Nyári törvényhullám

A különböző káros szenvedélyek – mint amilyen az autózás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás – rabjai közül egyelőre a borivók mondhatják magukat a leginkább szerencsésnek. A bor ugyanis az egyetlen jövedéki termék, amelynek a jövedéki adója nem változott, így a nemes ital kedvelőinek csak az általános forgalmi adó növekedésével kell számolniuk.

A fogyasztást terhelő adók növekedése azoknál a termékeknél a legszembetűnőbb, amelyek után jövedéki adót is kell fizetni. Ugyanis az általános forgalmi adót – ami a kenyérfélék, a tejtermékek és a távhő kivételével 20-ról 25 százalékra változik – a szóban forgó áru minden más adót tartalmazó árából kell kiszámítani. Vagyis egyszer drágul a termék, mert több lesz a jövedéki adó, majd a megnövelt jövedéki adónak a megnövelt áfáját is oda kell adni az államnak.

Vegyük példának a kilencvenötös benzint. Az emelés előtt körülbelül 290 forint volt egy liter a benzinkútnál. Ha a forgalmi adót kivonjuk belőle, marad 242 forint; 103,5 forint volt a jövedéki adó, vagyis maga a benzin 138,5 forintba került, a többi az államkasszába ment. Most a jövedéki adó 109 forintra nőtt, az áfa pedig 25 százalékra, így a példánkban szereplő üzemanyag fogyasztói ára 309 forint körül van – maga a benzin persze semmit sem drágult, sőt, ha egy kis szerencsénk van, még olcsóbb is lett.

Az autózáshoz hasonlóan rossz üzlet dohányozni is. Számításaink szerint a jellemzően tizenkilenc szál cigarettát tartalmazó dobozokkal sokkal inkább a magyar államot támogatjuk, mint a dohánygyárakat: a minimális jövedéki adója egy doboznak eddig 280 forint körül volt, ez most 304-re nőtt. Középkategóriás cigarettáknál azonban a jövedéki adó eleve több, és erre jön rá az áfa emelkedése: ez azt jelenti, hogy egy doboz ára mindent összevetve körülbelül negyven forinttal fog emelkedni. Egy jó hír van, éspedig az, hogy 2008-ban már elértük az EU által meghatározott kötelező adótartalomszintet: így körülbelül minden száz forintból, amit cigarettára költünk, 57 jövedéki adó, 20 áfa, a többi meg a gyártóé, illetve a kereskedőé. Kicsit kevesebb adót fizetünk, ha magunk sodorjuk a cigarettát: a jövedéki adó ebben az esetben csak 52 százalék.

Az alkoholos italok kedvelői sem jártak jól. A pálinkában a tiszta alkoholtartalom után kell fizetni: ez egy liter ötvenfokos pálinka esetén 1180 forintot jelentett eddig, most viszont 1255-re növekedett. Bérfőzetés esetén körülbelül ennek a fele a jövedéki adó, ha a saját szükségletre szabott mennyiséget nem lépjük túl. A sörgyártók ellenben nem az alkohol-, hanem a szárazanyag-tartalom után adóznak. Az egyszerűség kedvéért: egy korsó 10 Balling-fokos sörnek (az olcsóbb kategória 8 Balling-fokos) 27 forint volt eddig a jövedéki adója, ezután 28,75 lesz. A borbarátok megint jól jártak: már korábban nullára mérsékelték a szőlőbor jövedéki adóját, helyette literenként 8 forintos marketing-hozzájárulást kellett fizetni – ennek mértékéhez pedig most nem nyúlt a parlament.

Az áremelkedés kicsit enyhébb lesz az áruk legnagyobb részénél. Az általános forgalmi adó ötszázalékos növekedése a végső ár szempontjából kicsit több, mint 4 százalékos emelést jelent. Nagyjából ennyivel drágulna minden, ha szabad piac nem lenne – de van, és ezért még nem lehet tudni, hogy a gyártók és a kereskedők miképpen reagálnak, mit nyelnek le a megnövekedett adóteherből, és mit hárítanak a fogyasztókra. Az árak emelését el is lehet rejteni: ahogy például a szeszes italok alkoholfoka észrevétlenül egyre csökken Magyarországon, miközben a kocsmában a feles ára nem változik; vagy ahogy egy doboz cigarettában régen húsz szál volt, ma viszont csak tizenkilenc.

