Három milliárd élet a tét

Amerikai kutatók 90 százalékos bizonyossággal állítják, hogy 2100-ra 3 milliárd ember halhat éhen, vagy kényszerül kedvezőbb klimatikus körülményű területekre vándorolni. – ismerteti a New Scientist a legújabb jövőre vonatkozó becslést. David Batisti, a University of Washington klimatológusa 23 klímamodellt összehasonlítva állapította meg a globális felmelegedés következtében bekövetkező hőmérsékleti változásokat.

A kutatócsoport különösképp a gabonák növekedési fázisában bekövetkezhető hőmérsékleti adatokra készítettek számításokat. Batisti eredményei azt mutatják, hogy a trópusi és szubtrópusi terülteken már az átlaghőmérsékletek jóval magasabbak lesznek, mint az elmúlt évszázad legmelegebb napjai. Ezeken a területen mintegy 3 milliárd ember mindennapi élelmét és megélhetését biztosítja a gabona, amely vélhetően már nem fog megteremni 100 év múlva.

Valószínűsíthető, hogy ezekről a területekről megindul a migráció, és más országokba települnek az itt élők. – nyilatkozta Rosamund Naylor, a Stanford University kutatója. Amennyiben az egész világon egyszerre jelentkezne az gabonahiány, akkor a globális élelmiszerpiac sem tud segíteni a bajbajutottakon. – tette hozzá.

A hőségtől azonban Európa is szenvedni fog, emlékezhetünk, hogy 2003-ban 52 ezren haltak meg a kontinensen végigsöprő hőhullám következtében. Bár ez a szám is elborzasztó, a kutatók szerint 2080-ra minden évben ennyi áldozattal kell számolni. A hőség akkor a termést sem kímélte, Olaszországban a kukoricatermés 36 százaléka elpusztult, míg Franciaországban a betakarított gyümölcs mennyisége 25 százalékkal kevesebb volt a korábbi évekhez képest.

S hogy milyen módon kerülhető el az éhínség?A legtöbb agrárszakember a genetikailag módosított vagy hőségtűrővé nemesített gabonákban látja a lehetséges megoldást. Az új variánsok kifejlesztése és tesztelése azonban még évtizedekig eltarthat, s a termesztőkhöz sem lesz könnyű kellő mennyiségben eljuttatni a új fajták magjait.