyag-tartalmú, betegségekre kevésbé fogékony fajta.
{p}Sajnos nem eléggé ismert, pedig sok, főként női betegséget gyógyít, görcsoldó, vérzéscsillapító és érvédő hatású gyógynövény a palástfű. Nálunk csak a magasabb hegyekben fordul elő, ezért védett növény, a drogja importból származik. Nagyobb érdeklődés esetén azonban a termesztésbe vonásával is érdemes lenne foglalkozni. A nyolcvanas években a kutatóintézet budakalászi telepén telepítettek belőle néhány tövet, amelyek a kedvezőtlen feltételek ellenére máig szépen fejlődnek.
Az útifüvek közé tartozik a bolhamagfű, amelynek azonos hatóanyag-tartalmú rokona a nálunk honos homoki útifű. A hashajtó hatású, nyálkás magok adják a drogot, amely a külföldi piacokon is egyre keresettebb. Hatóanyag szempontjából az útifüvek másik értékes csoportjába tartozik a levéldrogot adó lándzsás útifű, amely köhögéscsillapító, sebgyógyító és hámosító hatással rendelkezik.
A számtalan értékes hazai gyógynövény mellett mindenképpen kell szólni a Kárpát-medence gyümölcseiről is, amelyek többsége kifejezetten gyógyélelmiszer. Ilyen például a nálunk termesztett fekete ribizli, szeder, málna és erdei szamóca, amelyeknek a táplálkozás-élettani szempontból értékes gyümölcsük mellett a levelük is gyógyírt ad a szív- és érrendszeri, valamint emésztőszervi betegségekre. Mindezek ellenére, tűrhetetlen módon, még a hazai piacokról is kiszorulóban vannak ezek a nagy értékű fajták, és helyükre a külsejükben talán tetszetősebb, de beltartalomban lényegesen gyengébb minőségű import fajták kerülnek.
A begyűjtött növények hatóanyag-öszszetétele a termőhelytől függően igen eltérő lehet. Általában véve a nemesített fajtáknál a hatóanyag-tartalom összetételének és mennyiségének állandóságára törekednek. A fajtákat rendszerint egy bizonyos hatóanyagra nemesítik, míg a természetes állományokban a hatóanyagok sokkal összetettebbek, változatosabbak, esetenként a drogok felhasználási területe is a fajtákénál lényegesen sokoldalúbb lehet. Szintén érdekes kérdés, hogy a vadállományokban a hatóanyagok változékonyságát a környező növényfajok és más élőlények is befolyásolják.
A kutatóintézetben minőséget érintő vizsgálatokat végzünk, amelyek törvény által meghatározott előírás szerint történnek. A jogszabály a gyógynövény-feldolgozók és -forgalmazók számára kötelezően előírja a drogok minőségi vizsgálatát, de a bejelentéskor sajnos nem teszi kötelezővé a drogok származási helyének megjelölését. Hivatalosan így nem tudhatjuk, hogy a vizsgált tétel hazai termesztésből vagy importból származik-e. Időnként azért érdekes dolgokra derül fény. Így többek között a drogok gyomszennyezettsége világított rá arra, hogy a valódi hungarikumnak számító, kiváló minőségű magyar kamilla helyett a hazai forgalom jelentős hányada, teljesen indokolatlanul, sokkal gyengébb minőségű, import anyag. Ugyanilyen szomorú tény, hogy a nálunk úton-útfélen termő, vadállományból szinte korlátlan mennyiségben begyűjthető, magas hatóanyag-tartalmú cickafark helyett a kereskedelemben, teljesen feleslegesen, a gyengébb minőségű, de olcsóbban beszerezhető import termék is megjelenik. Természetesen a szakma tiltakozik az efféle fonákságok ellen, de eddig nem sikerült elérni, hogy az illetékesek jogszabályokkal, rendeletekkel kedvezményezzék a valódi hungarikumokat, a hazai termesztést.