Szombati sportműsor: újabb francia–magyar kézimeccs, NB I, topligák
nemzetisport.hu
Számoljunk le a gazdasági növekedés mítoszával. Képzeljünk el egy világot, ahol a fejlődés mutatója nem a GDP. Ahol az országokat aszerint rangsorolják, hogy a rendelkezésükre álló forrásokból mennyire tudnak boldogan és egészségesen élni. Ne gazdag, hanem szép világot építsünk.
HPI-nek, azaz körülbelül "Boldog Bolygó Index"-nek nevezik az új mértékegységet, és az új rangsort Costa Rica vezeti. Boldogság, egészség, és a rendelkezésre álló természeti források ésszerű kihasználása - ezzel a három mutatóval határozták meg az országok pontszámát. A NEF, vagyis az Új Gazdaság Alapítvány szerint a gazdasági fejlődés helyett aszerint kellene rangsorolnunk az országokat, hogy a rendelkezésre álló források ésszerű használatával, a bolygó kizsákmányolása nélkül mennyire képesek boldog és hosszú életet biztosítani lakóiknak.
A kutatók az országok ökológiai lábnyomát, a lakók elégedettségét saját életükkel és a születéskor várható élettartamot vették figyelembe, amikor kiszámolták az egyes országok HPI-pontszámát. Nem azt akarták megmutatni, hogy melyik országban lenne jó élni, hanem egy teljesen új mintát adnak a fejlettség értelmezéséhez. A GDP-t, vagyis a bruttó hazai terméket ma gyakran az életszínvonal mérőszámának is tekintik, a NEF szerint azonban itt az ideje, hogy a termelés növelése helyett új célt állítsunk az országok elé, hisz az adatokból egyértelműen kiderül: a gazdagság nem egyenlő az elégedettséggel, s a nagy árbevétel homlokegyenest ellenkezik a fenntarthatósággal.
Az ő listájukat Közép-Amerika vezeti, azon belül is Costa Rica viszi el a pálmát. A 4,3 milliós lakosságú ország ökológiai lábnyoma 8 százalékkal meghaladja ugyan a fenntartható szintet, ám a források ilyen mértékű kihasználása még így is töredéke annak, amit a mindenki számára példaképül állított nyugati hatalmaktól láthatunk. Az elégedettség-index ugyanakkor Costa Ricán a legmagasabb, a születéskor várható élettartam a második legmagasabb a kontinensen. A NEF tanulmánya felsorol néhányat azokból az okokból, amik miatt a közép-amerikai ország ilyen magas értékeket ért el: 99 százalékos például a megújulóenergia-felhasználás aránya. Bevezettek egy széndioxid-adót is, aminek bevételeit az őslakosoknak adják, hogy a környező erdőket védjék belőle, a katonaság 1949-es megszüntetésével nyert összegeket pedig közösségi programokra fordítják. Az országban kétszer annyi az erdő, mint húsz éve, és 2021-re tűzték ki célul a széndioxid-semlegességet. Az élet persze itt sem habostorta: hatalmas gazdasági különbségek jellemzik a trópusi országot.
Ami Európát illeti, hasonlóan meglepő eredmények születtek. Az egy főre jutó GDP Luxemburgban a legmagasabb - abban az államban, ami a legrosszabbak közt teljesített a HPI európai rangsorán: egyedül Észtország múlta alul. A legmagasabb HPI-pontszámot Európában a GDP-lista végén kullogó Moldova kapta. Magyarország az alsó-középmezőnyben helyezkedik el, a térségben Csehország, Macedónia és Ukrajna kivételével mindenki megelőzi. Az adatokat böngészve kiderül: mind születéskor várható élettartamunk, mind elégedettségünk elmarad a legtöbb környező országétól, ökológiai lábnyomunk viszont legtöbbükénél nagyobb.
Mi tehát a teendő? - tehetjük fel a kérdést, a válasz pedig rettentően egyszerű: mindenki javára úgy használni a forrásainkat, hogy azok a lehető legtovább kitartsanak. Ha minden ország így tenne, nem gazdag, hanem szép világot építhetnénk. Olyat, amiben jó volna élni.
nemzetisport.hu
metropol.hu
life.hu
vg.hu
haon.hu
koponyeg.hu
nemzetisport.hu
magyarnemzet.hu
magyarnemzet.hu
nemzetisport.hu
nemzetisport.hu
origo.hu