Kaszál, aki búzát vetett

Május végén még úgy tűnt, ismétlődik a tavalyi eset, mikor két héttel korábban kezdődött az aratás. A Medárd utáni esők azonban helyre tették a dolgokat: az ország déli megyéiben Péter-Pál és Sarlós Boldogasszony napján vágtak bele az első gabonatáblákba. Ennek megfelelően alig akad kényszerérett vagy vizes gabona, s minden szakember jó hozamokról és kitűnő minőségről beszél. Az árpával kezdték a gazdák, a hét elejére már 40-50 százalékával végeztek, s akadt hely, ahol a búzát is lehet vágni, de másutt akár július végéig eltarthat a betakarítás. Addig még jöhetnek esők, melyek ronthatnak a minőségen is. De ma senki nem pesszimista.
Pedig akár pánik is kitörhetett volna az utóbbi hetekben, mert a tonnánkénti 60 ezer forint környékéről 40 ezerre csökkent a búza ára. Mégsem történt igazi nagy felháborodás. A tőzsdén már hónapok óta 40-45 ezer forint volt az augusztusi elszámoló ár. Márpedig a felelős gazdálkodók többsége általában a tőzsdei árat figyelembe vevő szerződések révén ad túl gabonáján. Ezért tudhatta az egész ágazat, hogy a júniusban kialakult magyar piaci árak csak ideig-óráig tarthatják magukat. Mégpedig a világ egyik legmagasabb árszintjén.
De hála istennek van oka az áresésnek: az idén egymillió tonnával több búza s legalább 600 ezer tonnával több egyéb kalászos terem, mint tavaly. A közelmúltban véglegesítették a legutóbbi határszemlék termésbecslési adatait – jelentette be egy szakmai fórumon Lukács József, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) helyettes vezetője. Eszerint a több mint 1,1 millió hektáron vetett őszi búzából jó közepes termés, összesen 5,2-5,4 millió tonnányi várható. Az EU 27 tagállamának idei búzatermését a múlt évinél 15 százalékkal többre, 128 millió tonnára taksálják. (Az uniós becslés szerint nálunk 4,7 millió, míg Romániában 5,7 millió tonna búza terem.)
Az MgSzH szakemberének információi alapján a többi kalászos gabonaféléből – durum búza, őszi és tavaszi árpa, rozs, tritikálé – összesítve kétmillió tonnához közeli mennyiségről tudósítanak a becslések. Említésre méltó még az őszi káposztarepce, amelyből mintegy 250 ezer hektárról – a biodízel miatt az utóbbi évtizedek legnagyobb vetésterületéről – 640 ezer tonnányi kerül magtárakba. És az olajos növények ára nem csökken! A repce – melynek betakarítása szintén a felénél tart már – és a napraforgó tonnájáért több mint 100 ezer forintot fizetnek a felhasználók.
Hogy ne legyen annyira fényes a kép, jegyezzük meg: a hazai gyakorlat még mindig nem egyértelműen a minőségi termelést szolgálja. A martonvásári fajtákat forgalmazó Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója, Lövei István nyugtalanító információkat közölt. Az Mv fajták változatlanul piacvezetők nálunk, mégis jól jött a cégnek az uniós csatlakozás. A nagy uniós piacon több jó minőségű vetőmagot adnak el, mint itthon. Ennek hátterében az áll, hogy Közép-Európában Magyarországon használják a legkevesebb fémzárolt vetőmagot. A takarékosság idővel megbosszulja magát, hiszen a gazdaságok saját termésből újravetett búzája minden szempontból gyengébb minőségű termést hoz.

Pannon védjegy
A minőségről szólt a nemrég kissé megtévesztő „Termeljünk több búzát és adjuk el jobban” címmel megrendezett szakmai fórum. Nem búzából, hanem a jó búzából kellene több. Magyarország azon szerencsés kevesek között van a világon, ahol a nagy és a jó minőségű búzatermés feltételei egyaránt megvannak. Ezért a kutatóműhelyekben és a gyakorlatban az ezredforduló óta körvonalazódik egy minőségi búzatermelési program. Olyan, amely a változó fogyasztói igényekből kiindulva átfogja az egész gabonagazdaságot. Mára a termelők összefogásával és az önként vállalt minőségi követelményeknek köszönhetően megvalósulóban van a pannon búza program. Nem egyszerűen a nagyobb sikértartalomról szól a történet, hanem arról is: milyen célra használják majd a termést. Mást igényel a jó kenyér, megint mást a zsömle, a kifli, a kalács és így tovább.
Néhány tízezer hektáron indul a program – ami a több mint 1,1 millió hektáros országos vetésterülethez képest igazán nem sok –, de az igényes piac segíthet a gyors növekedésben. A pannon búza a szakértők szerint is érdemes a védjegy oltalomra.

