Csődöt hoz a Jézuska?

Száztízezerért LCD-televízió. – Nem drága ez nekünk? – tépelődik a férj. – Drága?!Hiszen havi 12 ezerért elviheti! – veti ki az olcsótörlesztőrészletekből szőtt hálóját az eladó. – Mikor? – kap rá acsalira az asszony. – Kiállítjuk a papírokat, és már vihetik is.Személyi van maguknál?
A történet általában egyféleképpenfolytatódik. A házaspár szerződést köt, fizet egy minimáliskezdőrészletet, aztán egy évig havonta tizenvalahány ezer forintot adpostára, s talán ki sem számolja – ha igen, akkor sem érdekli –, hogy a110 ezer helyett 130-135 ezerbe került az új tévé. A kamat 25–40százalék között mozog. Az eset tipikus – de a 2006. évi megszorításokóta mégis kevesebben mondanak igent az eladóknak. Másfél év alatt amagyar háztartások áruvásárlási hitelállománya 105-ről 73 milliárdforintra csökkent. Vagyis már jóval a világgazdasági válság előttmegkezdődött az óvatosabb – netán ésszerűbb? – költekezés.
Vagymégsem? Mert nézzük, mi is a sláger így, karácsony előtt! Tavalydecemberben, mikor 254 milliárd forintért vásároltunk, mindent tarolt alapos tévé. A plazma, de még inkább az olcsóbb LCD. Az idén a tévékután az mp4-lejátszó, a játékkonzol és az autónavigáció mellett alaptopok szerepelnek a legkeresettebb termékek között – derül ki a GfKHungária Piackutató Intézet adataiból.
Tavaly decemberben aháztartások havi átlagos költésüknél mintegy ötödével nagyobb összegethagytak az üzletek kasszáiban. Három évvel ezelőtt ez az arány 24százalék, 2006-ban pedig 25 százalék körül alakult. Vagyis megszorításide, reálbércsökkenés meg stagnálás oda, az arány nem változottjelentősen.
Szakértők viszont azt mondják, hogy az LCD-tévéken, alaptopokon és a mobiltelefonokon kívül szinte minden elektronikaicikkből kevesebb fogy a gazdasági válság miatt. Egyrészt tényleg akad,aki óvatosabb és nem költ annyit, mások meg egészen egyszerűen nemkapnak áru- vagy személyi hitelt. A bankok ugyanis szigorúbbfeltételeket és magasabb kamatokat vezettek be.
Valójában ideje islenne észhez térni! Még akkor is, ha ez a kereskedők számára azelőrejelzés szerint 15 százalékkal kisebb forgalmat jelent. Hiszen amagyar lakosság tizede kerülhet fel az év végére a BAR-listára. Vagyislassan egymillió olyan adós lesz, aki nem fizetett rendesen, időben.Ráadásul közülük 600 ezren aktív „bárosok”, vagyis hosszú ideje gondvan a hiteltörlesztésük körül.
Belegondoltak már abba: mi lennevelünk, ha még egy éven keresztül a régi tévét kellene bámulnunk?Belehalnánk? Vagy a gyerek nem kapná meg a harmadik mp3-lejátszója utána második mp4-lejátszót, és még egy évig nem a harmadik, hanem csak amásodik generációs számítógépes tévéjátékkal ütné el azt a kevésszabadidejét? Az lenne, hogy nem adósodnánk el feleslegesen. Mert afűtésen, villanyszámlán alig lehet spórolni, az élelmiszeren semnagyon. Marad a lemondás: nincs új kocsi, nincs új tévé, DVD-lejátszó –és még sorolhatnám.
De mi történik, ha tényleg nincs pénz, és mégisnagyon-nagyon meg kell venni azt az ajándékot? Hát először is nézzünkkörül a „bolton kívül”, hátha akad olcsóbb hitelforrás, mint azáruhitel. Ilyen például a folyószámlahitel. Igaz, nem félóra alatt vanmeg, de egy hetet érdemes mégis rászánni, mert a folyószámlahitelkamatai kevésbé vészesek. Aztán van még személyi hitel is a világon –igaz, ezek kamata is inkább a 16-18 százalékos sáv felé közelít, de mégmindig nem 25-35 százalék!
A szinte uzsorának számítógyorskölcsönző cégeket pedig egyszerűen kerüljük el: 240-400 százalékoskamatra őrült ember vesz fel kölcsönt. Még akkor se fogadjuk el, haházhoz hozzák!

