Mit tervez az unió?

Nemzetközi széndioxid-piacot, kibocsátáson és fizetőképességen alapuló finanszírozást, alacsony kibocsátású beruházások támogatását, a fejlett országoktól több erőfeszítést szeretnének – ismertette az Európai Bizottság javaslatait Sztavrosz Dimasz, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa. A javaslat márciusban válhat a decemberben rendezendő, Koppenhágában képviselt hivatalos álláspont részévé, ha a tagországok állam- és kormányfői áldásukat adják rá.

Világszinten évente 175 milliárd euró, azaz 49 ezer milliárd forint lehet a többletberuházások értéke, ha 2020-ra csökkenteni szeretnénk a kibocsátást, ám ez még mindig kevesebbe kerül, mint amilyen árat az éghajlatváltozásért fizethetünk – mondta Dimasz. A környezetvédelmi biztos úgy véli, a világméretű gazdasági válság lehetőséget ad az alacsony széndioxid-kibocsátású beruházások támogatására, amik elősegíthetik a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. A hatások kezeléséhez természetesen komoly magán- és közberuházásokra is szükség lesz – tette hozzá.

Ahhoz, hogy a felmelegedés 2 Celsius-fok alatt maradjon, szükséges, hogy a széndioxid-kibocsátás 2020-ra elérje a tetőpontját, 2050-re pedig az 1990-es szint felére csökkenjen. E cél eléréséhez az EU szerint különböző mértékben kell hozzájárulnia a fejlett és a fejlődő országnak. A gazdagabb, fejlett országok a javaslat szerint 2020-ig az 1990-es szinthez képest 30 százalékkal lennének kötelesek csökkenteni együttes kibocsátásukat. A szegényebb, fejlődő országok elé először kisebb célt állítanának: az előre jelzetthez képest 15-30 százalékkal csökkentsék a kibocsátás növekedését. Ezen országok egyik legfontosabb feladata, hogy hagyjanak fel a trópusi erdők irtásával – szögezte le Dimasz. A fejlődő országoknak a cél eléréséhez a gazdag országok és nemzetközi intézmények segítségére is szüksége lesz.

Több környezetvédelmi szervezet, így a Greenpeace, a WWF és a Föld Barátai is üdvözölték a javaslatot, ugyanakkor úgy gondolják, annak drasztikusabb csökkentést kellene hirdetnie, s szilárdabban elköteleznie magát a fejlődő országok anyagi támogatása mellett. – Most már csak a tagállamok környezetvédelmi és pénzügyi minisztereiben bízhatunk, hogy a javaslat visszanyerhesse eredeti és tényleges tartalmát, ami a klímaváltozás okozta komoly gazdasági és társadalmi katasztrófák megelőzésére szolgált – mondta el Joris de Blanken, a Greenpeace munkatársa.