Növényvédelem

A növénytermesztésben számos növényvédelmi probléma okozói a talajból támadó károsítók. A kártevők ellen viszonylag gyakran alkalmazott védekezési eljárás a talajkezelés. Különbséget kell tennünk a talajfertőtlenítés és a károsító szervezetek elleni hatékony készítmény talajba dolgozása között.

EgyébFail József2004. 09. 10. péntek2004. 09. 10.
Növényvédelem


A talajfertőtlenítés során felhasznált készítmény a talajban élő minden élőlényt elpusztít, még a gyommagvakat is. Költséges védekezési módszer, és nagy technológiai fegyelmet igényel. A rovarölő vagy gombaölő szerekkel végrehajtott talajkezelés lényegesen olcsóbb, és nem csak gázmesteri engedéllyel rendelkező személyek hajthatják végre.
A kertészeti termesztésben talajfertőtlenítést általában a gyökérgubacs-fonálférgek kártételének megelőzésére alkalmaznak. Két csoportra oszthatók: melegigényes, hazánkban nem honos, de behurcolt fajokra és a hazánkban honos, áttelelésre is képes szabadföldi gyökérgubacs-fonálféregre. Az első csoportba tartozó fajok nagyobb jelentőségűek, mert gyorsabban szaporodnak, ezért jelentősebb kárt okoznak; bár a telet csak fűtött növényházakban képesek átvészelni. Sok tápnövényűek, de a legnagyobb kárt a melegigényes hajtatott zöldségféléken (uborka, sárgadinnye, paradicsom, paprika) és dísznövényeken (szegfű, gerbera) okozzák. A tojásokból kelő lárvák a talaj nedvességében úszva találják meg tápnövényeik gyökereit. A gyökércsúcs közelében befurakodnak, és elkezdenek táplálkozni. Ennek következtében a gyökér megduzzad, és rendellenesen megvastagodik, gubacsok alakulnak ki rajta. A növény fonnyadni kezd, esetenként hiánytüneteket mutat akkor is, ha a talajban egyébként megtalálhatók a tápelemek. A gyökereken ugyanis a rendellenes növekedés miatt víz- és tápanyag-szállítási zavarok alakulnak ki. Végül a megbetegedett növények elpusztulnak. Általános talajfertőtlenítésre felhasználható készítmények a Basamid G, az Ipam 40, a Metabrom 980 (ez utóbbi csak 2005. december 31-éig használható) és a Nemasol 510. Ezek a készítmények azonban a kultúrnövényekre is mérgezőek, ezért csak ültetés előtt több héttel végezhető el a talajfertőtlenítés. Szabadföldi kultúrákban (gyökérzöldségekben is) használható fonálférgek ellen a Vydate 10 G hektáronként 30 kilogrammos dózisban. Mivel ez a készítmény a növényekre nem mérgező, akár állományban is kijuttatható.
A cserebogarak és a pattanóbogarak imágói elleni védelem sokkal nehezebb, lárváik (a fontosabb fajok esetében) több éven át fejlődnek a talajban, ezért ellenük rovarölő szerrel végrehajtott talajkezelést alkalmazunk. A cserebogarak lárvái, a pajorok kártételével elsősorban laza talajokon kell számolnunk, de az egész ország területén elterjedtek. Bár a pattanóbogarak lárvái, a drótférgek is megtalálhatók az egész ország területén, elsősorban a csapadékosabb részeken okoznak súlyos kárt. Sok tápnövényűek, főképpen a talajban raktározó szervet fejlesztő kertészeti növényeken (gyökérzöldségek, burgonya) okoznak súlyos kárt, de kapásnövényeinken (kabakosok, paprika, paradicsom) és gyümölcstermő növényeinken (szamóca, málna, sőt gyümölcsfákon!) is táplálkoznak. A drótférgek két-három milliméter átmérőjű járatokat rágnak, a pajorok kívülről hatalmas sebeket okoznak, kiodvasítják a növényi részeket. Imágóik a talajba rakják tojásaikat, és a kikelt fiatal lárvák kezdetben korhadó szerves anyaggal táplálkoznak, majd élő növényi részekkel is.
A védekezés időpontjának megválasztása döntő jelentőségű. A lárvák ugyanis csak a nyári, meleg időszakban találhatók a talajfelszín közelében, ősszel lehúzódnak mélyebbre (akár 70-80 centiméternyire), ahová a készítményeket már nem tudjuk eljuttatni. Tavaszszal, a talaj felmelegedése után jönnek fel ismét a felszín közelébe. Védekezésre ezért a kultúrát megelőző év július-augusztusi periódusa és szeptember eleje javasolható. Különösen jó eredményt lehet elérni pajorok ellen az imágórajzás évében, a fiatal lárvák ellen védekezve. Használhatjuk a Basudin 5 G-t, a Galition 5 G-t hektáronként 35 kilogrammos dózisban vagy a Counter 5 G-t 25 kilogrammot kiszórva. A granulátumokat kiszórás után dolgozzuk a talajba és öntözzük be.

Ezek is érdekelhetnek