Amerikából jöttem
Nemmi találtuk ki a karácsonyi bevásárlási lázt. A jóléti társadalommondhatni bölcsőjében, az USA-ban Black Friday, azaz fekete péntek aneve a karácsonyi vásárláz első napjának. A hálaadás napját – novembernegyedik csütörtökjét – követő pénteken pedig elkezdődik abevásárlóközpontok megrohamozása. Ekkor szerzik meg évi bevételüknegyedét-harmadát az amerikai boltok. Az eladók szerint idén 1,9százalékkal fog nőni a forgalmuk; ez 2002 óta – azóta gyűjtik azadatokat – a legkisebb növekedés. A borúlátó elemzők szerint viszontvissza fog esni az eladás.
Az utóbbi évtizedben a fekete péntekheztársult egy újabb fogalom: Cyber Monday, azaz kiberhétfő. Ez az a nap,amelyen azokat az ajándékokat rendelik meg on-line – hitelkártyáikatjól megterhelve – a vásárlók, amelyekhez nem juthattak hozzá bevásárlókörútjaik alkalmával. Visszaesés várható az idén e téren is: míg akorábbi években az internetes vásárlások piaca két számjegyűszázalékban bővült, az idei havi jelentésekből látható, hogy nem éri ela tíz százalékot sem.
Akinek pedig lelkiismeret-furdalása volna akevesebb költekezés miatt, csatlakozhat a „Ne vásárolj semmit nap”mozgalom híveihez. Ezt először 1992 szeptemberében, a kanadaiVancouverben rendezték meg, majd az USA-beli fekete péntekreköltöztették a fölösleges fogyasztás elleni tiltakozás napját. Másfélévtized alatt az elképzelés számos követőre talált szerte a világon,hazánkban is már nyolcéves múltra tekint vissza. Úgy tűnik, társaságbanjobban lehet spórolni…

Nem éri meg leváltani a devizahitelt
Megvizsgáltukazoknak is a helyzetét, akik nem most készülnek hitelt felvenni, hanemmár meglévő adósságaik miatt aggódnak. Müller János, a Bankszövetségvezető tanácsadója szerint nem érdemes forintalapúra váltanidevizahitelünket vagy meghosszabbítani annak futamidejét.
–Rosszul járnak azok a devizahitelesek, akik kölcsönüket forintalapúraváltoztatják vagy megnövelik a futamidőt – nyilatkozta a tanácsadó.Szerinte azok, akik forintalapú hitelre váltanak, másfél-kétszeresterhet vállalnak, mert ezek kamata jóval magasabb adevizakölcsönökénél. Az egyik kereskedelmi bank hitelkalkulátorávalutánajártunk: a 20 évre szóló, 10 millió forintos, új lakásra felvetthitel törlesztőrészlete svájci frank alapon 90 947, míg forint alapon125 683 forint volt. A THM az első esetben 9,54, a másodikban 15,14százalék.
Elemezzünk egy kicsit. A devizahitelek előnye elsősorbanaz országok közti eltérő alapkamatban rejlik. Itthon a központi bank 11százalékos alapkamatot állapított meg, vagyis a bankok sem tudják ennélolcsóbban adni a forinteszközeiket. A svájci frank alapkamata ezzelszemben két százalék. Még az átváltás költségeivel is (amelyet a bankoktermészetesen az adósra terhelnek) kevesebbért juthatunk svájcifrankhoz vagy épp euróhoz, mint forinthoz. Persze nem szabadelfeledkezni az árfolyamkockázatról sem, amiről, úgy tűnik, eddig senkinem akart tudomást venni.
Sajnos, ennek köszönhetően az utóbbihónapokban jelentősen drágultak az erős devizák, és megugrottak atörlesztőrészletek is, a konstrukciótól függően általában 10-20százalékkal. Az emlegetett lakáshitelek havi részletei közt az eltérésazonban 38 százalék. Így nem érdemes rögtön váltani. Különösen azértnem, mert ha a válságnak egyszer vége szakad, a befektetők visszatérnekmajd a forinthoz, ahogy már ez többször megtörtént – és milyen jó leszakkor megint kevesebbet fizetni. Futamidőt sem érdemes hosszabbítani –mondta Müller János –, mivel ebben az esetben az alacsonyabbtörlesztőrészletet kell ugyan fizetni, de sokkal több ideig. Egy kiskalkuláció következik. Az említett 10 millió forintos svájci frankalapú hitel részlete 20 évre havi 90 947 forint. Ugyanezen hiteltörlesztőrészlete 30 évre havi 80 757 forint. Alig 12-13 százalékkalfizetünk kevesebbet, de a futamidő a másfélszeresére emelkedik. Perszeha azon a tíz százalékon múlik élet vagy halál, teljesen mindegy, mitmond a szakértő. Azonban ha van lehetőség arra, hogy a családiköltségvetésből kigazdálkodjuk a hiányzó összeget, érdemes kicsitösszébb szorítani a nadrágszíjat és viszonylag hamar letudni aterheket, mint egy életen át fizetni a hitelintézetnek.
Karácsony közeledik, ajándékozzuk meg magunkat egy kis megfontolt tervezéssel.