Magdalénára várva
Hogyan alakul a helyzet a földeken? Miként vélekedik a gazda aratás idején?
– Most már a jóistenen a sor, az én lelkiismeretem nem piszkálja semmi – foglalta össze búzáival kapcsolatos érzéseit Bokodi Sándor mányi családi gazdálkodó. Száz hektár kenyérnek, pontosabban tésztának valóját a jövő héten kezdi aratni. Hosszú távú szerződés alapján már évek óta az ismert tésztagyártó cégnek, a Gyermely Zrt.-nek adja el gabonáját. A kiemelkedő minőséget megfizetik, ezért tavaly ősszel csak a nagy fehérje- és sikértartalmú Mv Magdaléna fajtát vetette. A kiegyensúlyozott tápanyag-ellátásnak és az időbeni vegyszerezéseknek köszönhetően szépek a sárguló táblák.
– Úgy becsülöm, meglesz az öttonnás hektáronkénti hozam. A tőzsdei árhoz kapcsolódóan fizetnek a búzáért, a jelek szerint tonnánként legalább negyvenezer forintos lesz az ár. Ha jó a sikér és az áru megüti a malmi minőséget, akkor ehhez még tízszázalékos felár jöhet – részletezi reményeit a középkorú gazda.
A műtrágya- és az energiaár-emelkedés elviszi a haszon egy részét, de Sándor szerint jövedelmező növény a búza. Egy gazdatársával összefogva, két kombájnnal összesen 260 hektárról vágják majd a terményt. A szállítást végző teherautók így gyorsabban megtelnek, és ha minden jól megy, akkor egy hét alatt végeznek a munkával.

Még nem elég
Több gabona terem idén a Földön, mint tavaly, mégsem lesz elég. Magyarország a szerencsések közé tartozik: több millió tonna búzája és – ha ilyen kedvező marad az idő –  kukoricája lesz eladó. Az ENSZ élelmezéssel foglalkozó szervezete, a FAO előrejelzése szerint az idén 2,6 százalékkal nőhet – s ezzel rekordnagyságúra, 2,164 milliárd tonnára növekedhet – a világ gabonatermelése. Enyhülhet a hiány, amely tavaly alakult ki és 25 éve nem látott mélypontra csökkentette a készleteket. Igaz, tavaly ilyenkor sem látszott, hogy ekkora hiány következik. A termést az időjárás befolyásolja: egy váratlan esemény a jelenlegi szűkös ellátási helyzetet hosszabb ideig fenntarthatja, növelve az árakat, amelyek már eddig is páratlan ütemben emelkedtek.

Amerikai ár-adás
Az amerikai farmerszövetség becslései szerint a Mississippi két héttel ezelőtti áradása egyedül Iowa állam mezőgazdaságának – döntően a szója- és a kukoricavetésekben – 3,5 milliárd dollárnyi kárt okozott – olvasható Tóth Attila magyar mezőgazdasági attasé jelentésében. A veszteség Illinoisban és a többi érintett államban 3,7 milliárd dollárra tehető.
A kieséssel és az emelkedő kukoricaárakkal rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók, melyek a magas árakért elsősorban az amerikai etanolprogramot okolják. A kukorica ára tavaly szeptembertől ez év áprilisáig 124, a szójáé 94 százalékkal emelkedett, míg a sertéstartók hízónként 30 dollárt veszítettek. A világ gabonatermesztésében meghatározó szereppel bíró Egyesült Államok szakminisztériumának korábbi vezető közgazdásza szerint a kiskereskedelmi élelmiszerár-növekedés 23-35 százaléka tudható be a bioüzemanyagoknak. Az amerikai kormányzat viszont változatlanul kiáll az etanolprogram mellett. Számításaik alapján ez csupán 3-4 százalékkal növeli az élelmiszerek fogyasztói árát, hiszen abból az alapanyagok ára mindössze 20 százalékot tesz ki.
Kérdés, hogy az árvíz és az esőzések miatt kiesett termésmennyiség, valamint az állattartók és a feldolgozóipar lobbija elég lesz-e az etanol-lobbi legyőzéséhez. Magyarországon – mint arról múlt heti számunkban írtunk – a kormányzat bizonytalankodása és a drága kukorica miatt késik az új etanolgyárak építése.

