Sörcsapda a csigáknak

Egyes polgármesterek szerint szervezett védekezésre lenne szükség, hiszen nemcsak azért nehéz elviselni a nagy testű, nyálkás állatokat, mert mindent összerágnak a kertekben, hanem tömeges megjelenésük rossz látványt nyújt az üdülőterületeken és nyálkás  bevonatuk szennyezi a zöldséget, a gyümölcsöt.
- Amerre járok, osztogatom ezeket a szórólapokat - mondta Kovács Zsolt növényvédelmi zoológus, miközben a Somogy Megyei Növény- és Talajvédelmi szolgálat készítette "Védekezési módok a vörös csupaszcsiga ellen" című hasznos ismertetőt átnyújtotta. - Az idén kaposvári kollégánk, Cziklin Margit szakmai folyóiratban foglalkozott részletesen a sima testű házatlan csigákkal, amelyek ellen a termelők csak összefogva tudnak hatékonyan védekezni. A Délnyugat-Dunántúlon, Somogytól Sopronig több fajuk él. Az Arion lusitanicust (spanyol csupaszcsiga)  1985-ben találták meg Sopronban, később 1997-ben  Veszprém megyéből érkezett jelzés kártételéről. Somogyban az Arion rufus (vörös csupaszcsiga) és az Arion  lusitanicus (spanyol csupaszcsiga) okozott komoly károsítást, s Zalában szintén ez a két faj szaporodott fel, noha mások is megtalálhatók. Az  egymást követő száraz évjáratok visszafogták a szaporodásukat, de hozzánk tavaly is érkeztek jelzések a kártételéről. A szakirodalom szerint csapadékos időjárásnál a házatlan csigák tavasztól őszig károsítanak. Egy, illetve két nemzedékük van, s a legtöbb tojást nyár végén, ősszel rakják le a talaj felső rétegébe, a levelek alá, valamint a talaj felszínére. Tömeges elszaporodásuknak kedvez az ugaroltatás, a minimális talajművelés, az elhanyagolt, elgyomosodott területek
 - Lehet és kell védekezni a házatlan csigák ellen, mégpedig összefogással. A kertszomszédoknak meg kell szervezniük a munkát. A legfontosabb az, hogy kerüljük a mélyfekvésű, vizenyős területeket a termőhely kiválasztásánál, és a csigákkal fertőzött részeken kerüljük a minimális talajművelési technológiákat. Ne öntözzünk este, és ne locsoljunk gyakran. Ha nem fertőzött a kertünk, próbáljuk megakadályozni a csigák betelepedését csigakerítéssel, a villanypásztor elvén működő speciális kerítéssel, és ültethetünk riasztó növényeket: begóniát, fekete ribiszkét, paradicsomot.  A védendő területen kívül összecsalogathatjuk a csigákat  talajtakarással, búvóhelyek készítésével, burgonya- és uborkadarabokkal kevert vizezett korpával, sörcsapdával (földbe süllyesztett tejfölös poharak félig megtöltve sörrel). A kertszegélyen négyzetméterenként 20-30 gramm oltatlan mész vagy porított szuperfoszfát elhelyezése is eredményt hozhat. Tanácsos korán reggel és késő este a vándorló csigákat összeszedni, mielőtt a kertünkbe telepednének. Fontos az is, hogy a zöldségtárolóba ne kerüljenek be a csigák, ezért gondosan válogassuk át a termést, az ajtó, az ablak pedig ne engedjen számukra átjárást. Kíméljük természetes ellenségeiket: például a futóbogarakat, a futrinkaféléket, a bábrablókat, a barna- és zöldvarangyot, az ásóbékát, a tarajos gőtét, a lábatlan gyíkot. A fácán, a fogoly és vakondok is segítség a védekezésben. Elsősorban üzemi területeken kémiai védelemre is van mód különböző csigaölő szerekkel. Szabad földön a sorközbe sávosan, kupacokban kell kihelyezni a készítményt, hogy ne kerüljön a gyümölcsre és a zöld növényi részekre. Hajtatásban a fóliasátor szélén, a búvóhelyek környékén sávosan helyezhető el a szer úgy, hogy ne jusson a szélső sorok leveleire, hajtáskezdeményeire. A növényállományra felülről szórni tilos a készítményeket! A csigaölő szerek közvetlenül nem használhatók levélzöldségfélék (zöldhagyma, kapor, saláta, sóska, spenót)  ágyásaiban, legfeljebb a kerti közlekedőutak mentén vagy a kerítések mellett nagy elővigyázattal elhelyezhetők. Konyhasó alkalmazása védekezésre nem javasolt, mert tönkreteszi a talajt - ajánlotta a zalai szakember.