A végére hagytunk néhány jó hírt, ami vigasztalhatja a minden káros mulatságtól megfosztott lakosságot. A kenyér, a tej és a tejtermékek áfája 18 százalékra mérséklődik – ami nem azt jelenti, hogy ezek az áruk olcsóbbak lesznek, hanem csak azt, hogy nem drágulnak a többivel együtt. A kenyér kategóriába egyébként minden kenyérszerű termék is belekerült, péksüteményektől a puffasztott gabonakészítményekig; hasonlóképpen nem csak a tej, de a joghurt, a kefir, sőt a sajtok ára sem fog emelkedni. A távhő esetében pedig talán némi fogyasztói árcsökkenéssel is járhat az áfacsökkentés.

Több pénz?
Igaz, bár hihetetlen: július 1-jétől tulajdonképpen mindenki, aki valódi, azaz bejelentett munkahellyel rendelkezik, több pénzt talál havonta a borítékjában vagy a számláján. A növekedés több elemből tevődik össze.

Először is a személyi jövedelemadó alsó sávhatára 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedik. Ez már önmagában némi pluszt jelent, ráadásul a jogszabály ezt 2009. január 1-jéig visszamenőleg érvényesíti, tehát már ma van némi többletbefizetésünk, amit majd jóváírnak nekünk. Az adókulcsok és az adójóváírás szabályai viszont nem módosulnak. Számolgattunk, és eredményül azt kaptuk, hogy egy átlagbért – azaz bruttó 200 ezer forintot – kereső munkavállaló fizetése ilyen feltételek mellett a korábbi nettó 122 215 forint helyett júliustól nettó 125 215 forint lesz, azaz havi háromezer forinttal jár jobban. Ezeken kívül a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma a korábbi 87 ezer forintról ötszáz forinttal, 87 500 forintra emelkedett.

Csökkennek a munkára rakódó terhek is. Minden vállalkozás számára 5 százalékponttal, 32-ről 27 százalékra csökken a munkáltatói járulék a minimálbér kétszereséig, és a vállalkozói járulék is csökkent 1,5 százalékponttal: júliustól a korábbi 4 helyett 2,5 százalékot kell befizetni, szintén a minimálbér kétszereséig. E két utóbbi változás, ha jobb fizetést nem is, de nagyobb foglalkoztatási kedvet eredményezhet.

A mérleg egyik tányérján van tehát a fogyasztási adók növekedése, a másikon pedig a jövedelemadó és a járulékok csökkenése. A szerkezet nyelve egyelőre még a megszorítást mutatja – remélhetőleg minél rövidebb ideig.

Kézi emelés
Nem mindennapi bravúrral próbálták megoldani az áfaváltozást a közlekedési vállalatok. Egerben például hamar kámforrá váltak a még 20 százalék áfával számoló buszjegyek. Az élelmes trafikosok viszont már június végén vidáman árusították a drágább, 170 forintos bilétákat. A kisvárosiak a kerekítés miatt több mint 6 százalékos drágulást viseltek el.

A BKV ugyancsak kisipari módszerekkel oldotta meg az átállást: a metrómegállókban hosszú sorok kígyóztak, hogy az utasok hozzájuthassanak a vadonatúj vonaljegyekhez. Főleg, mert a lejáratnál ellenőrök dörzsölték a kezüket. A Batthyány téren aztán az árus néni megunta a dolgot, és saját kezűleg, golyóstollal áthúzta a 290-es árat, s ráírta a 300 forintosat. Vettem néhány ilyen bilétát, s csak utólag döbbentem rá: ezt az átárazást magam is megejthettem volna a régi jegyeimen…

Nyugdíjszámtan
Július elseje óta másképp kell számolni a nyugdíjat és a nyugdíjkorhatárt egyaránt – érvénybe léptek ugyanis a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításai. Legrövidebb távon hat a változtatások között az, amely szerint a 13. havi nyugdíj második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják, helyette bevezetik a nyugdíjprémiumot. A prémium az ország gazdasági teljesítményével lesz szoros kapcsolatban: összege csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget – legfeljebb 80 ezer forintot –, ha a növekedés nem lesz kisebb 7,5 százaléknál. Nyugdíjprémiumot abban az esetben kezd fizetni a kormány, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot – ekkor az összege legfeljebb 20 ezer forint lehetne.

