Remény a halál csókja ellen

Molnár Sándor szülész-nőgyógyász főorvos meséli, hogy szombaton kimentek az édesapjával a piacra.
- Lépten-nyomon megállítottak minket az emberek, gratuláltak. Nagyon érdekesnek tartom, hogy ilyen büszke az unokabátyámra a város - mondja.
Akire büszkék a kunok, nem más, mint Avram Hershko izraeli tudós, akit Herskó Ferenc néven jegyeztek be a karcagi anyakönyvbe 1937-ben. A vészkorszakot túlélte családjával együtt, s 1950-ben vándoroltak ki Izraelbe.
Mostani kémiai Nobel-díjának indoklásában az áll, hogy a sejtbiológia terén alapvető, a proteinek lebontásával kapcsolatos kiemelkedő kutatási eredményeivel érdemelte ki a magas elismerést. Egy izraeli és egy amerikai tudóssal együtt Avram Hershko még a nyolcvanas években fedezte fel a sejtek egyik legfontosabb ciklikus folyamatát, a proteinek lebontásának szabályozását, amelynek köszönhetően ma már molekuláris szinten megérthetjük, miként ellenőriznek a sejtek központi folyamatokat az emberi szervezetben.
A jó karcagiak azonban, mi tagadás, kissé bizonytalanul botladoznak a proteinek és a molekuláris szint világában, hát nem is bajlódnak sokat ezek megértésével, inkább az ember és az emlékek érdeklik őket. Néhány idősebb kunsági talán még tudja, hogy az első Herskó, aki Karcagra került, az 1884-ben Tiszaszászfaluban született Sámuel volt. A szép hangú kántor, ahogy az a karcagi zsidók történetét megörökítő könyvben olvasható, "42 éven át működött Karcagon, 1908-tól 1950-ig".
Elek Ágnes gimnáziumi tanárnő elmondja, hogy nagyon vallásos család volt a Herskó Ferencéké, akinek az édesapja, Herskó Mózes (akit ők csak Majsi bácsinak hívtak) később megírta A karcagi zsidók története című könyvet, sőt a nagykunsági zsidóság történetét is. A felesége, Mancika néni nagyon aranyos asszony volt, magánúton tanította angol nyelvre például Elek Ágnes unokatestvérét, Elek Jánost is.
- Az Izraelből érkező családi levelekben állandóan írták a rokonok, hogy van itt egy karcagi fiú, aki nagyon okos, még sokra viszi - emlékezik a tanárnő.
A Budapesten élő Hoffmann István vegyészmérnök elmondja, hogy 1941-től 1944-ig, majd rövid ideig a háború után is angolt tanított neki Herskó Ferenc édesanyja.
- Szerény, egyszerű, művelt család volt az övék - jelenti ki. - Ferenc akkor még kicsi volt, alig emlékszem rá, de a bátyja, Laci a karcagi gimnáziumba járt, kiváló tanuló volt. Isteni csodának tartom, hogy Magyarországról mindössze négy vonat ment Ausztriába, és a Herskó gyerekekkel együtt én is ezek egyikébe kerültem. Mindannyian visszatértünk, míg azok, akiket a többi vonattal Auschwitzba vittek, nagyon kevesen.
{p}
A karcagi Győző László egykorú Herskó Ferenccel, de gyermekkorából nem emlékszik rá, két évvel ezelőtt viszont találkoztak a karcagi templomukban a zsidó újévkor, s akkor beszélgettek. Herskó Ferenc egyik fia akkor vonult be katonának Izraelben, a másik pedig Budapesten tanul jelenleg is, orvosnak készül. Hallva a nagy hírt, a karcagi önkormányzat elé azonnal egy javaslat került a térség országgyűlési képviselőjétől, Varga Mihálytól: a Nobel-díjas tudósnak adományozzon a város díszpolgári címet. Az emberek a piacon pedig arról beszélnek, hogy be sem fog férni a városháza hatalmas dísztermébe a rengeteg büszke érdeklődő, aki tanúja akar lenni a nagy eseménynek. Herskó Gyula, a karcagi kórház szülész-nőgyógyász főorvosa unokatestvére a Nobel-díjat kapott tudósnak.
- Hogy jött ez a díj? Mint derült égből a villámcsapás?
- Tudtuk, hogy Feri várományosa a Nobel-díjnak. Tavaly már számítottunk rá, de nagyon örülünk neki most is. Hihetetlenül, szinte kísértetiesen hasonlít Feri édesapámra, az arcvonásaitól a hanghordozásáig, talán ezért is kötődöm annyira hozzá. Időnként hazajön, ilyenkor találkozunk. Testvére, Laci is kiváló elme, imádja szülőföldjét, különösen Berekfürdőt, ahova legutóbb elhozta négy unokáját és a lányát is, hogy megismerjék ők is.
Molnár Sándor főorvos, aki anyai ágon unokatestvére Herskó Ferencnek, arról beszél, hogy amióta a család Karcagra került, a harmadik generáció tizenegy tagjából heten lettek orvosok, a negyedik nemzedéknek pedig, aki elérte azt a kort, minden tagja diplomát szerzett.
- Egyébként barangoltam egy kicsit a világhálón: tele van Karcag nevével - mondja Molnár Sándor. - Hongkongtól Londonon át Los Angelesig az összes világlap emlegeti a városunkat, ahol Avram Hershko született. Mindegyik leírja, hogy a rosszul felépített fehérjéket egy falósejt elpusztítja, ezt nevezik a halál csókjának. A karcagi születésű tudós kutatásai reményt jelentenek a halál csókja ellen.