Egy boldog király

A Bécset járó magyar turisták egyik legtöbbet látogatott helye a Kapucinusok templomának altemploma, a Habsburgok temetkezőhelye, ahol három évszázad uralkodói alusszák örök álmukat. E család története egyúttal Magyarország  történelmének fontos része. Mária Terézia, II. József, Ferenc József vagy Erzsébet királyné szarkofágja előtt sok-sok piros-fehér-zöld szalag beszél tiszteletről és megbékélésről. Egyetlen császár-király földi porhüvelye hiányzik innen, csak szobra áll felesége koporsójával átellenben: IV. Károlyé. Ez egyúttal ki is fejezi e szilárd jellemű, szomorú életű fiatal férfi sorsát, akinek száműzetésben, keserűségben, szegénységben kellett meghalnia, pedig soha nem ártott senkinek.
Ma is keveset tudunk IV. Károlyról, aki alig két évig volt Ausztria császára, Magyarország királya. A legtöbb, amit fel tudunk idézni, az 1916-os híradófelvétel a koronázásról, amelyen a régi filmekre jellemző furcsa, szaggatott mozgással vonul egy sovány fiatalember, akinek a Szent Korona túl nagy a fejére, s láthatóan zavarban van, talán már szeretne is túl lenni ezen a napon.
Ez egy távolságtartó kép, a feladatára messzemenőkig méltó, a békéért mindenre kész uralkodóról - az érzékeny, jóságos, mélyen hívő emberről, a melegszívű családapáról jóformán semmit nem tudunk. Pedig fia, Ottó köztiszteletnek és népszerűségnek örvend; ő egyébként interjúi, beszélgetései során soha nem mulasztja el, hogy édesapjáról megemlékezzen.
A XX. századi politikának nem sok jó szava volt Károlyról. A király nélküli királyságban hallgattak róla, a szocialista történetírás Habsburgról jó szót még véletlenül sem ejtett. Pedig Károlyról már halála után rögtön elterjedt, hogy életszentségben halt meg. Hamarosan imaliga alakult azért, hogy érte imádkozzon és hozzá forduljon közbenjárásért. A kis csoportból ma már több tízezer tagú nemzetközi szervezet lett, s 1949-ben kezdeményezték Rómában a boldoggá avatási eljárást. Az első kérelmező honfitársunk Magyary Gyula volt. Az elfogadott csoda egy brazil apácához fűződik, aki gyógyíthatatlan betegségéből Károly király közbenjárását kérve gyógyult fel. Így most, néhány évvel Apor Vilmos és Batthyányi-Strattmann László után, II. János Pál pápa a boldogok sorába avatja az utolsó magyar királyt.
{p}
Szentté nyilvánítás 
Ahhoz, hogy valakit szentté nyilvánítson a katolikus egyház, az első lépés a boldoggá avatás. Az ehhez szükséges eljárás rendkívül szigorú, bonyolult és hosszadalmas, nemegyszer évtizedekig vagy akár évszázadig is eltart. A szentség hírében elhunyt személy halála után öt évvel bárki javasolhatja az úgynevezett vizsgálat elindítását az illetékes püspöknél. Illetékessége annak a megyés püspöknek van, akinek területén az illető elhunyt. Az életszentség és erénygyakorlat alapfeltétel. Bizonyítani kell vagy a vértanúságot, vagy a személyhez fűződő csodatételt. Az ügy ezután Rómába kerül, a vatikáni szenttéavatási kongregáció elé. A legkényesebb feladat annak bizonyítása, hogy valaki azért gyógyult meg, mert a boldoggá avatandó személy égi közbejárását kérte imájában. Ezt természetesen felettébb nehéz kiszűrni, s nem véletlen, hogy olykor több száz dokumentált esetből csak egyet fogadnak el valódi csodának. (Mint IV. Károly esetében is.) Független, nagy tekintélyű orvosprofesszorokból álló testület vizsgálja meg, a gyógyulás megmagyarázható-e tudományosan. Ha nem, akkor következik a teológus tudósok vizsgálata, hiszen az ilyen gyógyulás nem a rendkívülisége miatt csoda, hanem az isteni akarathoz és a gondviseléshez való viszonya miatt, s az adott közösség hitét kell erősítenie.

Életrajz
1887. augusztus 17.
Megszületett Persenburgban. Szülei: Ottó főherceg (Ferenc Ferdinánd öccse) és Mária Jozefa szász hercegnő. Apjának nagybátyja Ferenc József.
1911. október 21.
Esküvője Bourbon-Pármai Zitával.
1916. november 21.
Meghal Ferenc József, Károly a császári trónra lép.
1916. december 30.
Magyar apostoli királlyá koronázzák Budapesten.
1918. november 11.
Az államügyektől való teljes visszavonulásra kényszerítik. A Monarchia összeomlik.
1919. március 24.
Megkezdődik svájci száműzetése.
1921. március és október
Sikertelen visszatérési kísérletei Magyarországra, a budaörsi csata.
1922. április 1.
Meghal Madeira szigetén, Funchalban.