Le a gazdasági növekedéssel!

HPI-nek, azaz körülbelül "Boldog Bolygó Index"-nek nevezik az új mértékegységet, és az új rangsort Costa Rica vezeti. Boldogság, egészség, és a rendelkezésre álló természeti források ésszerű kihasználása - ezzel a három mutatóval határozták meg az országok pontszámát. A NEF, vagyis az Új Gazdaság Alapítvány szerint a gazdasági fejlődés helyett aszerint kellene rangsorolnunk az országokat, hogy a rendelkezésre álló források ésszerű használatával, a bolygó kizsákmányolása nélkül mennyire képesek boldog és hosszú életet biztosítani lakóiknak.

A kutatók az országok ökológiai lábnyomát, a lakók elégedettségét saját életükkel és a születéskor várható élettartamot vették figyelembe, amikor kiszámolták az egyes országok HPI-pontszámát. Nem azt akarták megmutatni, hogy melyik országban lenne jó élni, hanem egy teljesen új mintát adnak a fejlettség értelmezéséhez. A GDP-t, vagyis a bruttó hazai terméket ma gyakran az életszínvonal mérőszámának is tekintik, a NEF szerint azonban itt az ideje, hogy a termelés növelése helyett új célt állítsunk az országok elé, hisz az adatokból egyértelműen kiderül: a gazdagság nem egyenlő az elégedettséggel, s a nagy árbevétel homlokegyenest ellenkezik a fenntarthatósággal.

Az ő listájukat Közép-Amerika vezeti, azon belül is Costa Rica viszi el a pálmát. A 4,3 milliós lakosságú ország ökológiai lábnyoma 8 százalékkal meghaladja ugyan a fenntartható szintet, ám a források ilyen mértékű kihasználása még így is töredéke annak, amit a mindenki számára példaképül állított nyugati hatalmaktól láthatunk. Az elégedettség-index ugyanakkor Costa Ricán a legmagasabb, a születéskor várható élettartam a második legmagasabb a kontinensen. A NEF tanulmánya felsorol néhányat azokból az okokból, amik miatt a közép-amerikai ország ilyen magas értékeket ért el: 99 százalékos például a megújulóenergia-felhasználás aránya. Bevezettek egy széndioxid-adót is, aminek bevételeit az őslakosoknak adják, hogy a környező erdőket védjék belőle, a katonaság 1949-es megszüntetésével nyert összegeket pedig közösségi programokra fordítják. Az országban kétszer annyi az erdő, mint húsz éve, és 2021-re tűzték ki célul a széndioxid-semlegességet. Az élet persze itt sem habostorta: hatalmas gazdasági különbségek jellemzik a trópusi országot.

Ami Európát illeti, hasonlóan meglepő eredmények születtek. Az egy főre jutó GDP Luxemburgban a legmagasabb - abban az államban, ami a legrosszabbak közt teljesített a HPI európai rangsorán: egyedül Észtország múlta alul. A legmagasabb HPI-pontszámot Európában a GDP-lista végén kullogó Moldova kapta. Magyarország az alsó-középmezőnyben helyezkedik el, a térségben Csehország, Macedónia és Ukrajna kivételével mindenki megelőzi. Az adatokat böngészve kiderül: mind születéskor várható élettartamunk, mind elégedettségünk elmarad a legtöbb környező országétól, ökológiai lábnyomunk viszont legtöbbükénél nagyobb.

Mi tehát a teendő? - tehetjük fel a kérdést, a válasz pedig rettentően egyszerű: mindenki javára úgy használni a forrásainkat, hogy azok a lehető legtovább kitartsanak. Ha minden ország így tenne, nem gazdag, hanem szép világot építhetnénk. Olyat, amiben jó volna élni.