Mivé lesz az agrárlobbi?

Némelyek hazánk európai uniós csatlakozását az 1867-es kiegyezéshez hasonlítják. Azt már tudjuk, hogy az ország - benne a mezőgazdaság - akkor nagy fejlődésnek indult, most viszont ennek még csupán a lehetőségével biztatják a parasztságot.

EgyébT. Dögei Imre2004. 12. 24. péntek2004. 12. 24.
Mivé lesz az agrárlobbi?


Agrárügyekben az unió intervenciós rendszere különösen a gabonafélék körében meg a cukorágazatban nyújt belső piaci védelmet, ám ez a békésebb állapot is megváltozhat. A közeljövőnek - a magyar parasztot látszólag ma alig érintő - nagy kérdése, hogy miként zárulnak a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO), valamint a dél-amerikai országokat tömörítő Mercosurral folyó, a nemzetközi élelmiszer-kereskedelemben egyre kevesebb korlátozást - vagyis a gyakorlatban csökkentett támogatást és vámvédelmet - követelő tárgyalások. Tény, hogy az utóbbi másfél évben is jelentősen módosította az Európai Unió a közös agrárpolitikáját. Mindez azt jelenti, hogy erre a jelenleg csaknem százmilliárd eurós uniós büdzsé 45 százalékát felemésztő KAP-keretre a közösség új költségvetésének utolsó évében, 2013-ban már csupán 35 százaléknyi jut. A támogatási összeg változatlanul 45 milliárd euró körüli lesz - nyilatkozta lapunk főmunkatársának Nyújtó Ferenc, az agrártárca helyettes államtitkára.
- Miután az uniót finanszírozó hét régi és gazdag tagállam egységfrontra lépett a közösségi befizetések viszonylagos csökkentéséért, az uniós agrártámogatások növekedése alighanem megáll - folytatta az agrártárca uniós ügyekben illetékes szakembere. - Emellett a WTO-s és mercusoros tárgyalások is a kevesebb költséggel járó mezőgazdaságot ösztönzik, ami másként fogalmazva az olcsó élelmiszerek importjának növekedését okozza, és ez a belpiacon alacsonyabb piaci, fogyasztói árak kialakulásához vezethet.
A várható fejlemények ellen persze elemi erővel tiltakoznak az unió agrártermelői. Ez természetes, elvégre minden tagállam parasztsága - így hazánké is - védi saját érdekeit. Ám érdekes módon az unió legfejlettebb országaiban már erősebb a természet- és az állatvédők társadalmi súlya, mint a farmereké. A nagyok közül csak Franciaországban működik még egészen a nagypolitikáig bezáródóan az agrárlobbi, de például Hollandiában vagy Németországban újabban nem a mezőgazdasági, hanem a fogyasztóvédelmi érdekek az elsődlegesek.
Hogy ez milyen üzenetet hordoz a magyar parasztság számára? Nyújtó szerint mindenekelőtt a vidékfejlesztés lehetőségeit ajánlatos jobban megbecsülni és kihasználni, különösen az unió 2007-2013 közötti új költségvetésének időszakában. A britek már alig tudják mire költeni e pénzösszegeket, mi pedig még az érdemi szerkezetváltás, a birtokrendezés és az üzemek modernizációja előtt állunk. Lobbizunk tehát, hogy e forrásokból minél több jusson a tíz új tagállamnak. Másként lenne célszerű felfogni a részmunkaidő fogalmát is. Egy gazda nemcsak akkor gazda, ha egész jövedelmét a mezőgazdaságból szerzi, hanem akkor is, ha csupán részben, s mellette más tevékenységekből is keres pénzt.
{p}
A birtokpolitikai feszültségeket, a XXI. századi tagosítást is polgári módon kellene megoldani. Sok hibát ejtettek az elmúlt tizenöt év kormányzatai, de a szakember úgy véli, erről ma már nem érdemes vitázni. Inkább azon kellene lendítenünk, amiben gyengék vagyunk. Mindenekelőtt a gazdák összefogásán, a termelői értékesítő szervezetek, valamint a termelői csoportok alakításán. A közös, a parasztok tulajdonában álló, ám nagyméretű szállítási és értékesítési módszerek megszervezésén. Létrehozásuk, működtetésük nem egyszerű, mégis ez a jövő. "Megértem a rossz emlékeket, sőt az egymással haragban lévő embereket, családokat is, ám a piac nem ilyen megértő" - szögezte le Nyújtó. Nálunk nem is olyan rég még az volt a gyakorlat, hogy megtermeltek valamit, aztán, ha nem lehetett eladni, akkor felmentek a miniszterhez. Intézkedjen, hiszen az a dolga! Csakhogy most a kormánynak agrárpiaci ügyekben nincs beavatkozási joga, lehetősége, a közös agrárpolitika szellemében ilyesmiről Brüsszelben dönt az Európai Unió adminisztrációja. Ott pedig a fejlett tagállamok nyomására mindinkább olyan szelek fújnak, hogy a piaci erők érvényesüljenek, ne a protekcionalizmus.
- Az unió sokfunkcionális agrármodellje közelítene a tiszta versenyt hirdető USA-beli gyakorlathoz? - tettük fel a kérdést.
- Kétségtelenül erősödik a verseny. Ugyanakkor vidékfejlesztésre a közös agrárköltségvetésből az eddigi 11-12 százalék helyett a jövőben több mint 26 százalékot költenek.

Kalendárium
Január végén 35 milliárd forint, még 2003. évi támogatáshoz jutottak a gazdálkodók.
Februártól indult a "százmilliárdos"-nak keresztelt kedvezményes hitelprogram, végül a kétszázmilliárdot is elérte az igénylés. E hónap közepén az utakra vonultak a sertés- és baromfitenyésztők.
Április végére kiderült: az uniós Sapard-keret körülbelül 60 milliárd forintnyi támogatását kétszeresen jegyezték túl a vállalkozások.
Májustól igényelhető minden uniós támogatás. Nyárelőn ezek előlegét, októbertől a maradék összeget utalják a gazdáknak.
Aratás idején kiderült: 16-17 millió tonna gabona termett, s nincs elég magtár a több mint 3 millió tonnát kitevő uniós intervenciós felvásárláshoz.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek