A kegyelet virágai

Az egyiptomiak rezedából font koszorút tettek a múmiára, és a sír elé kertet építettek a halott lelkének. A görögök mirtuszkoszorút vittek a halottaknak, a sírra liliomot szórtak. A liliom a szüzesség és a szemérmesség jelképe, ezért azt tartották, hogy az ártatlanul kivégzettek sírján liliom nő. Cipruskoszorút és rózsát kaptak a rómaiak halottai. Végrendeletileg is szokás volt gondoskodni róla, hogy rózsával ültessék be a sírt, és megbízottat neveztek ki, hogy gondoskodjon a növény ápolásáról.
A rozmaring a XVII. században lett halotti virág: rozmaringszál volt a gyászmenet tagjainál, és beültették vele a sírokat is. De azért ma sem mindenütt virágkoszorút visznek a temetőbe.  Japánban például ágakkal és virágokkal emlékeznek a halottakra, Franciaországban gyöngyökből készítenek művészi koszorút, azt akasztják a sírkeresztre.
Nálunk többnyire kertjeink dédelgetett, korai fagyoktól féltve óvott őszirózsái és krizantémjai kerülnek az eltávozottak sírjára. A krizantémot emberemlékezet óta termesztik Kínában és Japánban, ott nem halotti virág. Japánban ünnepet szentelnek neki, az öröm, a vigasság napját, amikor a lányoknak nagy boldogság, ha krizantémot kapnak egy férfitól. Náluk ugyanis szerelemvirágként tartják számon a krizantémot.
Kínában legalább kétezer éves a krizantémtörténelem. Olyannyira kedvelik a virágot, hogy az egyik kínai városka róla kapta a nevét. Gyógynövényként is tisztelik, mert megőrzi az erőt, és hosszú életet hoz. Ma is sokféleképpen felhasználják: hűsítő italokat, teakeverékeket, illatszereket készítenek belőle.