Ahogy Kína fütyül, úgy táncolunk

Ezen a héten kezdi meg a tárgyalásokat az Európai Bizottság arról, hogy a tagállamoktól begyűjtött anyagi hozzájárulásból hogyan támogassák a CCS technológia kínai meghonosítását - írta meg a Reuters. A technológia lényege röviden, hogy a kibocsátott szén-dioxidot a levegő helyett a földbe temetik. Ez olyan, egyelőre nem tesztelt eljárás, mely számos környezetvédő szerint kiszámíthatatlan kockázatokkal jár és könnyen természeti vagy klímakatasztrófákhoz vezethet. Az Európai Unió mégis úgy gondolja, ily módon kell támogatnia a fejlődő országokat a klímaváltozás elleni harcban.

A Kínával kapcsolatos problémák néhány hete kezdődtek, amikor a decemberi klímatanácskozás egyik fő oszlopának tartott, s nem mellesleg az egyik legnagyobb ücegházgáz-kibocsátó ázsiai nagyhatalom előtárgyalásra ült össze az Egyesült Államokkal. A találkozó után Qin Gang kínai külügyi szóvivő váratlanul azzal a bejelentéssel állt elő: Kína fejlődő ország, elsődleges céljuk a gazdaság fejlesztése a szegénység visszaszorítása, így természetes, hogy egyelőre nő a kibocsátásuk. Mint mondta, Kína semmiféle kötelező érvényű megszorítást nem tud elfogadni a kibocsátással kapcsolatban. Ezzel az ország sajátos módon tett pontot annak a nemzetközi várakozásnak a végére, ami a decemberi, általános álláspont szerint sorsdöntő klímakonferenciát előzte meg. Az Egyesült Államok és az Európai Unió országai ugyanis, más államokkal egyetértésben, azt remélték, hogy Kína hozzájuk hasonló kibocsátáscsökkentést vállal majd az éghajlat védelme érdekében. Az Egyesült Államok Kínában tárgyaló klímakövete, Todd Stern ugyanakkor meglepően alázatosan reagált az ázsiai bejelentésre: egy interjúban úgy nyilatkozott, egyelőre nem várják Kínától a kibocsátáscsökkentést, csak azt kérik, hogy a gazdasági fejlesztések során az alacsony kibocsátású technológiákat helyezzék előtérbe. Stern szavaiból egyértelműen kiderült, hogy Gang nyomán hirtelen ő is esendő, fejlődő országként tekint Kínára: "természetesen nem kell ugyanolyan intézkedéseket meghozniuk, mint a fejlett országoknak" - nyilatkozta.

Tény, hogy Kína egyes területein rendkívül nagy a szegénység, és épp ezeket a körzeteket érintik leginkább a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek: szárazságok és viharos áradások váltják egymást, tönkretéve a termőterületet, ivóvízhiányt és kilakoltatást hozva magukkal. Emellett az is dicséretes, hogy Zhang Xiaoquiang, a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság alelnökének bejelentése szerint 2020-ra akár 20 százalékra is nőhet a megújuló energiák használatának aránya. Ahogy azonban a brit Telegraph által megkérdezett klíma- és energiaügyi jogszakértő, a Shanghajban tevékenykedő Charles McElwee elmondta, Kína viszonylag gyakran jelent be ilyesmit, de az olykor 40 százalékot is jósló becslések mellett a valódi célok nem változtak a 2007-ben kiadott megújulóenergia-fejlesztési terv óta.

Az önmagát néhány hete fejlődő országnak nyilvánító Kína ráadásul nem csak a széndioxid-kibocsátással kapcsolatos felelősség kérdését oldotta meg egy huszárvágással - mint fejlődő országnak, ezentúl klímavédelmi támogatás is jár neki a nyugati világ fejlett országaitól. Ennek első lépése a CSS technológia importálása lehet, mely hiába veszélyes, mégis kézenfekvő módja a levegőbe távozó üvegházgáz-mennyiség csökkentésének. Kínában a Reuters szerint annyi széntüzelésű erőmű épül évente, amennyi Nagy-Britannia teljes termelő-kapacitásának felel meg - ennek 2050-re fele kerülhetne a föld alá. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos tervezete tőketámogatást és technológiaexportot emleget, és Kína után Indiát, Dél-Afrikát is bevonnák a támogatási rendszerbe. A pénz az uniós tagállamokból pedig szép lassan a fő szövetségesből hirtelen esendő fejlődő országgá avanzsált Kínába vándorol.