Derékba törhetnek a faiskolák

A Magyar Szaporítótermesztők Szövetsége és Terméktanácsa elektronikus levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz, melyben Hunyady Miklós, a szervezet főtitkára annak adott hangot, hogy katasztrofális helyzet alakult ki az ágazatban. Olyan mértékben emelkedtek a gazdákat terhelő vizsgálati díjak, hogy lehetetlen kifizetni őket. Háromszoros, sőt hatszoros mértékű a díjemelés. Az idén az új rendeletek már nem adtak lehetőséget arra, hogy a megemelt vizsgálati díjak ötven százalékát visszaigényeljék állami támogatásként. Ez oda vezet, hogy felszámolják az üzemi törzsültetvényeket. Az áldatlan állapotokat a gyümölcs-, a szőlő-, a díszfaiskolai és az erdészeti szaporítóanyag előállítói egyaránt megsínylik.
A szakértők attól tartanak, hogy a magyar gazdák és a kertbarátok alacsony biológiai értékű, nem a helyi körülményekre, éghajlatra nevelt külföldi szaporítóanyag ültetésére fanyalodnak. Az idén már nem kaptak állami támogatást sem a gyümölcstelepítők, sem a szőlőtelepítők - folytatja a nehézségek felsorolását Hunyady Miklós.
Nem kaptak annak ellenére, hogy a kormányzat tavaly azt ígérte, érvényes lesz 2004-ben is az ötvenszázalékos támogatás az ültetvényekre. A faiskolai termesztés kétéves ciklusban zajlik. A faiskolások elkezdték a szaporítást. Év elején meg is jelent a támogatási rendelet, de a pályázati kiírásra már hiába vártak. A faiskolai ágazatban megtermelt készletek fele ennek folytán eladatlan, eladhatatlan lesz, a 250 gyümölcsfaiskolásnak legalább a negyven-ötven százaléka tönkre mehet.
{p}
Együtt olvastuk el Hunyady Miklós nyilatkozatát Lux Róberttel, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkárával, aki korábban gyümölcs-szaporítóanyag termesztésével is foglalkozott, és jelenleg is díszfaiskolai szaporítást folytat. Lux Róbert azt nyilatkozta, hogy a magyar gyümölcs gondjai a GATT (általános vámtarifa- és kereskedelmi egyezmény) uruguayi fordulójával kezdődtek, amikor kimondták, hogy Magyarországra nem külön engedélyezési eljárással kerül be a szaporítóanyag, a kész gyümölcs, bármilyen feldolgozott termék, ehelyett a GATT-forduló során a behozatalt vámosították, az emelt szintű vám adott hatéves átmenetet ahhoz, hogy Magyarország a versenyképesség feltételeit megteremtse.
- Ha ezt önkritikusan akarjuk értékelni - fejtette ki Lux Róbert -, akkor sok felhánytorgatni valója egyik oldalnak sincs, mert valóban igen kevés intézkedéssel segítette a kormányzat az ügy rendezését. De úgy tűnik, igen-igen kevés volt az is, amit a termesztők tettek.
Legalábbis a piaci megmérettetés ezt mutatja. A jelek szerint a napi gondok súlya mindig elfedi a következő időszakok teendőit, azok megalapozását. Elvonja  tőle a figyelmet és a pénzt is. Kétségtelenül sántít a kormányzati megítélés: a kertészet mostohagyerek benne. Azaz a termelési érték szerinti húszszázalékos és az agrárexportbeli 25 százalékos részesedést mellőzve mérlegel a döntéshozó. Így volt ez, kormányoktól szinte függetlenül, az egész eltelt tizenöt-húsz évben. A napi politizálás határozza meg az ügyeket, nem a középtávú, hosszú távú érdek.
Kardos Gábor, a Magyar Dísznövény Szövetség és Terméktanács főtitkára a közelmúltban tért vissza Hollandiából. Lapunknak úgy fogalmazott, hogy a hollandok nem csupán konkurenseink, hanem nagy ellenfeleink is, és nemcsak nekünk, hanem az egész közép-európai térségnek. Annak ellenére versenyképesek, hogy az 1500 kilométer fuvarköltsége is terheli az árujukat. Ennek az a magyarázata, hogy Hollandiában a dísznövénykertészek óriási támogatást kapnak mind a növényi kultúra fenntartására, mind infrastruktúrára, mind üvegházépítésre, nem is beszélve a fűtésre és a világításra kapott támogatásról.
- Nekünk álom az, amilyen támogatást kapnak - szögezte le a főtitkár.
Kissné Szabó Fruzsina, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének elnöke kifejtette, hogy mindenki panaszkodik, nemcsak a termelők, hanem a kereskedők is, mivel az idén jóval kevesebb gyümölcsfát tudnak eladni, mint az elmúlt években.
Kardos Gábor és Kissné Szabó Fruzsina egybehangzóan megerősítette Hunyady Miklós állítását: a faiskolai szektor versenyképessége valóban lényegesen csökkent azáltal, hogy 2004-től kezdve nem lehet visszaigényelni a szemledíjak felét, mint korábban.