De mi jön most?

Az igazságügyi tárca már vizsgálja, és január közepére javaslatot tesz, hogy a külhoni magyarok miként juthatnak a jelenleginél gyorsabban magyar állampolgársághoz. Mádl Ferenc köztársasági elnök felszólította a parlamentet és a pártokat, kompromisszumra törekedve minél előbb alkossanak jogszabályi hátteret a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez. A gyorsított honosításnak szakértők szerint nincs szakmai korlátja, de politikai döntés mindenképpen szükségeltetik hozzá.
Ennek egyelőre még nincs meg a feltétele: a pártok a hét eleji napokban folytatták egymás szapulását. A magyarlakta határon túli területeken kialakult, igen elkeseredett, anyaország-ellenes hangulat tudatában az utóbbi jelenség különösen elkeserítő tény. A kormány mindenestre folytatja a szavazás előtti hetek gyors ötleteként felmerült Szülőföld program részleteinek kimunkálását, de lapzártánkkor még kérdés, hogy az ügyben a négy párt leül-e tárgyalni. Lényege a határon túli magyarok oktatásának, vállalkozásainak segítése, az ott lakó magyarok boldogulásának megalapozása ott helyben. A program részleteiről, az e célra fordítandó összegről még nincs végleges döntés, eddig egy- és húszmilliárd forint közötti összegről hangzottak el felvetések.
Az egészségügyi privatizációt nem szabályozza külön törvény, az Alkotmánybíróság tavaly decemberben megsemmisítette a kórháztörvényt. Vagyis a jövőben bármelyik párt vagy a kormány benyújthat törvényjavaslatot arról, hogy mi történjen az önkormányzatok vagy az állam tulajdonában lévő kórházakkal és szolgáltatásaikkal. A döntéshozók egy része nem zárná ki a magántőke bevonásának lehetőségét (a korábbi törvény is zöld utat adott a magánosításnak, és az Alkotmánybíróság is csak formai okok miatt semmisítette meg), ezzel együtt pedig strukturális és finanszírozási átalakítást szorgalmaz. Mások ragaszkodnak ahhoz, hogy a kórházak közhasznú társaságként működjenek, a dolgozókat is vonják be a döntéshozásba, és a nagy beszállítók semmiképpen ne juthassanak piaci részesedéshez. Az ingatlanokat pedig eredeti tulajdonosaiknál hagynák.
Bizonyos mértékben eddig is lehetett magánosítani az ágazatban: a művese-állomások és a diagnosztikai szolgáltatások nagy részén túl a háziorvosi rendelők 95 százalékát privatizálták - ám csak a működtetésük van magánkézben, a felszerelések, műszerek és ingatlanok az önkormányzatok vagy az állam tulajdonában maradtak.

Népszavazás számokban
A valamivel több, mint nyolcmillió szavazatra jogosultból csupán 3,016 millióan vettek részt a népszavazáson. Ebből 51,55 százalék polgár mondott igent a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésre, míg 65,01 százalékuk a kórház-privatizáció elvetésére, de a szavazatok száma nem érte el a szükséges mértéket, vagyis a választásra jogosultak egynegyedét plusz egy főt.