Pusztító járványok kora köszönt ránk

Június közepén még hétszázan voltak életveszélyes, illetve válságos állapotban az északnémet kórházakban súlyos vérszegénység és veseelégtelenség miatt. Több mint százan veseátültetésre vagy dialíziskezelésre szorulnak majd. Mint a napokban kiderült, a rendkívül fertőző kólibaktériumot egy alsó-szászországi biokertészetből származó csírában mutatták ki.

A mintegy négyezer fertőzést okozó, EHEC baktérium okozta járvány valódi tanulsága azonban az – vélik sokan –, hogy rámutatott a német járványügy gyenge pontjaira. A német hatóságok lassan és körülményesen reagáltak, és például az is 5-7 napig tartott, míg a tartományi kórházak újabb betegekről szóló jelentései eljutottak a központba, a Robert Koch Országos Járványügyi Intézethez, derült ki. Az egészségügyi világszervezet, a WHO arra figyelmeztet, hogy hasonló járványokra fel kell készülni.

– Vajon hazánkban hogyan reagálnának egy hasonló járványra? – többek közt erről érdeklődtünk az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztályának főorvosától, dr. Krisztalovics Katalintól.
– Nálunk ugyan nem fordult elő a németországihoz hasonló hasmenéses megbetegedés, ám megerősítették a járványügyi és laboratóriumi felügyeletet, hogy az esetleges fertőzéseket korán felderíthessék. A laboratóriumi diagnosztika az Országos Epidemiológiai Központban adott, egy esetleges országos járvány esetén pedig a „fontvonalban” levő mikrobiológiai laboratóriumok is felkészíthetők arra, hogy az első vizsgálatokat elvégezzék.

A főorvos szerint nem várható, hogy a nyári idegenforgalmi szezonban hazánkba is begyűrűzik e hasmenéses betegség, ugyanis a járvány terjesztőjét addig remélhetőleg azonosítják és kivonják a forgalomból, illetve elfogy a fertőzött élelmiszer. Arra sincs szükség, hogy valaki emiatt elhalassza a németországi útját. Az viszont fontos, hogy az utazó elővigyázatosságból betartsa a német egészségügyi hatóságok ajánlásait, azaz ne fogyasszon ott nyers zöldséget, csírákat.

Az EU járványügyi központjának felhívására hazánkban is megerősítették a hasmenéses betegségek bejelentési kötelezettségét, s erre felhívták az orvosok figyelmét. Különösen ügyelnek azokra a páciensekre, akik a kór 4-8 napos lappangási idejében Németországban jártak.

Biztonságos a hazai járványügyi rendszer, ezt mutatja, hogy nálunk 80 fertőző betegséget kell kötelezően jelenteni, míg más uniós országokban átlagosan 45-félét. Hazánkban világhálós adatbázisban gyűjtik a fertőző kórokra vonatkozó adatokat, ilyen sincs minden európai országban. A ritka betegségeket az Országos Epidemiológiai Központban diagnosztizálják. Az orvosok egyelőre még nálunk is papíron jelentik a fertőző kórok előfordulását a központnak, jövőre azonban kiépítik az új rendszert, s akkor már elektronikus kapcsolat köti össze a doktorokat a népegészségügyi rendszerrel. Ha a szokásosnál több beteggel találkoznak, a halmozódó esetekről telefonon is jelentést tesznek a doktorok. Minderre azért van szükség, mert ahogyan a német példából is látszik, járványos időszakban létfontosságú a gyorsaság.

Mitől veszélyes az EHEC? Rendszerint melegvérű állatok és az ember tápcsatornájának alsó szakaszában él az Escherichia coli (E. coli, kólibaktérium vagy kólibacilus). A tápcsatornában a vastagbél felületéhez tapad. Az E. coli általában a születés utáni első negyven órában megtelepszik az újszülött tápcsatornájában. Az emberi test egyik legfontosabb szimbionta organizmusa. Mikrobiológiai kutatásokban sokat használják, mert könnyen és jól tenyészthető. A legtöbb típusa ártalmatlan, de vannak olyanok is, mint például a O157:H7, mely ételmérgezést okozhat az emberben. A veszélytelen törzsek az emésztőrendszer normális flórájához tartoznak, K2-vitamint termelnek.

A közelmúlt hasmenéses betegségeit a közönséges bélbaktérium olyan törzse (EHEC, képünkön) okozza, amely többféle kórokozó tulajdonságát „szedte össze”, s így képes a bélfal védelmi rendszerét kijátszani, s toxikus anyagokkal elárasztani a beteg keringését. A betegek egy részében súlyos, életveszélyes szövődményt, akut veseelégtelenséget és vérszegénységet okoz – áll a Semmelweis Egyetem tájékoztatójában.

Az EHEC baktérium 1977 óta ismert, s a nyolcvanas években már okozott járványt egy kellően nem átsütött marhahús révén. Az antibiotikum-kezelés nemhogy nem használ e baktérium ellen, de azért sem ajánlják, mert fokozza a szövődményeket. A mostani járványt egy olyan újfajta kórokozó okozza, mely főleg a felnőtteket támadja.