Zsebre menő évkezdés

Olvassuk, hogy csökkennek a munkára rakódó terhek, s ez állásokat teremthet, őrizhet meg. A személyi jövedelemadó (szja) alsó kulcsa 17 százalékra, a felső pedig 32 százalékra apad. Mivel ötmillió forintra emelkedik az alsó adósáv, tízből kilenc polgárt ebbe sorolnak majd be. Derűlátó becslések szerint mindez annyit tesz, hogy egy átlagosan kereső magyar egy-másfél havi fizetéssel többet vihet haza. Búcsút mondhatunk azonban az szja-kedvezményeknek.
A vállalkozásoknak 5 százalékkal kevesebb járulékot kell fizetniük a munkavállalók után, s megszűnnek a kisadók és a tételes egészségügyi hozzájárulás. Ugyanakkor 30 százalékra „hízik” az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), és 19 százalékra nő a társasági adó kulcsa. A központi számítások szerint még így is 400 milliárd forint maradhat a honi vállalkozók zsebében.

Ugyanakkor halljuk azt is, hogy igen rázósnak ígérkezik 2010 első fél éve, mely megrostálhatja a vállalkozásokat, főleg a belföldre termelő cégeket. Ezt jósolja például a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. Alelnökük szerint a munkát terhelő adók ugyan csökkennek, de például a rehabilitációs járulék jelentős emelése ellensúlyozza a könnyítéseket. A kiskereskedők attól tartanak, hogy csak a karácsonyi, év végi bevásárlások jóvoltából úszták meg a csődhullámot, melynek szele 2009 első felében végigsöpört rajtuk. Akkor 40 százalékkal több céget számoltak fel, mint 2008 elején.

A szépkorúaknak legalább anyagi kiegyensúlyozottságot ígér a kormány. A nyugdíjak emelését a várható árváltozások szerint határozták meg, így az infláció mértékével, azaz 4,1 százalékkal hoz majd nagyobb összeget a postás havonta. A szociális tárca államtitkára szerint annak ellenére jobban élhetnek a szépkorúak, hogy megszűnt a 13. havi nyugdíj. Azzal érvel, hogy lesznek olyanok, akik a nyugdíjkorrekció révén az idei emelés dupláját kapják. Az a 320 ezer idős ember például, aki 1988 és 1990 közt vonult nyugdíjba, 2 százalékos, míg az 1992 és 1995 közt, valamint az 1997 és 1998 közt elvonult több mint félmillió korosodó 4 százalékos korrekcióra is számíthat.

Nemcsak a nyugdíjkorhatár változik, folyamatosan szigorodnak a korengedményes és az előrehozott nyugdíj felté¬te¬lei is. Utóbbihoz például a férfiaknak be kell tölteniük a 60 évet, és rendelkezniük kell 40 éves szolgálati idővel; a nőknél ez egy-egy évvel lehet kevesebb.
A nyugdíjindex változása már bonyolultabb számításokat követel, ennek lényege: a gazdasági növekedéstől függ, hogy a nyugdíjak milyen arányban követik az árak, illetve a bérek változását. Bevezetik a nyugdíjprémium intézményét is, ez annyit tesz, hogy a GDP, azaz a nemzeti össztermék növekedésének mértékében egy-, két-, háromheti prémiumot kapnának az idősek. Ha a gyarapodás meghaladná a 6,5 százalékot, akkor visszatérne a 13. havi nyugdíj.
Bár a válság elvonulásáért, a gazdaság felpörgéséért és így a „prémiumukért” csak szurkolni tudnak az idősek, azok biztosan jól járnak, akik matuzsálemi kort érnek meg. Akik olyan szerencsések, hogy idén betöltik a századik évüket, a szépkorúak jubileumi juttatásaként százezer forintot kapnak. A 95–99 év közöttieknek pedig 95 ezer forintot kézbesít a postás a januári emelt nyugdíj mellé. S mindehhez még oklevél is jár a helyi jegyzőtől.

Mi, többiek viszont, jócskán innen százon, még idén is megküzdhetünk a túlélésért...