Szemeteljünk okosan! (2.)

2. rész: Ne dobjuk ki, ha nem muszáj!

A boltból hazaérve már kezdhetjük is a többrétegnyi csomagolóanyag lehámozását a vásárolt termékekről, celofán, nejlonzacskó, papírdoboz megy a kukába, mire végre előbukkan a csomagolás alól az, amit venni akartunk. Ismerős a helyzet? A legtöbb ilyen „külső” csomagolóanyag valóban hasznosíthatatlan, de a vajasdobozoktól a használt tárgyakig sok minden akad, amit magunk is felhasználhatunk még néhányszor, mielőtt végleg megszabadulnánk tőlük.

Ha kiürül, töltsük meg! - Tárolókból a legtöbb háztartásban sosincs elég, sűrűn kapkodunk éppen üres tál, dobozka után. A kiürült vajas- és tejfölösdobozok ilyenkor remek szolgálatot tehetnek. Kisebb adag ételeket fagyaszthatunk bennük, jók apró növények palántázására, télen vízzel töltve és a radiátorra helyezve remek párologtató válik belőlük. Ha zavar a műanyag külső, egyszerűen vonjuk be őket karácsonyról maradt szebb csomagolópapírral. A bonbonos dobozok műanyag belsőjét nyáron jégkockagyártásra használhatjuk, de akkor is jó szolgálatot tesznek, ha kisebb adagokban fagyasztanánk le például fűszereket – így egyszerre csak egy-egy kockányi petrezselymet, kaprot kell kiolvasztanunk. A kiürült konzervdobozokba az asztalon gyűlő apróságokat dobálhatjuk, aprópénz-tárolásra kiváló a lapos, fém kézkrémes dobozka. Lehetőségek igazi tárháza a cipősdoboz: apróságok tárolására éppúgy alkalmas, mint – régi textilekkel bevonva – kis tárolóalkalmatosságként.

Ha elkopik, használjuk másra! - Ha sokat használt tárgyaink végül elkopnak, még mindig nem muszáj kidobnunk őket. Nem rendeltetésszerűen használható például a fakanál: felöltöztetve, szemet-szájat rajzolva rá, bábként még egy ideig eljátszanak vele a gyerekek. Lecserélt fogkefénkkel vékony rácsokat, a bútorok nehezen hozzáférhető zugait tisztogathatjuk. A befőttesüvegbe nyáron új lekvárt tölthetünk, de néhány szép kavicsot ráragasztva, esetleg üvegfestékkel díszítve mécsestartónak is használható. Karcsú nyakú üvegeink vázaként is megállják a helyüket, a leselejtezett paplanokból – felhalmozva és egy takaróval leterítve őket – olvasózugot alakíthatunk ki a szobasarokban.

Ha már nem kell, ajándékozzuk el! - Régi bútoraink is megtalálhatják a helyüket – bizonyára sokan vannak, akik örülnének nekik. Mielőtt kidobjuk a lecserélt foteleket, ágyakat, asztalokat, próbáljuk meg elajándékozni őket – ma már internetes fórumok is működnek ilyen célokra. Hasonló a helyzet a gyerekek kinőtt biciklijével, de akár a ruhákkal is: ha mi már nem használjuk őket, és babaruhát, párnát, neszesszert, tolltartót sem varrunk belőlük, porrongynak sem szabjuk fel őket, még mindig ott a lehetőség, hogy kidobás helyett felajánljuk őket egy segélyszervezetnek. Végső esetben a helyi paphoz, lelkész is fordulhatunk: munkájukból adódóan ők általában tudják, ki vehetné még hasznát feleslegessé vált, de még jó állapotban lévő ruháinknak.

(Cikksorozatunk harmadik, befejező részét hétfőn olvashatják.)