Mi szivárog Szeged alatt?

A környezetvédelmi és egészségügyi hatóságok rendszeresen ellenőrzik az ivóvíz minőségét, ám erre a talajvíz esetében ritkán kerül sor. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz tanszékének tanára, Kaszab Imre még a hetvenes évek elején belekezdett egy programba, amely azt volt hivatott felmérni, hogy milyenek a város földtani tulajdonságai építési szempontból, vagyis hova érdemes például lakótelepet építeni. Ehhez vizsgálni kellett a talajvíz áramlását is, s mérőkutakat hoztak létre, de a kilencvenes évektől tíz évig nem volt pénz a monitoring rendszer üzemeltetésére.
Pályázaton nyert pénzekből 2002-ben Kaszab Imre felújított negyvenöt kutat, és újrakezdte a méréseket - ezúttal környezetvédelmi céllal. Az eredmények csak most láttak napvilágot, és nagy riadalmat keltettek az alföldi városban: valamelyik szennyező anyag (például cink, kadmium, arzén, ólom) mennyisége majd' minden mérési ponton meghaladta a talajvízre szabott úgynevezett B határértéket, de előfordultak öt-tízszeres határérték-túllépések is. A nehéz- és félfémek, ammónium és más, egészségre káros anyagok azért okoznak gondot, mert a nortonkutakból vett vízzel öntözéskor belekerülnek a talajba, majd a konyhakerti növényekbe, onnan pedig az emberi szervezetbe - és nem ürülnek ki.
Márpedig ilyen kút akad bőven, hiszen a megnövelt vízdíjak miatt ezzel öntöznek városszerte. Szeged Tisza menti szakasza a szennyezettségi térképen sötét színnel van besatírozva, éppúgy, mint a baktói kiskertek vagy a Petőfi-telep környéke. E városrészekben a vizsgált anyagok közül legalább nyolc mennyisége lépi át a határértéket. A városban alig akad terület, ahol megnyugtató eredményeket kaptak.
{p}
Kaszab Imre hangsúlyozza: a mérés eredménye csak pillanatnyi helyzetet mutat, a talajvíz állandóan mozgásban van, tehát ezek az eredmények csak tájékoztató jellegűek, a szennyezési gócok ezekből nem állapíthatóak meg. A talajvizet a geotechnikus szakember szerint Szegeden csak az utak hűtésére és ipari csarnokok takarítására lenne szabad használni.
Honnan származik a szennyezés? Szegedet a nagy árvíz után mindenütt feltöltötték, válogatás nélkül bármivel, amit találtak: téglagyári törmelék, beton, akármilyen hulladék megfelelt a célnak. A hetvenes évektől kezdve az újonnan kiparcellázott kiskertekben az emésztőgödrökből szivárgott a szennyeződés a föld alá. A probléma a hasonló földtani szerkezetű városokat éppúgy érintheti, mint Szegedet - ugyanakkor rémületre, pánikra sincs ok: eddig is lehetett tudni, hogy a talajvíz nem alkalmas fogyasztásra. A szegedi ivóvíz pedig nem szennyezett. Ha tudjuk azt, hogy egyes szennyezettségi határértékek uniós csatlakozásunkkal drasztikusan csökkentek - például az arzén esetében -, az szintén tompítja az eredmények fölötti meglepetést, mivel a régi határértékeket a mért mennyiségek sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem lépik túl.
Kaszab Imre úgy véli, hogy a vizsgálatokat folytatni kellene - ehhez azonban pénz kell. Éppen azért, mert a 2003-ban vett minták csak egyszeri állapotot mutatnak, nagyon sok minden nem derül ki belőlük. Például a szennyezési gócokat csak úgy lehetne megtalálni, ha meghatározott időközönként vett mintákat összehasonlítanának: ezzel láthatóvá válna, hogy a szennyeződés honnan és milyen irányba szivárog a talpunk alatt. Szeged önkormányzatának környezetvédelmi bizottsága a mai napon ül össze, a testület most dönt arról, hogy anyagilag támogatják-e majd további kutak megnyitását, illetve a Kaszab Imre által újraélesztett megfigyelő rendszer működtetését. Az egyszeri eredmények figyelmeztetésként szolgálhatnak - de a nagy lakott települések talajvize már hosszú ideje szennyezett, ezt mérések nélkül, eddig is tudomásul kellett venni. Konkrét kockázati szerepe azonban tisztázatlan.A hatóságok egyelőre várakoznak. Amíg a szennyezés forrásáról nem lehet többet tudni, legfeljebb a talajvíz felhasználását korlátozó intézkedésekre számíthatunk.
{p}
Nem sugároznak a töltések
Nincs összefüggés a csernobili nukleáris katasztrófa és a szabolcsi térségben azóta előforduló daganatos megbetegedések között, állapította meg a megyei tiszti főorvos.A volt Szovjetunióból érkező s hazánkon át nyugati célállomásokra tartó vonatok másik "mosóhelyén", Hegyeshalomban néhány hete azt állítják helybeli laikus sugárzásmérők, hogy a töltés talaja a mai napig sugároz. Napokkal ezelőtt pedig öt szabolcsi vasutas halálát hozták összefüggésbe a csernobili katasztrófával, ennek következtében egész megyére kiterjedő vizsgálatot rendelt el a keleti megye tiszti főorvosa. A vizsgálat során azt próbálták kideríteni, lehet-e köze a Záhony térségében előfordult elhalálozásoknak a csernobili katasztrófa idején a Szovjetunióból Ausztriába tartó vonatok magyar területen lebonyolított karbantartásának.
Az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet szakemberei több mérést végezve megállapították, hogy nem fenyegeti veszély a környéken élőket.A dózisteljesítmény-mérések során megállapították, hogy húsz-harmincszoros dózis esetén kellene a szakembereknek intézkedniük.