Fúrópatkánnyal a jégmúltba

A globális fölmelegedés nyomán föllángolt viták fényében megnőtt a Grönlandon végzett kutatások iránti érdeklődés a tudósok körében.

EgyébValló László2004. 11. 26. péntek2004. 11. 26.
Fúrópatkánnyal a jégmúltba


Grönland Földünk legnagyobb szigete, s mivel igen közel fekszik az Északi-sarkhoz, csaknem teljesen jég borítja. Az átlagosan másfél kilométer vastag jégpáncél a szárazföldi teljes jégtakaró nyolcvan százalékát teszi ki. Ennek, valamint a jégtakaró alatti kőzetnek a vizsgálata a kutatók szerint sokat elárulhat Földünk őstörténetéről, bolygónk jövőbeni éghajlati viszonyaira is következtethetünk belőle.
Mivel a grönlandi jégtakaró évmilliók alatt lerakódott és eljegesedett hórétegekből áll, ha a jeget megfúrják, a tudósok visszatekinthetnek az időbe. A jégben lévő oxigénizotópok arányának elemzésével megállapítható, milyen határok között ingadozott az átlaghőmérséklet a hó lerakódása idején.
Az elmúlt tizenkét évben európai és amerikai kutatócsoportok kezdtek mélyfúrásokba a jeges szigeten. Különleges eszközük a vízsugárhajtású fúrópatkány, amely egy rakéta erejével képes áttörni a különféle kőzeteken. Az eszközt eredetileg kőolaj- és földgázkutatásokra fejlesztették ki. A fúrófejből mintegy nyolcszáz atmoszféra nyomással lövellnek ki a vízsugarak és a hang terjedésénél nagyobb sebességre gyorsulva lépnek ki a fúvókákból. Amint a vízsugár kilép, és valamilyen közeggel ütközik, az alkotó vízcseppek valósággal szétrobbannak, s e kicsi robbanások hatására még a legkeményebb kőzet is megrepedezik, szétmorzsolódik.
Az eddigi legmélyebbre hatoló fúrással Grönlandon 3085 méter mélyre jutottak. A tudósok úgy vélik, ezzel 123 ezer évre mentek vissza az időben. Ennek során az oxigénizotópok mellett a légbuborékokba zárt metánt is vizsgálták, amelyről ismeretes, hogy koncentrációja a melegebb időszakokban mindig emelkedik, a hidegebbekben csökken. Az eddigi eredmények a tudósok szerint azt sejtetik, hogy a következő nagy lehűlésig még legalább tíz-húszezer év van hátra...
A most nyáron kiemelt, újrafagyott iszapos jégminták különleges meglepetéssel is szolgáltak: szerves anyagok maradványaira bukkantak benne, fenyőtűhöz hasonló növénydarabokat találtak. Valószínűleg azokból az időkből valók, amikor még fenyőerdők borították Grönlandot.

Ezek is érdekelhetnek