Anyanyelvi műveltség

A Kárpát-medence magyarsága megmaradásának záloga, hogy a magyar nyelven megszerzett tudás a szülőföldön - Ukrajnában, Romániában, Szerbia-Montenegróban vagy Szlovákiában - hasznosuljon. Ahol már csak néhány magyar család él, magyar nyelvű képzés általában nincs.
Az alapítvány máig csaknem négymilliárd forintnyi közpénz sorsáról döntött. A támogatások zömét kollégiumok építésére, ösztöndíjakra, tankönyvekre és felszerelésekre fordították.
Annus József író, folyóirat-szerkesztő, aki 1996 és 2000 között a Szabad Föld főszerkesztője volt, nyugdíjasként vállalkozott a sok utazással járó feladatra. Elődje, Kőnig Sándor iskolaigazgatói munkája mellett nem bírta idővel a határainkon túlra történő, több tízezer kilométernyi utazást is igénylő elfoglaltságot, márpedig szükséges a személyes jelenlét - hangoztatta.
A kuratórium új elnöke lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy a névadó Apáczai Csere János 350 esztendeje írta első művében: anyanyelven szerzett alapműveltségre van szükség, erre épülhet aztán mindenféle "akadémia". Annus József szerint a határon túli térségek mindegyikére nagy figyelmet fordítanak, a szórványban élő magyarságra különösen. Az oktatásnak minden szintjét támogatják, de a pénz hatvan százalékát a felsőoktatásra fordítják. A közeljövőben a legnagyobb összeget a felvidéki révkomáromi egyetemnek szánják. Berendezés nélkül áll ugyanis a kollégium.
Az Apáczai hallgatói ösztöndíj programban még az idén egy összegben legfeljebb hetvenezer forintnak megfelelő összeget kapnak kézhez magyar nemzetiségű egyetemisták, főiskolások. Sokak szerint a határon túli magyaroknak szánt összegeket olykor méltatlan célokra költik. A közalapítvány segítségével épülő, illetve átalakított ingatlanokra jelzálogot jegyeznek be, ez egyfajta biztosítékot nyújt, hogy jó helyre kerüljön, nemes célt szolgáljon lényegében mindannyiunk pénze.