Gyászos helyzet a temetőben

A belvíz sújtotta Alföld több településén nem tarthatnak koporsós temetést – ennek a meghökkentő hírnek jártunk utána. Ám közben arra a döbbenetes felismerésre jutottunk: a magas talajvíz ezt már az utóbbi esztendőkben is csupán az év három-négy hónapjában engedte meg…

Egyéb2011. 01. 21. péntek2011. 01. 21.

Kép: Mindszent, 2011. janu‡r 14. Belvizzel elšntštt temetÎ. Fot—: Ujv‡ri S‡ndor

Gyászos helyzet a temetőben
Mindszent, 2011. janu‡r 14. Belvizzel elšntštt temetÎ. Fot—: Ujv‡ri S‡ndor

Higgye el, a helyzet már sokat javult – mutat körbe a mindszenti temetőben a gondnok. Éppen zajlik egy temetés, az elhunytat hamvasztva helyezik örök nyugalomra. A gyászolók igyekeznek a kövezett úton maradni, a sírok között áll a víz, a földes ösvényeken marasztal a sár.

A temetőgondnok különböző műanyag csövekkel zsonglőrködik, szivattyúzza a vizet. Csak a szertartás idejére, kegyeletből állította le a villanymotort.

– Pár napja még a ravatalozóban is bokáig ért a víz – mondja a férfi, aki hosszú évek óta dolgozik a temetkezési iparban. – Azt mondják, hogy a Tisza vízállásán múlik a dolog, de szerintem inkább azon, hogy mennyi esik.

Nem könnyen találtunk el Mindszentre. Azt tudtuk, hogy ha a talajtól számított két méternél magasabban áll a talajvíz, akkor nem lehet koporsós temetést tartani, de azt nem, hogy ezt ki ellenőrzi vagy tartja nyilván. Indításnak mindjárt az ÁNTSZ-t, illetve a közigazgatási átszervezések miatt most már Népegészségügyi Intézetet kerestük – mint utóbb kiderült, tévesen. Nagyon kedvesen elmagyarázták nekünk, hogy a hatóságnak tulajdonképpen nincs ebben a kérdésben szerepe. A temetkezési vállalkozó dolga, hogy a talajvízszintet ellenőrizze, mivel az, hogy vízbe nem temetünk, nem közegészségügyi kérdés, hanem kegyeleti.

– Ha a testek temetése bármiféle közegészségügyi veszéllyel járna, akkor mi van azokkal a holttestekkel, akiket a magas vízállás előtt temettek el, és jelenleg is vízben áznak? – kérdez vissza a népegészségügyi hivatal egyik munkatársa.

Napjainkban az a jellemző, hogy a társadalmilag elfogadott temetési mód egyre kevesebb esetben lehetséges, vagy ha szabad, akkor nagyon komoly anyagi áldozattal jár. Adódik a kérdés: hogyan változnak a temetkezési szokások olyan időkben, amikor az év 365 napjából csak százon lehet koporsóba temetni?

– Való igaz, 2010-ben az általunk használt, de mélyebb fekvésű temetőkben mindössze három-négy hónapban tudtunk a földbe temetni – mondta el Boros Árpád, a Csongrád Megyei Kegyeleti Kft. ügyvezető igazgatója. A cég a megyében harminc helyen nyújt temetkezési szolgáltatást, és három temetőt üzemeltet is. – Még ha csökken is a csapadék mennyisége, akkor sem lehetséges májusnál hamarabb a hagyományos, földbe történő koporsós temetés.

Ezek is érdekelhetnek