Élőhalott közlekedés

Sikeresnek bizonyultak a jogszabályi szigorítások: a 2008-as év fordulópontot jelentett a személysérüléses közlekedési balesetek számát tekintve. Visszaszorulóban az ittas vezetés és kevésbé „kifizetődő” a gyorshajtás: a gépjárművezetőket érintő változásokat tekintjük át.
Draskovics György igazságügyi és rendészeti miniszter sajtótájékoztatón diadalmasan jelentette be, hogy a tavaly év elején, illetve május elsejével bevezetett szigorítások sikerrel jártak: jelentősen csökkent a halálos közúti balesetek száma. Ezzel majd’ egy évtizedes trendet sikerült megfordítani: 2001-től számítva mindig egyre többen haltak meg az utakon – holott a cél az volt, hogy ehhez az időponthoz képest 2010-ig 30 százalékkal csökkentsük a balesetek számát.
Az ezt megelőző évtized boldog békeidőszaknak tűnt: 1990 és 2000 között a halálos balesetek száma a felére csökkent, de több mint harmadával kevesebb lett a bármilyen sérüléssel járó ütközés is. Azonban a folyamat hamar megfordult, amikor is a megengedett sebesség tíz kilométer/órával emelkedett. Tény és való, hogy az intézkedést követő évben, 2001-ben rögtön kétszázzal többen vesztették az életüket az utakon, és a helyzet 2008-ig egyre romlott. Tavaly a tűrhetetlenné váló helyzet miatt hadat üzent az igazságügyi tárca a balesetek legnagyobb részét okozó gyorshajtóknak, illetve az ittas vezetőknek: az alkotmányos szempontból is vitatott új jogszabályok meghozták a várt eredményt.
A közlekedésbiztonsági csomag egyik fő eleme volt, hogy szigorodtak a büntetések. Az évezred elején bevezetett büntetőpontrendszert átalakították, így kevesebb szabálysértés után mondhatunk búcsút a jogosítványunknak, és a büntetési tételeket is jelentősen megemelték: a gyorshajtás például legalább harmincezer forintot kóstál – ami az átlagbér közel negyede –, de a sebességtúllépés mértékétől függően ennél jóval több is lehet: az eddigi bírságrekord százötvenezer forint. A „szerencsés nyertes” 220 kilométer/órával hajtott, közel kétszer olyan gyorsan, mint amennyit a szabályok engedtek volna.
Mindez önmagában semmit nem ért volna két, sokat vitatott regula nélkül. Az egyik az objektív felelősség bevezetése volt, amelynek lényege, hogy a szabálysértő autó üzemben tartója fizet bírságot, ha nem lehet megállapítani, ki vezette a gépjárművet. Ez az alkotmányossági kérdéseket is felvető intézkedés – a szabálysértésért csak azt lehet megbüntetni, aki elkövette – sokaknál kiverte a biztosítékot, azonban a buktatókat elkerülte a minisztérium: nem a gyorshajtásért büntetik az üzemben tartót, hanem azért, mert a felelőtlenül közlekedőnek engedte, hogy az autóját vezesse. Így lehetetlenné vált, hogy a vezető kibújjon a felelősség alól arra hivatkozva, hogy családtagja ült a volánnál, akire nézve azonban nem köteles terhelő vallomást tenni. Az úgynevezett „zéró tolerancia” rendelkezést pedig a vendéglátóipar szidta a leghangosabban. Ez egy eljárási szabály, amelynek lényege, hogy az ellenőrző rendőr elveheti a jogosítványt azonnal, ha megáll az alapos gyanúja annak, hogy a sofőr szeszes italt fogyasztott. Korábban az alkoholos befolyásoltság pontos mértékét csak vérvétellel lehetett igazolni, a jogosítványt csak ezután lehetett bevonni. Most azonnal elveheti a rendőr e dokumentumot, ha elszíneződik a szonda. Nem tudni, milyen hatással van ugyanakkor a rendelkezés az alkoholos befolyásoltság mértékének bírósági megítélésére: ugyanis eddig a gyakorlat csak egy meghatározott véralkoholszinttől felfelé állapította meg azt, hogy az elfogyasztott ital mennyisége kihatással van a vezetési képességre is. Ez a szabálymódosítás, amelyet sokan félreértettek, különösen sikeresnek bizonyult – tavaly 2239 esetben okozott ittas személy balesetet, ez ötszázzal kevesebb, mint 2007-ben.
A közlekedésbiztonsági csomag elsősorban azért működött, mert valószínűbbé tette a lebukást. Ennek köszönhető, hogy az autósok most már jobban betartják a szabályokat. A minisztérium további traffipaxok felszerelését ígéri az idén. Ugyanakkor a csomag kritikusai nem felejtik el megjegyezni: a balesetek három legfontosabb oka, a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, illetve az előzési/kanyarodási szabályok megszegése közül kizárólag az elsőt kezelik a szabályok, az elharapózó agresszív vezetési stílus visszaszorítása megoldatlan.