Vállaljuk-e a felelősséget?

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Felelősségünk a teremtett világért című körlevelének kapcsán tartott ülésen Pálinkás József kiemelte: a mindennapi tudás részévé kell váljon a környezetért érzett felelősség, amit az MTA-nak is közvetítenie kell a társadalom felé. Ma már elsősorban azonban nem tudományos, hanem a mindennapi élet kérdése, hogy ki miként áll a környezetvédelem kérdéséhez - tette hozzá.

A teremtett világ egyensúlya, illetve az ember és környezete közötti egység megbomlott, amit többek között az emberi tudás idézett elő. Ennek a tudásnak ugyanakkor kötelessége, hogy a felbomló egyensúlyt helyreállítsa, mert "a Földet kölcsönkaptuk elődeinktől és erkölcsi kötelességünk, hogy az utánunk jövőknek továbbadjuk" - hangoztatta.

Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa elnökének nevében Schmuck Erzsébet beszédében kitért arra, hogy a nemzeti fenntarható fejlődés stratégiájának kidolgozása során megállapították: a környezeti minőséget és a társadalmi igazságosságot fontosabbnak kell tekinteni, mint a puszta profittermelést. A szervezet - egyetértve az egyházakkal - arra a következtetésre jutott, hogy a természet tisztelete, a szeretet és az igazságosság elve háttérbe szorult - folytatta. A szervezet megállapította: új erkölcsiségre és új szemléletmódra is szükség van ahhoz, hogy a környezetkárosító folyamatokat megállítsák, mert "nem a gazdasági versenyszellem fejlődése a cél, hanem a társadalmi együttműködés és a szolidaritás". Ezeknek a megállapításoknak és további állásfoglalásoknak a kidolgozásában részt vett az MKPK két delegáltja is - mutatott rá.

Az egyebek mellett szakszervezetek, civil szervezetek küldötteiből és egyháziakból álló társaság állásfoglalást terjesztett a parlament elé. Ez egy éghajlattal foglalkozó kerettörvény kidolgozását sürgeti. Javasolták, hogy a honatyák törvényi szinten is foglalják össze a magyarországi célokat. Egyik legfontosabb teendőnek azt tartja a dokumentum, hogy korlátozzák a nem megújuló energiahordozók felhasználását.

Erdő Péter, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke megjegyezte: a hit és erkölcs, valamint a természettudományok párbeszédére van szükség a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése és a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében. Az embereknek azonban egyre nehezebb állást foglalni ebben a témában, mert egyre bonyolultabbak ezek a problémák, s a természetről, valamint a gazdaságról egyre több információ lát napvilágot, amit az emberek nehezen tudnak kezelni - közölte. A bíboros utalt arra, hogy az MTA a jövőben a közbizalom helyreállítója és hordozója lehet, amihez hozzájárulhat a környezetvédelemben végzett munkája is. Mint mondta, a kelet-európai régió a közbizalommal, a nyugati térség a tekintéllyel "nem tud sokat kezdeni". Ezeknek az elveknek a helyreállításában az egyháznak erkölcsi mondanivalója van - hangsúlyozta.

Harsányi Pál Ottó erkölcsteológus szerzetes előadásában arról beszélt, hogy az emberiség folyamatosan életszínvonalat akar emelni, ám ez hozzájárul a környezetszennyezéshez és a Föld biológiai egyensúlyának felborulásához. Az embernek azonban hálát és tiszteletet kell éreznie Isten iránt a teremtés miatt, ennek következtében pedig új életstílus kialakítását kell felvállalni. Ennek keretében az igazságosság, a szeretet és a rászorultság szempontjai szerint kell felosztani az anyagi javakat - jelentette ki.