Tisztán szeretne látni? Segítünk!

Sorsdöntő találkozóra készül a világ: a hírekben szereplő klímaügyi tárgyalások mind a decemberi koppenhágai óriás-klímakonferenciát készítik elő. A kapcsolódó hírekben röpködnek az évszámok, a százalékok, célkitűzések és érdekütközések, s aki meg szeretné érteni, hogy miről folyik a vita a világban, csak kapkodja a fejét. Áttekintésükkel nekik szeretnénk segíteni.

EgyensúlyIlijin Kinga2009. 07. 16. csütörtök2009. 07. 16.
Tisztán szeretne látni? Segítünk!

Mi ez az egész a széndioxid-kibocsátás állandó emlegetésével?

Az éppen nagyban zajló klímaváltozásért elsősorban az úgynevezett üvegházgázok a felelősek. Ezek a gázok szükségesek ahhoz, hogy a Földön élet lehessen, hiszen a Földről távozó hő egy részét a légkörben tartják, így biztosítva a megfelelő hőmérsékletet. Ha azonban túl sok van belőlük, a légkör túlzottan felmelegszik. A klímaváltozást az okozza, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiségű üvegházgáz gyűlt fel a levegőben, és mennyiségük folyamatosan, ezekben a percekben is nő. Nem véletlen, hogy közülük a szén-dioxidot emlegetjük a leggyakrabban, hiszen ennek a koncentrációja a legnagyobb. Szén-dioxid (CO2) keletkezik ugyanis minden széntartalmú anyag elégésekor. A legtöbb a gyárkéményekből és az autókból távozik a levegőbe, de például a hagyományosan fűtött otthonok is felelősek. Ahhoz, hogy lelassítsuk a folyamatot, a kibocsátás drasztikus csökkentésére lenne szükség.

Mit jelent a 2 Celsius-fokos határ?

A tudósok régóta vizsgálják, hogy a légkör átlaghőmérséklete mennyivel emelkedhet meg ahhoz, hogy még viszonylag élhető maradjon a Föld. Az általánosan elfogadott nézet, hogy az 1900-as évhez, illetve az iparosodás előtti hőmérséklethez viszonyítva legfeljebb 2 Celsius-fokos növekedés az elfogadható. Ha ennél tovább melegszik a Föld, akkor bekövetkezik az, amit klímakatasztrófa néven emlegetnek, s az elsivatagodás, monszunszerű esők, emelkedő tengerszint, eltűnő édesvizek, új betegségek miatt az élet a bolygón finoman szólva is nehézkessé válik. Természetesen már a " Celsius-fokos emelkedés sem hatástalan, sőt, a leginkább érintett országokban a változások már most észrevehetők, pedig a számláló még csak átlagosan 0,7 Celsius-fokos emelkedésnél tart.

Koppenhágában ez ellen készülnek tenni valamit?

2009 decemberében rendezik meg Koppenhágában a Cop15 nevű konferenciát, ahol a cél a 2005-ben életbe lépett Kiotói egyezmény utódjának létrehozása. A világ országai arról tanácskoznak majd, hogy pontosan mit is szeretnének tenni a klímaváltozás megfékezésére, hogy képzelik el az ellene való harcot és a hatások csökkentését. Ideális esetben döntenek majd többek közt arról, hogy melyik országnak mennyire kell visszafognia széndioxid-kibocsátását, és arról is, hogy ezt hogyan érhetik el. A gazdasági válság és a fejlődő országok pénzügyi kilátástalansága azonban megnehezítik a megegyezést.

Melyek a fejlődő országok és mit akarnak?

A fejlődő országok a világ szegényebb, most iparosodó államai, élükön Kínával, Indiával és Brazíliával. Szén-dioxid kibocsátásuk meglehetősen magas, de ha van is valamennyi bevételük, azt inkább a szegénység megfékezésére és a gazdaság további fejlesztésére szeretnék költeni. Azt állítják, amíg ezeket a célokat nem érik el, nem tudnak a klímaváltozás ügyére koncentrálni. Bár a fejlett országok pénzt ígértek nekik, amiből kibocsátáscsökkentő beruházásokat hajthatnak végre és védekezhetnek a klímaváltozás hatásai ellen, ehhez egyelőre nem találtak forrást. A fejlődő országok többsége úgy gondolja: miközben ők megpróbálnak talpraállni, a fejlett országoknak kell nagy terheket vállalni a felmelegedés megállítása érdekében.

És mit mondanak a fejlett országok?

A fejlett - azaz gazdag, iparosodott - országok úgy gondolják, hogy bár ők nagy terheket vállalnak, s jelentősen visszafogják a kibocsátásukat, egyedül nem képesek a kitűzött célt elérni. Mivel nekik is meg kell küzdeni a gazdasági válsággal, nem tudnak többet vállalni annál, amit már elhatároztak, a további erőfeszítéseket a fejlődő országoktól várják. Ehhez meg is ígérték nekik a pénzügyi segítséget, ám arról máig nem tudtak dönteni, hogy milyen forrásból támogasság a világ szegényebbik felét.

Milyen határidővel kell lecsökkenteni az üvegház-gázok kibocsátását?

A kibocsátás-csökkentést az eddigi tárgyalások során 2020-as és 2050-es határidővel számították.

Mennyi csökkentést vállaltunk 2020-ig?

A közelgő 2020-as határidőig az Egyesült Államok 17 százalékos, az Európai Unió 20 százalékos kibocsátást vállalt.

Mennyi csökkentést vállaltunk 2050-ig?


A G8 legutóbbi találkozóján arról állapodott meg, hogy 2050-ig globálisan 50 százalékkal kell csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. Ehhez a G8-országok 80 százalékos csökkentéssel járulnak hozzá.

Mekkora kibocsátás-csökkentésre lenne szükség valójában?

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó szervezete, az IPCC 2008-ban azt közölte jelentésében, hogy a klímakatasztrófa elkerüléséhez az szükséges, hogy 2020-ra 25-40 százalékkal csökkenjen a globális kibocsátás. (Ez a mostani ígéretek alapján valószínűleg nem fog teljesülni.)

Hogy kerül ide 1990 és 2005?


Az egyik fő problémát az okozza, hogy a különféle százalékos adatokat más-más bázisévhez képest mérik. Az IPCC számításai és az Európai Unió 20 százalékos vállalása az 1990-es adatokhoz viszonyít, míg az Egyesült Államok és Japán 2005-öt tekinti bázisévnek. Utóbbi esetben jóval magasabb kibocsátás jelenti az alapértéket, tehát az így meghatározott csökkentés is kisebb mértékű. Külön bonyolítja a helyzetet, hogy a G8-ak nem fogalmaznak egyértelműen: az általuk meghatározott kibocsátás-csökkentést „1990-hez vagy a későbbi évekhez képest" kell számítani.

Mi lesz 2012-ben?

1997-ben jött létre a Kiotói egyezmény, melyet valamennyi nagy kibocsátással rendelkező ország aláírt, de jó részük később nem ratifikálta azt. Az életbe lépéshez arra volt szükség, hogy az üvegházgáz-kibocsátás legalább 55 százalékáért felelős országok ratifikálják az egyezményt, s ez csak 2005-ben történt meg. A kiotói egyezmény 2012-ben jár le, s ennek utódja lesz a decemberben Koppenhágában megjozott megállapodás - reméljük, elődjénél sikeresebbnek bizonyul majd, s legkésőbb 2012-ben valóban életbe léphet.

Ha maradt még kérdése a témában, a hozzászólások közt várjuk, s válaszolni fogunk!

Ezek is érdekelhetnek