Mérlegen a nyugdíj

Mintegy 122 ezer honfitársunk kapott levelet nemrég a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF). Arról értesítették az érintetteket, hogy az 52 évnél idősebb magán-nyugdíjpénztári tagok, illetve a pénztárak egykori – ma már nyugdíjas – tagjai 2009 végéig dönthetnek arról, hogy visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe vagy marad minden a régiben. A pénztártagoknak érdemes alaposan megfontolni a döntést, hiszen akár 5-10 százalékot, azaz évente majdnem egyhavi nyugdíjat is veszíthetnek azok, aki rosszul döntenek.
A nagy kérdés: kinek éri meg az átlépés?

− Az iskolai végzettség, a nemünk, hogy mely társadalmi csoportba tartozunk, mind-mind hatással van a kereseti görbénk alakulására, vagyis arra, hogy az évek múltával hogyan változik a jövedelmünk − magyarázza a Szabad Föld Online kérdésére Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magán¬nyugdíjpénztár elnöke. − A statisztikákra támaszkodva modellezhető az egyes társadalmi csoportok jövőbeni keresetének alakulása. Ezek alapján elemeztük, hogy mely rétegeknek éri meg az állami nyugdíj, és kiknek érdemes a magánnyugdíjpénztáruknál maradni. A Tárkival végzett közös kutatásunk szerint általánosságban elmondható, hogy az 1956-ban született, diplomás, szellemi foglalkozású férfiak jobban járnak, ha a pénztáraknál maradnak: náluk az eltérés magasabb, mint 5%-os. Az 1953 és 1955 között született szellemi foglalkozásúak esetében már nem ilyen egyértelmű a különbség: ők körülbelül azonos nyugdíjat kapnak az államtól és a pénztáraktól. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek és az 1952-ben születetteknek viszont várhatóan érdemes lesz visszatérni a társadalombiztosítási rendszerbe, hiszen nekik valószínűleg még nem gyűlt össze elég befizetésük a pénztárakban.

Persze a modell általánosít, mindig vannak kivételek: míg például a diplomás, szellemi foglalkozásúak bére az életkor előrehaladtával általában nő, egy tanári fizetés esetén nem ilyen egyértelmű a növekmény. Az Évgyűrűk Magán¬nyug¬díjpénztár honlapján található kalkulátorral – az egyéni jellemzők figyelembevételével – kiszámítható a várható járadék. Sőt, többféle életpálya is bejárható: érdemes megnézni, mekkora ellátásra számíthatunk, ha a nyugdíjkorhatár betöltéséig aktívan dolgozunk, és mekkorát kapunk akkor, ha valamilyen okból kifolyólag hosszabb időre kiesünk a munkából.

Komplikálja a helyzetet, hogy a PSZÁF honlapján is találunk kalkulátort, amely a döntést hivatott segíteni, ám az eredmények eltérhetnek az Évgyűrűk számításától. Ennek az az oka, hogy más modellt használ, más feltételezésekre épül a két számológép.

Fórizs Sándor úgy véli, a nagy többség – körülbelül az érintettek 75 százaléka – jobban jár, ha az állami gondoskodást választja. Körülbelül 20 százalék azok aránya, akiknél kérdéses, hogy a tb vagy a pénztár-e az előnyösebb. Ugyanakkor nem árt figyelembe venni: akik kilépnek a pénztárakból, elveszítik megtakarításaik örökölhetőségét – teszi hozzá a szakember.