Olajjal vetekszik
Egészen a legutóbbi időkig még az olaj- és gázárak verték ki a biztosítékot az inflációval küzdő kormányok pénzpolitikáért felelős vezetőinél. Mostanra viszont beelőzött az élelmiszerár-emelkedés. Ez főként a fejlődő országoknak okozhat óriási gondot.
A világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor’s legutóbbi elemzésében azt állítja, hogy az egész Földre vonatkozó élelmiszer-árszint idén májusig egy év alatt 44,3 százalékkal emelkedett, ezen belül azonban a bolygónk szegény lakóinak alapélelmiszerét adó gabonafélék 83 százalékkal voltak drágábbak bő egy hónappal ezelőtt, mint 2007 májusában. Sőt, a másfél milliárd ember mindennapi betevőjét adó rizs több mint kétszeresével drágult.
Az intézet szerint az élelmiszerek drágulása ma már nagyobb hatással van az egyes országok pénzromlására, mint az energiahordozók magas ára. Olyan óriási országok idei inflációját, mint például Kína, 85 százalékban az élelmiszer-drágulás okozta, de még Romániában, egy feltörekvő európai uniós tagországban is csaknem annak feléért felelős. A hitelminősítő szerint a drágulás okozta problémák nem tekinthetők átmeneti – egy-két évet befolyásoló – tényezőnek, a drága élelmiszer a következő évtizedben meghatározó marad. A mezőgazdaság által művelt terület nem nő, a termés mennyiségének gyarapodása elmarad a Föld népességének bővülésétől.
Éppen ezért minden országnak tenni kell a drágulás megfékezéséért, de főként azoknak, amelyek hitelfelvételi minősítése gyengébb. Ezekben a térségekben ugyanis az élelmiszerre költött pénz a lakosság – így az ország – jövedelmének nagyobb százalékát teszik ki. Ha ez az arány tovább növekszik, a népesség egyszerűen képtelen lesz másra költeni – s így fejlődni –, mint élelemre.

Lesz-e olcsóbb kenyér?
Számol a jó gazda. Mikor mennyit áldoz a termelésre, illetve a már megtermett gabonát mikor mennyiért képes eladni. Aki teheti, biztosan nem most, aratás idején adja el árpáját, búzáját, hanem vár, mert az ősz alakítja ki legtöbbször az igazi, szinte egész szezonra mérvadó árakat. De annak sem kell a veszteséget számolnia, aki a következő hetekben kénytelen túladni termésén, mert a télinél csaknem harmadával alacsonyabb árak is fedezik a kiadásokat.
A tőzsdei árak azt mutatják, hogy szeptembertől sem kell tartani az árak kritikus szintjétől. A búza szeptemberi eladásáért most tonnánként 41500 forintot, a takarmánybúzáért 38 000, az árpáért pedig 34 000 forintot ígérnek a felvásárlók. A kukorica ára ennél magasabb, tonnánként 42 600 forint.
Emlékezhetünk, hogy alig három éve még mindenki azt számolta – és költségeit is úgy próbálta beállítani –, hogy az unió által működtetett piacszabályozás során a gabona intervenciós felvásárlási árai „betakarják-e” kiadásait. Nos, az akkori 22-25 ezer forintos tonnánkénti ár, úgy tűnik, a múlté. Pedig akkoriban még ezen az áron is megérte termeszteni: Brüsszel pánikolt is, hogy – főként a magyar gazdálkodók – ráálltak az intervenciós készlettermelésre, és kimerítik a kasszát. Igaz, két év alatt sikerült 8 millió tonna ilyen, magtárnak szánt gabonát termelni, viszont az is igaz, hogy alig egy év alatt kiürültek ezek a magtárak, s jócskán profittal lehetett túladni a gabonahegyeken…
Nos, az idén a jó hozamokat és a 40 ezer forint körüli átlagárat látva biztosan mondhatjuk: nem lesz termelő, akinek fájna a feje, mert gabonát termesztett. Átlagosan egy hektár búza termesztési költsége 120-150 ezer forint körül alakul, a bevételek pedig 200 ezer forintot tesznek ki. Ehhez jön még az unió által biztosított földalapú támogatás, amely az erős forint miatt most 33-35 ezer forintot tesz ki hektáronként.
Más kérdés, hogy a lakosság mit érez majd meg a 20-30 százalékos gabonaár-csökkenésből. A molnárok is olcsóbban kapják majd a búzát, de kérdés, lesz-e olcsóbb liszt? Ha igen, akkor megint kérdés, lesz-e olcsóbb kenyér, s az megjelenik-e a boltokban? Ha nem lesz olcsóbb kenyér, az a molnárokon, pékeken, s elsősorban a kereskedőkön múlik.