Forr a borosvilág, piac kell

Nyáron alig múlt el hétvége, hogy ne rendeztek volna borfesztivált valamelyik szőlőtermő vidékünkön. A szüret idejére a főváros és környéke is beállt a fesztiválozók sorába. A múlt hétvégén ugyanis megnyíltak a budafoki borospincék, amelyek tizenötödször adtak most helyet a Budafoki Pezsgő- és Borfesztiválnak. Ezen a hétvégén pedig válogathatnak is a jó borok kedvelői, hogy melyik helyszínen áldoznak valamelyik nemes nedűnek: ellátogathatnak a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, ahol megismerkedhetnek a villányi borvidék borkultúrájával, felmehetnek a Budai Várba, amely a 13. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztiválnak ad otthont, kisétálhatnak a Városligetbe, ahol az Első Magyarországi Borfalu várja a vendégeket. Szóval mozog a borosszakma, mert nem titok, hogy a jó bornak is kell a cégér. Nagy csinnadratta közepette a várbeli borünnepen tíz ország százharminc borászának ezerháromszáz borát kóstolhatják meg a borbarátok szeptember 5-15. között, a borfalu látogatói pedig hetven hazai település kétszáz szőlőtermelőjének borával ismerkedhetnek meg szeptember 9-12. közt.
Csupa móka, kacagás, fesztiválozás a szőlész-borász élete - vágná rá könnyedén az ember, csakhogy a legtöbb kistermelőnek nem rózsás a helyzete. A jelenlegi bormarketing ugyanis a neves nemzetközi borászatokkal felérő, több millió palackot előállító, nagyobb borászatoknak kedvez, a borfesztiválok pedig csak alkalmilag enyhítenek a piaci gondokon. Szakemberek szerint a kisebb gazdaságok kitörési pontja elsősorban a borturizmusra épített minőségi borászat lehet. Van azonban némi bökkenő: nem csupán nálunk, Nyugat-Európában is csökken a borfogyasztás, és a nagyobb borgazdaságoknak is nehezen megy az értékesítés: napjainkban a kiváló magyar bor részesedése az egy százalékot is alig haladja meg a világ borfogyasztásából.  Számos hazai településen viszont egyetlen megélhetési forrás a szőlő- és bortermelésből származó bevétel. A termelés és az értékesítés között azonban űr tátong, amely sokak szerint a kisebb termelőket felkaroló bormarketing hiányára vezethető vissza. Ha azonban a települések és a termelők közvetlen kapcsolatba kerülnek a fogyasztókkal, jó esélyük van a borvidék borainak megismertetésére és megszerettetésére, vélik a borosszakma érintett képviselői.
{p}
Csakhogy mostanára mintha megváltoztak volna a borfogyasztási szokások, hiszen azt látni, hogy a fiatalabbak egyáltalán nem borozgatnak, vagy csak alkalmakkor, társaságban isznak a minőségi borokból. Rajtuk keresztül ezért meglehetősen nehézkes meghódítani a fizetőképes piac egy újabb szegletét. Szeremley Huba ismert borásznak meggyőződése, hogy addig nem beszélhetünk magyar borászatról, amíg nem jelennek meg a széles közönség előtt az 558 szőlő- és bortermelésre kijelölt település kisebb, ma még ismeretlen borászai is. Szerinte a borfalu rendezvénysorozata kiváló alkalom arra, hogy a kisborászok megmutassák országnak-világnak, az eldugott vidéken lévő pincékből is jó borok kerülnek ki.
A Szőlő- és Borvárosok Egyesülete és Szekszárd városa felismerte, hogy a bortelepülések támogatása országos ügy, és gesztorságot vállalt a Magyarország 22 borvidékén, illetve bortermő helyein fekvő borfalvak kis borászainak támogatásában, önálló arculatuk kialakításában. A négynapos városligeti rendezvényen ezért olyan kistelepülések borászatai mutatkoznak be, amelyek nagyobb részét eddig nem ismerhették meg a fogyasztók. Szó, ami szó, a megjelent kis borászok nincsenek könnyű helyzetben, és többségük vélhetően tisztában is van vele, hogy a neves borházak árnyékában göröngyös az út a vásárlóig. A rendezvényben mégis esélyt látnak arra, hogy bejussanak a nagy piacra. A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával megvalósult Első Magyarországi Borfalu nem csupán bort, lehetőséget is kínál arra, hogy a települések bemutassák népművészetüket, kézműiparukat, hungarikumaikat. Mindeközben ízeket, tapasztalatokat, filozófiát cserélnek egymással a borászok. A szervezők reményei szerint mindez kedvezően hat a települések gazdasági életére, a területfejlesztésre.A kulturális és szórakoztató programokkal tarkított borfaluban megmérettetnek a borok, mivel nyilvános borversenyt is tartanak, ahol nemzetközi borbírálókból álló szakmai zsűri minősíti a beérkezett fehér borokat. A jó falatokra éheseknek naponta valamilyen bivalykülönlegességgel szolgálnak. Megkóstolhatják például az alföldi bivalypörköltet és a felvidéki áfonyás bivalyragut. Aki pedig megszomjazik a jó borokra, ötven forintért vehet kóstolójegyet a hoszteszektől, a Borfalu látogatására jogosító, ezerforintos napijegy árában ugyanis az nem foglaltatik benne.