Milliók játéka, milliókért

Turistaember általában befizet két fakultatív kirándulást, vesz egy szentképet a nagymamának, és igyekszik megúszni egy euróból a vacsorához kért ásványvizet vagy deci vörösbort. Ezzel szemben a futballturista lelkifurdalás nélkül kapja le a polcról kedvenc csapata hetvenharmadik zászlóját, sálját, mezét, és eszik-iszik megállás nélkül, így – a tapasztalatok alapján – legalább ötven százalékkal többet költ az átlagturistánál.
A június 7–30. között tartó, Svájc és Ausztria által közösen rendezett labdarúgó Európa-bajnokságra négymillió futballturistát várnak, akiknek nem lesz más dolguk, mint hogy a meccsek ürügyén a szállodákban, az éttermekben, a piroslámpás házakban hagyjanak rengeteg pénzt.
Összesen csaknem 800 millió eurót, azaz 200 milliárd forintot.
Ehhez képest nem nagy ár, hogy a júniusi három hétben megnő a bűnözési index: percnyi pihenőjük nem lesz a zsebtolvajoknak, milliókat keresnek a jegyekkel üzérkedők, és a pénzük végére járó szurkolók (lásd még: futballturisták) nem egyszer benzinkúti szabadrablásokkal jutnak majd a napi betevőhöz.
Pedig a legnagyobb sorscsapás még el is kerüli Ausztriát és Svájcot: Anglia ugyanis kiesett a selejtezőkben. Tekintve, hogy az angolokkal a százezer normális drukker mellett legalább tízezer potenciális bajkeverő is érkezett volna, a hatóság a legkevésbé sem siratja őket, mert így Bécs, Zürich vagy Salzburg középkori belvárosa megúszsza a nem kívánt átépítéseket.
Wayne Rooneyval így nem találkozhatunk az Eb-n – de megannyi sztár teszi tiszteletét. Az angolokon kívül ugyanis valamennyi futballnagyhatalom bejutott a tizenhatos döntőbe. Ott lesznek a világbajnoki címet védő olaszok, a szupererős franciák, a mindig esélyes, de soha semmit nem nyerő spanyolok, a csodaszép futballt játszó portugálok, a városokat narancssárgába öltöztető hollandok, és ott lesznek az egyre türelmetlenebb németek, akik tizenkét éve nyertek legutóbb Európa-bajnokságot. De meg kell említeni azt a Görögországot is, amely erősségét tekintve nyilván nem említhető egy lapon a fentiekkel (májusban a magyar válogatott 3-2-re le is győzte), mégis címvédőként várja a tornát.
Persze a négy évvel ezelőtti aranyéremnél is nagyobb csodát jelentene, ha a nyugdíj közeli játékosokból álló görög csapat akár a csoportmeccseket is túlélné. Merthogy ez az Eb a fiatal generációról szólhat. Elsősorban Cristiano Ronaldóról, aki a Manchester Uniteddel az idén már angol bajnokságot és Bajnokok Ligáját nyert, a portugál válogatottal ugyanakkor rendre elbukik. A még mindig csak huszonhárom éves támadó több trükköt ismer, mint Rodolfo, cselei számának csupán a kilencven percre korlátozott játékidő szabhat határt. Mellette az új szupertehetségnek tartott, már az Arsenal által is csábított francia Samir Nasrira kell figyelni, akiről érdemei méltatásánál elég annyit mondani: a Juventus gólzsákját, David Trezeguet-t szorította ki a keretből…
Sokan állítják: Cristiano Ronaldónak vagy a későbbiekben Samir Nasrinak van a legnagyobb esélye megdönteni Michel Platini legendás csúcsát. A francia klasszis ugyanis 1984-ben kilenc gólig jutott az Eb-n, méghozzá úgy, hogy valamennyi meccsen betalált, és ez a dupla rekord aranyérmet is jelentett a számára. Platini ezúttal az Európai Labdarúgó Szövetség elnökeként lesz ott az Eb-n, ő adja majd át június 30-án, a bécsi döntő után a győztesnek járó kupát. Lehet, hogy ezt Roberto Donadoni vagy Marco van Basten is a magasba emelheti. Az olasz, illetve a holland szakember a legnevesebb a kapitányként érkező korábbi világklasszisok közül. Hét évig csapattársak voltak a Milanban, együtt nyertek BEK-t, régi jó barátok. Labdarúgóként Van Basten volt a sikeresebb, edzőként Donadoni szerzett világbajnoki címet.

