Négyszázötven főt bocsát el a Pick

A leépítések hírére többen is jelezték, igényt tartanának az elbocsátott dolgozók munkájára: száz fő alkalmazására tett javaslatot a szentesi Hungerit Rt., harmincéra a szegedi Szefo Rt., egy hódmezővásárhelyi ügyvéd közvetítésével pedig nyolcvan-száz munkás találhatna állást egy németországi húsipari cégnél.
A Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) szeptember 29-én közleményt adott ki, amely szerint a Pick Rt. kétféle kommunikációt folytat: egyiket a közvélemény megnyugtatására, a másikat arra, hogy a dolgozókat elriassza a radikális lépésektől. A Kapuvári József HDSZ-elnök által aláírt dokumentum nehezményezi azt is, hogy a cég vezetősége elzárkózik mindenféle szociális intézkedési terv elfogadásától. Az elnök kérdésünkre elmondta: egy ilyen csomag, bár törvény nem írja elő, a nemzetközi és hazai gyakorlatban általánosnak mondható. Segítené az utcára kerülő dolgozók újbóli elhelyezkedését.
A Pick Rt. szeptember 30-i közgyűlése újabb meglepetéssel szolgált:  két évre szóló reorganizációs terv elkészítését szavazták meg, ami újabb ágazatok leépítését vonhatja maga után - ezúttal feltehetőleg nem csak Szegeden.
Szerettünk volna a Picknél alkalmazott húsipari dolgozóktól véleményt kapni a saját kilátásaikról, ám egy hentes kivételével senki nem mert vagy nem akart nyilatkozni. A hentes az eddig felmerült álláslehetőségekről elmondta, hogy Szentes napi három óra utazással járna, a másik szegedi céget nem ismeri. Németországban több ismerőse dolgozott már, és hamar hazajöttek, mert nem éri meg. Rendszerint valamilyen kft.-n keresztül bonyolódik a munkaközvetítés, az ember kiküldetésben tartózkodik Németországban, nem pedig mint ottani munkavállaló. Nincs fizetett szabadság, járulékot csak minimálbér után fizet a kft., tehát ha megbetegszik az ember, annak megfelelő táppénzt kap. Nagyon bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet az is, napi 10-14 óra munkával, ami fizikailag is tönkreteszi az embert.

Nincs válság a sertéspiacon
Több napilapban megjelent, hogy válságban van a sertéságazat. Ezt Sákán Antal, a tavaszi gazdatüntetések idején alakított, addig ismeretlen érdekképviselet, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke nyilatkozta, arra hivatkozva, hogy az unióból május óta a határokon folytatott tételes állat-egészségügyi vizsgálatok, illetve karanténozás nélkül szállíthatók az országba élő vágósertések, hizlalásra szánt malacok. Ezeknek az állatoknak egy része Sákán szerint az úgynevezett PRRS-betegséggel fertőzött, amely ugyan elhullást nem okoz, de gyengíti az állományt, az lassabban, több tápot fogyasztva fejődik, növelve a hizlalási költséget. Sákán teljes ágazati összeomlást jósol, mert olcsó, kilónként 340-350 forintos áron kerül az országba sertés, míg a magyarért 360 forintot fizetnek a felvásárlók. (Jegyezzük meg, ezt az év eleji 190-220 forintos áraknál senki nem remélte, s a magyar árak ma kilónként 30-40 forintos hasznot hoznak az állattartóknak.)
A Népszabadság által megszólaltatott szakértők nem tartanak összeomlástól, piaci válságtól. Az árak nagyjából azonosak nálunk és a nagyobb sertéstermelő uniós országokban, így a szállítási költség miatt nem érdemes magyar földre nagy tételben vágósertést importálni. Azt viszont elismerik, hogy a határnyitás miatt nehezebb lesz megállítani egy-egy állati betegség terjedését, fertőzését. Ilyesmi viszont a mostani esetekben nem forog fenn, a terméktanács az állat-egészségügyi hatóságoktól nem kapott jelzést semmiféle, az importtal összefüggő betegségről.