Aranylabda: Rodriék csalásáról beszélt egy szavazó újságíró
origo.hu
Jelenleg százezrek küzdenek hazánkban alultápláltsággal az élelmezéssel foglalkozó szervezetek becslése szerint. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világon 850 millió, Magyarországon mintegy 200 ezer ember éhezik.
Kép: miskolc gyermek és ifjuságvédő szolgálat gyermekotthon 2008 12 07 Fotó: Kállai Márton
Nagy szegénységben kétszázezren, rejtett szegénységben csaknem kétszer ennyien élnek Magyarországon – hihetetlen, de az ENSZ szerint ennyien nem jutnak elegendő táplálékhoz hazánkban. A számok persze csalnak, hiszen megbízható adatok nem állnak rendelkezésünkre. A hazánkban tevékenykedő, étkeztetéssel foglalkozó szervezetek becslései azt mutatják, hogy tíz- és tizenötezer közötti azoknak a gyerekeknek a száma, akik ténylegesen éheznek, de nem sokkal jobb a helyzete annak a mintegy százezernek sem, akik napról napra „zsíros kenyéren és krumplin” élnek.
Már csak azért is nehéz pontos számokat mondani, mert a különböző szervezetek felmérései mást és mást mutatnak az éhezők számáról: míg az egyik a napi elfogyasztott kalóriák számát vizsgálja, a másik azt nézi, hogy mennyien élnek a minimálbér alatti jövedelemből. Vitathatatlan tény viszont, hogy a terebélyesedő szegénység következtében az utóbbi években ismét növekedésnek indult az alultáplált gyerekek száma. Ezzel párhuzamosan, ugyanabban az időszakban méretessé duzzadt, mondhatni jelenséggé nőtte ki magát a rejtett szegénység. Ebbe a csoportba azokat a családokat-közösségeket soroljuk, melyeknek háztartásaiban megtalálhatók a legkülönbözőbb modern eszközök – amely eszközöknek az árát a gyerek élelmezésére szánt összegek csökkentéséből fizetik ki.
Persze nem egyformán oszlanak el a szegény családok az országban. A statisztikák azt mutatják, hogy a legnehezebb helyzetben Nógrád, Borsod, Szabolcs és az Ormánság van, s az itt élők közül is az éhezésnek leginkább a roma gyerekek vannak kitéve. És érvényesül a város-falu ellentétes helyzete is: míg a nagyvárosokban a korgó gyomrú felnőtt vagy gyerek viszonylag könnyen megtalálja valamelyik segítő szervezetet vagy ingyenkonyhát, addig egy faluban szinte semmi esélye nincs – főleg becsületes módon – élelemhez jutni.
Egy másik adatsor szerint a foglalkoztatottak nélküli családban nevelkedő gyerekek számát tekintve Magyarország az utolsó előtti az Európai Unióban. Abban az EU-ban, amelyben átlagosan a gyerekek 19 százalékát fenyegeti a szegénység, és amelynek bizonyos részein ez az arány eléri a 30 százalékot, munka nélküli családokban pedig a 60 százalékot – legalábbis az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociálisügyi és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának adatai szerint. De nem jár sokkal előttünk az Amerikai Egyesült Államok sem: az USA-ban élő gyermekek több mint 17 százaléka élt tavalyelőtt a hivatalos szegénységi küszöb alatt, és ki tudja, hogy azóta a pénzügyi válság hány családot taszított e küszöb alá.
Karácsony táján minderről sokkal többet olvashatunk-hallhatunk, mint máskor. Nemcsak azért, mert a szegénység ilyenkor erősebben jelen van a médiában. Hanem azért is, mert megnő az emberek adományozási kedve – több lesz bennünk a szeretet, vagy megsajnáljuk a szomszédos híd alá költözött hajléktalant, megesik a szívünk az útkereszteződésben dideregve kolduló gyerek láttán. Szerencsére léteznek a szervezetek, amelyek – részben vagy egészben – küldetésüknek tekintik a szegények segítését.
Ezek egyike a Magyar Vöröskereszt. Nem mindenki tudja, hogy a véradásszervezés, az elsősegélynyújtás mellett az adományosztások megszervezésével is foglalkoznak. A Baptista Szeretetszolgálat immár harmadik alkalommal indítja útjára a Malév segítségével Cipősdobozjáratát, amely 1000 cipősdobozba csomagolt ajándékot szállít erdélyi árva gyermekek részére. Egy másik nagy misszió, az Ökumenikus Segélyszervezet az EU Élelmiszersegély programjának keretében advent időszakában Tolna, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Somogy megyében juttatja élelmiszerekhez a rászorulókat. A Krisna-hívők pedig már csaknem húsz éve osztják az utcáinkon élőknek a vegetáriánus meleg levest, szendvicset, süteményt és előre dobozolt ételeket.
A kutatások és felmérések eredményeitől függetlenül éhezők bárhol lehetnek. A városi hajléktalan, a nehéz sorsú falusi család, az eladósodott fiatal és a rezsire spóroló nyugdíjas egyaránt nélkülözhet. Köztudott, hogy az adományok, a segélyek rajtuk csak ideig-óráig segítenek. De ennek nem visszatartania, hanem ösztönöznie kell mindenkit egy kis segítségre.
origo.hu
borsonline.hu
travelo.hu
hirtv.hu
teol.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
mandiner.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
origo.hu