A szabály további fontos része, hogy az eredetileg idén január 1-jére tervezett nyugdíjkorrekciót a második, szeptember 1-jei dátumhoz képest is kitolja 2010. január elsejére. Ugyanakkor megváltoznak a nyugdíjindexálás – az évenkénti nyugdíjemelés – szabályai is: ha a GDP (bruttó hazai termék) növekedése 3 százalék alatt marad, a fogyasztói árak emelkedését követik a nyugdíjak, ellenben ha ennél nagyobb lesz a GDP-növekedés, a nyugdíjemelés valamivel többet hoz a konyhára, mint amennyit a pénz hígulása elvisz.

Emelkedik a nyugdíjkorhatár is, méghozzá évente hat hónappal. Ez először az 1952-ben születetteket érinti: az irányadó korhatár tekintetében így 2014-ben kezdődne az emelés, de az előrehozott nyugdíj miatt lesznek olyanok, akiket ez a változás már 2012-től érint. Nem utolsósorban pedig az előrehozott nyugdíjazás szabályai is változnak: azok az 1950-ben született férfiak és 1952-ben vagy 1953-ban született nők, akik betöltötték a 60., illetve 59. életévüket, s emellett rendelkeznek legalább 40 éves szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjat kaphatnak.

Ujjnyomat az új útlevélhez
Drágábban és bonyolultabban juthatunk új úti okmányunkhoz, ha a régi lejárt. A fotónk mellett ezután ujjnyomatot is kérnek az útlevelek készítésekor az okmányirodákban.

A jövőben ujjnyomat nélkül nem lehet útlevelet igényelni hazánkban, amire egy uniós előírás kötelez. Eszerint minden 12 év feletti gyermek, illetve felnőtt úti okmányában speciális csipkártya tárolja ezt az új információt.

A szakemberek mindenkit megnyugtatnak: a mutatóujjról vett nyomat nem kerülhet ki az okmányirodákból más adathordozóra vagy rendszerre. A levett mintát átmeneti tároló elemre helyezik, majd a csipkártyára, amit Budapesten készítenek el 21 napon belül. Az útlevéligénylők a csipkártyát nem látják majd, nem is érzékelik, mert azt észrevehetetlen technikával rögzítik a lapok között.

Ezután a gyermekeknek és a 70 év felettieknek ezer forinttal többet – 2500 forintot – kell fizetniük, a 18 és 70 év közöttieknek az 5 évig érvényes útlevél 7500, míg a tíz évre szóló 14 ezer forintba kerül. A korábbi jogszabály szerint négyéves kor alatt 2 év volt az útlevél érvényessége, a jogalkotók ezt most megemelték: a hatéves kor betöltéséig 3 esztendős érvényességi idővel igényelhetnek a szülők gyermeküknek úti okmányt. Újdonság, hogy 2009. június 28-ától a 14 éven aluli kiskorúak számára is igényelhető személyazonosító igazolvány, így ezután számukra sem feltétlenül szükséges európai utazásaikhoz kiváltani az útlevelet.

Nem árt tudni, hogy aki érvényes útlevéllel rendelkezik, annak fölösleges most újat készíttetnie, mert még a régivel is lehet külföldre utaznia.

Gyógyszert könnyebben
Július 1-jétől megváltoztak a gyógyszerfelírás szabályai is. A módosítás lényeges könnyítést jelent a betegeknek, hiszen ez számukra kevesebb utazással, várakozással jár – ők azok, akik először elmennek a háziorvoshoz, utána rossz esetben három-négy szakrendelést is megjárnak szakorvosi javaslatért, majd mindegyik után visszatérnek a háziorvoshoz a receptért; az „egészségesebb” betegek a módosításnak köszönhetően feleannyi időt fordítanak majd a gyógyszerek beszerzésére. Ugyanakkor a változás megkönnyíti a szakrendelők és az orvosok dolgát is, akiknek nemritkán fölösleges és hosszadalmas adminisztrációt kell elvégezniük csupán azért, hogy a gyógyszert fel lehessen írni a betegnek.

A változtatás lényege: a szakorvos javaslata alapján a korábbi 6 hónap helyett most a háziorvos már 12 hónapra írhat fel gyógyszert például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, az epilepszia, a Parkinson-kór, az Alzheimer-betegség és bizonyos szemészeti betegségek kezelésére.