Csendben beszélgető sztrájkolók

Több mint tízezer dolgozó csatlakozott az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) múlt pénteki sztrájkjához az érdekvédő szervezet számításai szerint, jelentette ki Cser Ágnes. Az EDDSZ elnöke hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy az egészségügyben tragikus pénzhiány van, és nincsenek átlátható finanszírozási rendszerek. Meg kell teremteni a valódi és ellenőrzött finanszírozást és az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, az Európai Unió tagjaként meg kell szüntetni a hálapénzen alapuló egészségügyi ellátást.
Békés megyében három intézményben sztrájkoltak az egészségügyi dolgozók. A gyulai Pándy Kálmán Kórház 2150 dolgozója közül közel kilencszáz jelezte aláírásával részvételét a munkabeszüntetésben. A békéscsabai Réthy Pál Kórház ezer dolgozója közül 225-en kapcsolódtak be a sztrájkba, de Bóna Attila, a helyi sztrájkbizottság elnöke szerint valamennyi dolgozó egyetért a munkabeszüntetéssel. Nyilvánvalóan a fekvő- és a sürgős betegeket el kell látniuk. Békéscsabán a Fogyatékosok Ápoló-gondozó Otthona 152 dolgozója sem sztrájkolhatott az utolsó szálig, hiszen az ellátottak ezen a napon is gondozásra szorultak. Ennek ellenére Gerebenics Istvánné, a sztrájkbizottság elnöke szerint a dolgozók hatvan százaléka legalább egy időre, valamelyik műszakban bekapcsolódott a sztrájkba: egy erre kijelölt helységben ilyenkor csendben beszélgettek.
A gyulai Pándy Kálmán Kórházban ezen a napon is csendben folyt a munka. Az általános sebészeten az egyik ápolónő megjegyezte, a sztrájk ellenére ezen a napon többet dolgozott, mint általában. Már Raskovicsné Csernus Mariann osztályvezető főnővér mondta el, csak a sürgősségi betegeket látják el. A sztrájkra előre készültek, erre a napra például nem rendeltek betegeket kontrollra, a vérvételeket vagy már korábban elvégezték, vagy más napra halasztják. Vincze Lászlóné, az általános sebészet főnővérhelyettese, szakszervezeti bizalmi szerint a betegek korábban már hallottak a sztrájkról, telefonon sokan megkérdezték, jöhetnek-e a megbeszélt napon, vagy másik időpontot kapnak, türelemmel viselték tehát a sztrájkot.
Aki áthaladt a kórház rendelőintézetén, hét-nyolc üldögélő fehér köpenyesre figyelhetett föl. Üdítő és sós sütemény mellett csendben beszélgettek. Bár nem volt nehéz tippelnem, hogy miért is pihengetnek, a biztonság kedvéért megkérdeztem őket. Tényleg sztrájkoltak.
{p}
Orvosok Békéstől Csongrádig a végeken
- Az érdekegyeztetés állandó hiánya vezetett a mostani sztrájkhoz. Sem a 2000-ben, sem a  2003-ban beadott petíciójnkra nem kaptunk választ a kormányzattól - fejtette ki érdeklődésünkre Tóth Károlyné, a gyulai Pándy Kálmán Kórház Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete függetlenített alapszervezetének titkára, a szakszervezet Békés megyei elnöke.
Még augusztusban elfogadta az országos sztrájkköveteléseket az EDDSZ országos sztrájkbizottsága a szegedi sztrájkkövetelések alapján, velük szolidárisan.
Az idei bérfejlesztésből az egészségügyi dolgozók kimaradtak, ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetése nem tartalmazta az ígért hatszázalékos béremelést. Ezért a szakszervezet nem írta alá az idei bérmegállapodást. Követeli, hogy azt januártól visszamenőleg kapják meg, és ezzel párhuzamosan szűnjön meg a hálapénz.
Valósítsa meg a programjában meghirdetett egészségügyi reformot a kormány az ágazat valamennyi szereplőjének véleményét meghallgatva, követelik a sztrájkolók. A szakszervezet követelései közé tartozik az is, hogy szülessen meg az ágazati kollektív szerződés, mivel valamennyi munkavállaló számára csak ez szavatolhatja a követelések teljesítését.
A Pándy kórházban az EDDSZ alapszervezeti titkári tanácsa döntése nyomán még tavaly októberben alakult meg a sztrájkbizottság. Mivel a petícióiban olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek nem az intézmény vezetése hatáskörébe tartozik, ezekről nem megyei, hanem országos szinten kell tárgyalni.
- Reméljük, hogy az EDDSZ sztrájkbizottsága és a kormány megállapodik. Korábban érdekegyeztető tárgyalásokat nem tartottak. A rendszerváltás utáni nyolcadik miniszter, Rácz Ernő kijelentette, tárgyalni kíván. Az EDDSZ kikötötte, ha nem születik megállapodás, folytatjuk a sztrájkot - jegyezte meg Tóth Károlyné.
{p}
Miért tiltakoznak?
- Legyen ötvenszázalékos béremelés jövőre;
- a bérek öt év alatt érjék el az uniós átlagbérek háromnegyedét;
- 2005-től kezdődően fizessék ki az idén január 1-jétől ígért hatszázalékos béremelést;
- a minőségi betegellátáshoz nélkülözhetetlen személyi és tárgyi feltételek biztosítása;
- öt év alatt 1500 milliárd forintot fektessen a kormány az ágazatba.