Olvadás a zöld gyepen
A hidegháború dermesztő klímájában egy jégcsap váratlanul olvadni kezdett: 1954-ben, abban az évben, amikor a magyar válogatott Bernben világbajnoki döntőt játszott az NSZK ellen, megalakult az Európai Labdarúgó Szövetség, mely a nemzetközi keresztségben az UEFA nevet kapta. A testület menten hozzálátott létjogosultságának igazolásához, szervezni kezdte a kontinens országainak tornáját. Ehhez négy év kellett: 1958-ban 16 résztvevője lett az Európai Nemzetek Tornájának, az Európa-bajnokság elődjének. Két évvel az ’56-os forradalom és szabadságharc után mi is neveztünk. Soha jobb sorsolást: a selejtezőben a Szovjetunió válogatottja jutott. Moszkvában 3-1 arányban kaptunk ki, Iljin, Metreveli és A. Ivanov góljára csak Göröcs „Titi” tudott válaszolni. A szovjet csapat jutott ki, sőt, miután a spanyolok visszaléptek, a „Nagy Testvér” 1960-ban máris ott volt a franciaországi négyes döntőben. Annyira, hogy a cseheket és a jugoszlávokat legyőzve megnyerte a tornát. Hát így kezdődött…
1964-ben Spanyolországban került sor a döntőkre, a házigazdák
2-1-re győztek a szovjet válogatott ellen, így a publikum hazai győzelmet ünnepelhetett. No és magyar harmadik helyezést!
A mérkőzéssorozatot 1968-tól kezdve nevezik labdarúgó Európa-bajnokságnak. A résztvevő csapatok száma ekkora már 31-re nőtt, a dátum pedig arról is emlékezetes, hogy a németek csak ekkor nem jutottak a fináléba. A döntő összecsapást is megismételték: elsőre az Olaszország–Jugoszlávia meccs 1-1-es döntetlent hozott, de a másodikon az azzurik már éltek a hazai pálya előnyével, és 2-0-ra nyertek.
Az 1992-es év fordulat volt a kontinenstorna történetében: a jelentkezők nagy száma miatt azóta rendeznek 16-os döntőt, s ettől kezdve indult együtt az egyesült NSZK és NDK, Németország néven. És hiába kerestük a résztvevők között a Szovjetunió válogatottját is: a selejtezőkre még így nevezett be, ám a döntőben már Független Államok Közössége néven szerepelt. Miközben a hidegháború jege tócsákba olvadt a zöld gyepen.

Hamis jegyek
Az Eb-re valamennyi jegy elkelt, csupán a feketepiacon lehet belépőhöz jutni. Illetve nemcsak ott: néhány magyar utazási iroda ugyanis még hirdet jegyeket. A csoportmeccsekre a legolcsóbb 170 ezer forint, a döntőre viszont már a legrosszabb helyért is 1,3 milliót kell leszurkolni.
Hogy mifelénk is tudnak élni, jelzi: ez éppen a tízszerese annak, mint amit az UEFA hivatalosan kért egy-egy belépőért.
Borsos áraik miatt – éppen azért, mert szinte minden jegy elkelt – a meccsekre szóló jegyeket hamisítják is már. Méghozzá interneten igényelhetők a belépők, ráadásul nem is borsos áron. Szakértők szerint ez már önmagában gyanút keltett, ahogy az a tény is, hogy az official-ticket.com című honlapot üzemeltetők egy korábbi Milan-meccsre már árusítottak hamis tiketteket. A céget ekkor kezdték el keresni.
Az UEFA közleményben erősítette meg: nincsenek jegyeket terjesztő külső árusai. Az Európa-bajnokságra nem árulhatnak jegyet brókercégek.

Csöndes huligánok
Egyik kellemes meglepetése volt a portugáliai foci Eb-nek, hogy szurkolói zavargásokról alig lehetett hallani. Most, hogy az idei Eb-ről az angol szurkolók távol maradnak, még kisebb az esélye a balhénak.
A csituló futballhuliganizmus azonban tudatos munka eredménye. Angliában a nyolcvanas évek végén Taylor bíró ajánlásában, ismertebb nevén a Taylor-jelentésben foglaltak alkalmazásával sikerült megfékezni az angol vandálokat. A módszer egyszerű: a rendőrségtől, az államtól és a kluboktól összehangolt munkát várt. A jelentés egész Európában elterjedt, így a stadionokban leszerelhették a szurkolókat elválasztó ketreceket, rácsokat.
Németországban 25 évvel ezelőtt indult program a szurkolók megfékezésére, ugyanis a szurkolói csoportok villámgyorsan szélsőséges nézeteket kezdtek hirdetni. „Az ismerd meg, és utána ítélj” elv alapján dolgoztak és dolgoznak a német szociális munkások és szociálpedagóusok. A Werder Bremen stadionjában olyan klubhelyiséget hoztak létre, ahol a hazai és a vendég szurkolók együtt sörözhetnek, mulathatnak. Németországban ma már több mint harminc ilyen klub létezik. A módszer egyelőre bevált.

Osztrák szigor
A hét elejétől már szúrópróbaszerűen ellenőriztek az osztrák határon. Fokozottabb határőri vizsgálatokra akkor lehet majd számítani, ha elkezdődik a bajnokság. Ausztria ugyanis a hét végén kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság miatt egy hónapra visszaállította határain az ellenőrzést – amiben rendőrök is segítenek majd. Elképzelhető, hogy az autók nagy részét megállítják, az utasokat esetleg kiszállítják a járműből, az okmányaikat ellenőrzik, az autót pedig átvizsgálják. A szigorítás a szlovák–osztrák határszakaszra is vonatkozik, így nem érdemes arra kerülni. Július 1-jéig nem szabad átlépni a zöldhatárt, a határátkeléshez pedig minden esetben szükséges a megfelelő úti okmány. Az Ausztriából visszatérőket a magyar hatóságok már nem ellenőrzik.